Terror, Zika, Brexit – így hatnak a világ problémái a divatra

Benecz Judit | 2016. Július 13.
A járványok, a terrorfenyegetés és a válságok nem kímélik a divatipart sem, mely a maga több milliárd dollár forgalmú piacával igencsak megérzi a világ legjelentősebb problémáinak hatásait.

Terrorfenyegetés

Szinte nincs olyan pontja a világnak, ami ne lenne kitéve a kockázatnak, hogy az Iszlám Állam vagy más terrorszervezetek támadást intéznek ellene. A robbantásoktól, fegyveres támadásoktól való félelem pedig nemcsak a helyi lakosságot rémíti meg, hanem a turizmusra is negatív hatást gyakorol. Miután pedig a felső kategóriás ruhákat, kiegészítőket vásárlók körülbelül fele utazásai során veszi meg a kiszemelt árucikkeket, érthető a divatházak aggodalma. Legjobb példa erre a tehetős kínai turistáké, akik pénzüket a magas adók miatt szívesebben költik el Európa országaiban vagy Amerikában – ez ellen a kínai kormány ugyan több korlátozó intézkedést is tett, de a tendencia még mindig jelen van. A vásárlási szándékot pedig csak tovább erősítik az árfolyam-ingadozások és a márkák árstratégiája, miszerint az egyes országokban eltérő árakat használnak.

Egy párizsi terrortámadáshoz hasonló esemény azonban alapjaiban rengetheti meg az utazási kedvet. A turisták jelentős része ma már nem csak arról tájékozódik, hol milyen látnivaló vár rá, azt is figyeli, mennyire biztonságos az úti cél, amelyet kiválasztott. Az ijedelem pedig nem pénztárca kérdése, az átlagos jövedelmű turisták körében éppúgy jelen van, mint a felső tízezer esetén – sőt, még jobban meggondolják, mikor, hová utaznak el az évi egy vagy két nyaralásuk alkalmával. Kérdéses lehet így az is, hogy hosszú távon ezek a negatív hatások miként érintik a fast fashion márkákat. Londonba vagy Párizsba előszeretettel ruccannak át Európa más országaiból azok a shoppingturisták is, akik számára nem a luxus üzletek a célpontok. Sokkal inkább a középkategóriás márkák kínálatában akarnak tobzódni némi városnézéssel megspékelve, amely könnyen elmaradhat, ha veszélyesnek ítélik meg az utazást.

Rövid távon mind a párizsi, mind a brüsszeli támadást követően kimutatható volt visszaesés a külföldről érkező turisták számában. A hotelek telítettsége Brüsszelben 25%-ot esett pillanatok alatt, a támadást megelőző 82%-os értékről. De a márciusi tragikus eset még a londoni és párizsi mutatókra is hatással volt. Az Európai Turisztikai Bizottság 2016-os, első negyedévről szóló jelentéséből kiderül, Törökország esetén a terrorizmus és a bizonytalan politikai helyzet miatt már az év első hónapjaiban kimutatható volt a visszaesés az országba érkező turisták számában a 2015-ös év ugyanazon időszakához viszonyítva és előretekintve sem voltak bizakodóak az elemzők.

Hozzá kell tenni mindehhez, hogy a támadásoknak a turizmus szektor növekedésére gyakorolt negatív hatása még nem számszerűsíthető és a meglévő adatok alapján elsősorban rövid távon befolyásolják negatívan az utazási kedvet.

Fegyveres katonák a Louvre előtt Párizsban (Fotó: Miguel Medina/AFP)

Illegális bevándorlók

Bármi is legyen az álláspont arról, hogy a háború és nélkülözés sújtotta országokból kik és miért érkeznek a kontinensre, globális szinten mindenképp erős negatív reklámmal ér fel a helyzet megoldatlansága. Egy megoldatlan probléma bizonytalanságot szül.

A divatcikkek még a tehetős réteg tagjainál is a szükségleti piramis tetején csücsülnek, amiket így első körben veszélyeztetnek a vásárló komfortérzetét, biztonságérzetét rontó negatív hatások. Csökkentik az utazási kedvet és a divatipar termékei iránti vásárlási kedvet is.

