Nagyjából 3 milliárd ember nézte világszerte az olimpia nyitóünnepségét, aminél nagyobb nézőközönséget egyetlen esemény sem tud felmutatni. Ez pedig kihagyhatatlan lehetőség a márkáknak, hogy elérjék a sport iránt valamelyest is érdeklődő embereket, azaz a legszélesebb célközönségüket.
Távolról sem mindegy
A legújabb fejlesztések bemutatására, a márkahűség megerősítésére és új vásárlók megnyerésére egyaránt felhasználhatók a megfelelően elhelyezett logók és márkanevek. Az olimpiai békelángja ezért vérre menő csaták vezérfényévé vált már jóval az indulás előtt, hogy a szponzorációs szerződések, televíziós közvetítések, helyszíni installációk a legtökéletesebb módon legyenek pozicionálva. Távolról sem mindegy, hogy a szponzorált olimpiai csapatok sportolói milyen ruhát, cipőt viselnek a versenyek alatt és között.
Nagy online visszhangot váltott ki például az a Nike által megosztott fotó, amin az USA olimpiai kosárlabda csapata szerepel a hivatalos Nike szerelésben. Aprócska probléma, hogy több tagot is az Adidas szponzorál, így a beállításnál “egészen véletlenül” az érintett játékosok cipői nem látszanak. A diszkrét cipőkitakarást egyébként már hagyományos képi elemnek is mondhatjuk, hiszen a 2008-as és 2012-es csapatfotón is, mit ad Isten, épp azoknak a játékosoknak nem látszott a lábfeje, akiket nem a Nike szponzorált.
A konkurens márkák kitakarása nem csak a Nike által bevett szokás. A minőségi futófelszereléseiről ismert Brooks például az általa szponzorált Jeremy Taiwo tízpróbázó számára adta fel a feladatot azzal, hogy az ugró- és dobószámainál ragassza le a konkurens márkajelzéseket.
Mindez talán kicsinyesnek tűnhet, de ha belegondolunk, mennyi eurómilliót költ el egy-egy sportszeróriás az olimpiával kapcsolatos hirdetésekre, támogatásokra, érthető, hogy odafigyel rá, hogy más márka ne az ő pénzén szerezzen ingyen reklámot magának.
Teszt, élesben
Míg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság már hónapokkal korábban azzal volt elfoglalva, hogy az eseményt nem szponzoráló márkák ne használhassák fel az ötkarikás játékokra utaló szavakat, kifejezéseket offline és online megjelenésükben – bár kétségkívül lazítottak a korábbi szabályokon –, a vezető sportmárkák fejlesztéseik tökéletesítésén is dolgoztak.
Az Adidas népszerű Boost futócipői például idén már olimpikonok lábaira is felkerülnek, ezzel is népszerűsítve azokat. De a Nike Zoom Superfly Elite cipőit, amik részben 3D nyomtatási technológiával készülnek, szintén 1500 atléta teszteli élesben. Az Adidas számára nagyon jó reklámértékkel bírt a Stella McCartneyval a brit csapat számára készített formaruha kollekció is. A látványos, nemzeti színeket és elemeket felhasználó ruhák bemutatását széles körű elismerés övezte. A NikeLab az által szponzorált amerikai és brazil csapatok számára tervezett spéci nadrágokat és dzsekiket, kimondottan az éremátadó ceremóniákra.
A két legnagyobb rivális márka az előző olimpiák alatt is komoly versenyt folytatott a minél több és minél hatékonyabb kommunikációért. A 2012-es londoni olimpiát a Nike például arra használta fel, hogy bemutassa extra könnyű, Flykit névre keresztelt kötött futócipőjét, ami egy 43-as méret esetén alig volt 160 gramm. Igaz ez a változat csak a profi sportolóknak volt elérhető, piacra dobtak egy alig nehezebb, 220 grammos változatot is, Flyknit Trainer+ néven. Ezzel a húzással pedig jól a rivális Adidas bütykére léptek, hiszen náluk is évek óta dolgoztak hasonló megoldáson – pechükre lassabban.
További hírek, érdekességek, interjúk, fotósorozatok a 2016-os olimpiáról az NLCafén.