“Bár a bürokrácia lényegesen csökkent, sokszor maga a szakma sem érti, hogy éppen milyen szabályoknak kell megfelelni, ugyanis az elmúlt egy évben legalább 5-6 alkalommal változott maga a jogszabály” – mondta el Koós Miklós építész az NLCafénak. “Például, ha a Klotild-palotában belső átalakítást végeznek, akkor az már nem engedélyköteles. A lakóépületeket kivették az engedélyeztetés köréből, vagyis a 300 négyzetméternél kisebb lakóépületekre nem kell már építési engedélyt kérni. Közben egy törvényjavaslat is az országgyűlés előtt van, amely esetleg korlátlan méretűre növelné az engedélyeztetés nélküli lakóingatlanok körét – ez elsősorban a társasházakra vonatkozhat.
A bürokráciacsökkentés jegyében a lakóépületek esetében a korábbi építési engedélyeztetés helyére az ún. egyszerű bejelentés került. A terveket fel kell tölteni a megjelölt tárhelyre (e-napló) és 15 nap elteltével neki lehet állni a munkáknak, a többi már a kivitelező és a tervező felelőssége. Az egyszerű bejelentést csak az építésfelügyelet ellenőrzi. A legnehezebb egyébként az, hogy a lakóépületek egyszerű bejelentéséhez nem készítettek olyan eljárási rendet, amely beilleszthető lenne az építéshatósági munkába. Az egyszerű bejelentés nem minősül hatósági eljárásnak, ebből következően nincs hatósági kontroll, de nem is lehet ellene fellebbezni.
Talán így érthetőbb: régen, ha valaki be akarta építeni a tetőteret, akkor értesítették a szomszédokat, és fellebbezni lehetett a beépítés ellen, még mielőtt kiadták volna az építési engedélyt. Vagy elfogadták ezt, vagy nem, de volt egy hivatalos jogi útja. Ma már a saját portáján mindenki azt csinál, amit akar, és ha az építésével sértené a közérdeket, helyi vagy országos előírásokat, előzetes hatósági kontroll helyett egyedüli jogorvoslatként a bíróság marad, ez a maximum, amit egy szomszéd tehet.”
Nem lakóépületek belső átalakításához már szintén nem kell hatósági jóváhagyás, vagyis nem kell építési engedélyt kérni. De ilyenkor is be kell tartani a helyi és az országos építési előírásokat, jogszabályokat. Nem lakóépületnek minősülő új vagy meglévő épület bővítése továbbra is építésiengedély-köteles maradt. Általános elv, hogy a hatósági engedélyeztetés és a kivitelezéshez szükséges kiviteli tervek kötelező elkészítése különválik. Bizonyos műszaki paraméterek esetén akkor is kell kiviteli terveket készíttetni, ha az elvégzendő munka nem építési engedély vagy egyszerű bejelentés köteles. Ugyancsak fontos tudni, hogy attól még, hogy nem kell bizonyos munkákhoz építési engedélyt kérni, a helyi és az országos előírásokat még kötelező betartani. Már régóta nem kell építési engedélyt kérni egy új kerítés építésére, de ha a helyi építési szabályzat ezt szabályozza, akkor be kell tartani, hogy például milyen magas vagy milyen anyagú lehet a kerítés.
A bírságolás nem jellemző, de továbbra is bírságot kaphat, aki építési engedély vagy egyszerű bejelentés nélkül vagy attól eltérően építkezik. Sőt az egyszerű bejelentéssel épülő lakóépületeknél, ha 3 évnél tovább húzódik az építkezés, évente növekvő bírságra lehet számítani. A jogszabály szerint, ha az építkezés 10 évig húzódik, az épületet el kell bontani. Az is előfordulhat, ha valaki például jogosulatlanul tervez – vagyis: ha nincs kamarai névjegyzékszáma a tervezőnek, akkor szintén bírságot kaphat. Bár számos esetben megszűnt az engedélyezés vagy éppen a tudomásul vételi eljárás, de egyéb jogszabályoknak továbbra is meg kell felelni, mert ha valaki pl. a kötelező kiviteli tervek készítésére vonatkozó szabályokat megszegi, ugyanúgy bírságra számíthat.
Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek:
- Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zárt sorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik. Vagyis ha nem kell bővíteni a házat – és itt nem csak családi házról esik szó, hanem minden épületről –, akkor már nem kell építési engedély belső átalakítás miatt, ergo ennek elmaradása nem okozhat bírságolást sem.
Bontások esetében eljárásként csak a bontási engedély maradt, viszont azt csak az alábbi, eléggé speciális esetekben szükséges megkérni:
- a műemléket érintő,
- a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érintő,
- a zárt sorú vagy ikres beépítésű építmény esetén az építmény alapozását, vagy csatlakozó tartószerkezetét is érintő bontási tevékenység.