Járványok és betegségek

A Zika-vírus múlt év áprilisában Brazíliában ütötte fel a fejét és rövid idő alatt egész Dél- és Közép-Amerika valamint a karibi térség veszélyzónává alakult. Turizmusra gyakorolt hatása jelentős, több hír szárnyra kapott már arról is, hogy a közelgő olimpiai játékokat is elhalasztják vagy törlik. A vírus okozta felfordulás azonban egyenlőre a tehetős réteget nem rémítette meg.

Egy Amerikában végzett felmérés szerint, míg a 75.000 dollár éves bevétel alatti háztartások tagjainak közel fele nem merne elutazni valamelyik Zika-járvány által kiemelten érintett térségbe – nem feltétlen teljes ország, azon belül is inkább térségről van szó –, addig azoknak, akik évi 150.000 dollár (kb 42 millió forint) vagy afeletti bevételből gazdálkodnak, mindössze csak a negyede.

A Zika-vírust hordozó szúnyogokat írtják Rio de Janeiróban (Fotó: AFP)

Brexit

Az ominózus népszavazást követő bizonytalanság érdekes módon a divatipari nagyvállalatok számára eddig kevésbé okozott álmatlan éjszakákat. A font gyengülése és a tőzsdei kilengések ugyan bizonytalan piaci helyzetet teremtenek, az olyan nagy divatmárkák, mint a brit Burberry, Mulberry vagy a tőzsdei szempontból szintén érintett francia LVMH kevésbé vannak kitéve nehézségeknek. Esetükben ugyanis mind a bevételek, mind a kiadások globális szinten oszlanak el, így az, hogy Anglia milyen módon fogja a kilépési folyamatot menedzselni kevesebb nehézséget rejt magában, mint például a terrorfenyegetettség. A változó kereskedelmi egyezmények, az árfolyamváltozások, vámok és adók hatására persze fel kell majd készülniük nekik is.

Ez utóbbiak nagyobb fejfájást okozhatnak az angol fast fashion márkáknak és kiskereskedéseknek, mint a Sports Direct, a Next, a Marks & Spencer vagy a Debenhams. Esetükben ugyanis jelentős a tengerentúlról vásárolt és dollárban fizetett áruk mennyisége. Ha pedig a változások nem várt költségekkel is járnak majd, egészen biztos, hogy kénytelek lesznek azokat tovább terhelni vásárlóikra.

Van megoldás?

A piaci szakértők közül többen is – részben – a helyi szinten elérhető vásárlóerőben látják a megoldást. Amíg ugyanis nő az öngyilkos merényletek száma, és súlyos járványok ütik fel fejüket a világban, a turistákra támaszkodó értékesítési politika meglehetősen nagy kockázatokat rejt magában. Ezzel szemben egy lojális, földrajzi értelemben is könnyen elérhető vásárló hosszabb távon biztosabb bevételi forrást tud jelenteni.

Ezenkívül az eddigieknél jobban meg kell ismerniük vásárlóik és a következő generáció potenciális vásárlóinak szokásait, demográfiai összetételét, azt, hogy mindezek az események milyen hatással vannak rájuk. Nem beszélve az alkalmazott kommunikációs felületekről, eszközökről, módszerekről.

Az etikus magatartás, a társadalmi felelősségvállalás és a fenntartható fejlődés mind olyan kulcsfogalmak, amiket jó ha a divatcégek még hatékonyabban beleépítenek nem csak a kommunikációjukba, de valódi működésükbe is. Ha ugyanis a vásárlók azt látják, hogy kedvelt márkájuk ugyanazon eszmék iránt elkötelezett, mint ők maguk, az egy újabb, erős kapcsolódási pontot eredményezhet – és újabb vásárlást.

És ha mindez még nem volna elég, jól teszik, ha a minőségre és a kreativitásra is még nagyobb hangsúlyt fektetnek. Ezzel igazán nyomós indokot adnak rá, hogy vásárlóik miért vásároljanak meg egy újabb fekete farmert.

Exit mobile version