Vasárnap estig 1200 embernek kellett elhagynia az otthonát a Duna áradása miatt, és közülük többen már azon törhetik a fejüket, hogyan hozzák majd helyre a vízzel elárasztott házukat. Az általunk megkérdezett építész most arra számít, hogy három-öt napot állhatnak a vízben a házak, de ez függ a helyszíntől és attól is, milyen magasan állt a vízszint.
Ennyi ázástól egy téglaház szerkezete nem sérül, de vályogházaknál már szinte biztos, hogy megrogynak és megrepednek a falak. Természetesen a várható károkat csak a helyszín, az alkalmazott anyagok és szerkezetek ismeretében lehet pontosabban megbecsülni.
Az iszap köt, mint a beton
„Az első és legfontosabb kár, hogy ilyenkor iszonyú mennyiségű iszapot visz be a házba a víz – kezdte sorolni Vincze Krisztián, mire számíthat, akinek nem sikerült megvédeni az otthonát. – Ahogy a víz húzódik vissza, ezt az iszapot ki kell onnan takarítani. Nem szabad hagyni, hogy megkössön, mert olyan lesz, mint a beton, és már csak gépekkel lehet fölszedni.”
A visszamaradt iszapot ki kell sepregetni, ehhez is szükség lehet segítő kezekre. Utána célszerű sok-sok vízzel locsolni a felületeket, mert az kiviszi a zugokban megrekedt szennyeződéseket. Közben figyeljünk a rendszeres kézmosásra, az ÁNTSZ a fertőtlenítő hatású folyékony szappant ajánlja, és miután a látható szennyeződéseket eltüntettük, fertőtleníteni kell minden felületet hipóval vagy bármilyen más bolti fertőtlenítőszerrel.
Fűteni is érdemes lehet
Ha végeztünk az iszaptakarítással és a fertőtlenítéssel, akkor a következő nagy feladat, hogy kiszárítsuk a házat. Ha kívülről jól szigetelt az otthonunk víz ellen, akkor a falak nem tudnak kifelé száradni, ezért érdemes lehet pluszban befűteni és folyamatosan szellőztetni akkor is, ha lassan itt a nyári kánikula.
Amikor a parketta menthető
„A padló általában mindenhol tönkremegy, hacsak nem sima betonpadló. A parketta, a szalagparketta és a padlószőnyeg ilyenkor általában menthetetlen, hiszen a parketta a sima nedvességtől is felpúposodik – mondta az építész. – Azért meg kell próbálni kiszárítani. Ha szerencsénk van, a fából készült parketta visszanyeri az eredeti formáját, és utána újra lehet csiszolni, majd lakkozni. Ha a padlót PVC burkolat fedte, az elválhat az aljzattól, de ha engem ilyen érne, biztosan felszedném az egészet, hogy jobban száradjon a házam.”
Arra biztosan lehet számítani, hogy a falakon lesz egy csúnya, iszapszínű réteg addig a vonalig, amíg a víz elért. A tapéta biztos nem vészeli túl az árvizet, és a vakolatot mindenképp végig kell kopogtatni, hogy megmarad-e, vagy leáztatta a víz. Ha valahol sérült, akkor biztosan lepereg. Ilyenkor újra kell vakolni és festeni a száradás után.
A mész olcsó és fertőtlenít
„A legolcsóbb, ha vesz az ember egy vödör meszet, és kimeszel maga – mondta Vincze Krisztián. Ráadásul higiéniai szempontból az ÁNTSZ is azt javasolja, hogy a falakat 10 százalékos klórmészoldattal meszeljük be, mivel az fertőtlenít.
Ami a bútorokat illeti, egy tiszta fából készült asztal vagy más bútor elég jól bírja a vizet. Ha le is ázik róla a védőréteg, amivel kezelték, elég lecsiszolni, majd újralakkozni. Manapság viszont ritka a tömör fa bútor, ehelyett az olcsó, farostlemezből vagy MDF-lapból készült bútorokkal rendezik be legtöbben a házukat. Ezek faalapú őrleményből állnak, amit egy vékony réteg véd. Az ilyen bútorok már pár csepp víztől felpúposodnak, és ha vízbe kerülnek, teljesen eldeformálódnak, majd legtöbb esetben úgy is maradnak.
Mennyibe kerül?
A helyreállítás költségeit általánosságban nehéz megbecsülni, mert rengeteg dologtól függ, például a ház méretétől. A laminált padló négyzetmétere 2000 forint, ha olcsót választunk, ugyanennyit számolhatunk négyzetméterenként munkadíjra, és hozzáadhatunk még 500 forintot, mivel konténert kell bérelni, és el kell szállíttatni a hulladékot. Így 4500 forintot számolhatunk négyzetméterenként, ami húsz négyzetméterre már 90 ezer forint.
Egy vödör mész és a hozzá való szerszámok beszerzése viszont ötezer forint alatt megoldható. Ha vakolni is kell, akkor arra négyzetméterenként legalább 2-3 ezer forintot számolhatunk.
Fertőtlenítési tanácsok az ÁNTSZ-tőlKézfertőtlenítés Az árvíz utáni takarítás közben fontos a rendszeres kézmosás, így elkerülhetjük a gyomor- és bélrendszeri fertőzéseket. Ha a kézen látható szennyeződés van, akkor elsősorban a fertőtlenítő hatású folyékony szappan alkalmazása ajánlott. Egyébként a kéz fertőtlenítéséhez bármely, a kereskedelmi forgalomban kapható, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) által engedélyezett kézfertőtlenítő szer alkalmazható. Előfordulhat, hogy a helyszínen nincs kézmosásra alkalmas víz, ilyenkor a különböző alkoholos kézfertőtlenítők is megfelelnek. Helyiségek fertőtlenítése A mosható felületeket – például padlót, csempét – háztartási tisztítószerekkel vegyük kezelésbe, miután visszahúzódott a víz, és az iszapot elvittük az erre kijelölt helyre. Csak arra kell figyelni, hogy hagyjuk tíz percig hatni, mielőtt lemossuk. Például a hipó 2 százalékos oldata tökéletes, ehhez öt liter vízbe egy deci hipót kell adagolni. A falakat 10 százalékos klórmészoldattal kell bemeszelni. Az oldat elkészítéséhez 1 kilogramm klórmeszet kell 8 liter vízben feloldani. A klórmészpor használata fokozott elővigyázatosságot igényel. Kerülni kell a por belégzését, szembe, nyálkahártyákra való jutását. Textíliák fertőtlenítése, fertőtlenítő mosás Az ÁNTSZ a ruhák és textilek fertőtlenítéséhez is a kétszázalékos hipós oldatot ajánlja, vagy egy evőkanál Flóraszeptet egy liter vízben elkeverve. Az előírt egyórás áztatás, majd sima mosógépes mosás után valószínűleg az anyagok eredeti színének is búcsút lehet mondani. A színváltozást a kárpitos bútorok sem úszhatják meg, mivel azokat is a flóraszeptes lével kell átkefélni, majd száradni hagyni. Fertőtlenítő mosogatás Talajfertőtlenítés A talaj fertőtlenítése csak a szennyvízzel elöntött, kisebb elszigetelt területeken, például lakóházak udvarán indokolt. A fertőtlenítendő felületet klórmésszel kell egyenletesen beszórni, majd vízzel belocsolni. A fertőtlenítendő felületet klórmésszel egyenletesen be kell szórni, majd vízzel belocsolni. Ezt követően a szemétdomb, trágyadomb felszíni részét körülbelül 10 centiméter vastagságban egy erre alkalmas eszközzel alaposan át kell keverni. Ólak fertőtlenítése 10 százalékos klórmészoldattal kell a felületeket kezelni. A klórmészoldat elkészítéséhez 1 kilogramm klórmeszet kell 8 liter vízben feloldani. A klórmészpor használata fokozott elővigyázatosságot igényel. Kerülni kell a por belégzését szembe, nyálkahártyákra való jutását. A fertőtlenítés az ásott és fúrt kutaknál is elengedhetetlen, ehhez nátrium-hipokoloritot vagy hipóoldatot ajánlott használni. A fertőtlenítésről és a kúttisztításról bővebben az ÁNTSZ oldalán találhattok részletesebb információt. |