Ismerjétek meg a ház építésének történetét, hiszen Kata szorgalmasan dokumentálta a munkafázisokat.
Mint minden építkezés, Katáék története is egy papíron indult, a tervezéssel: „A tervezés viszonylag kevés időt vett igénybe. A férjem odahívott az étkezőasztalhoz, elővett egy kockás füzetet, és felskiccelte, hogy milyen házra gondolt. Azonnal meggyőzött, felhívtuk a tervezőt, és neki már csak az volt a feladata, hogy méretarányosan megrajzolja” – mesélte a lelkes kezdeteket Kata.
Egy ilyen projekt során sarkalatos kérdés a megfelelő telek megtalálása. Katáék egy önkormányzati telket vásároltak: „Ez az utolsó telek a hegyoldalon, csak az erdő a szomszédunk. Gyönyörű panorámás telkek vannak itt. Hat éve élünk Kapolcson, ami egy igazi ékszerdoboz itt, a Balaton-felvidéken. Gyönyörű, lankás vidék, jó levegő, és nagyon jó a közösség is. Kedvesek az emberek, és nagyon segítőkészek. Olyan, mint egy nagy család. Nem mellesleg Kapolcs egy nagyon jó bázis. Közel a Balaton és a Bakony is, nagyon jó kirándulási lehetőségek vannak a környéken” – érvelt Kata, miért is nem kerestek máshol telkeket.
Itthon ugyan vannak gerendaházak, de azért nem olyan elterjedtek. Miért esett a család választása egy finn gerendaházra? Mert egy ismerősük ilyen nyaralót építtetett, és nagyon megtetszett neki. „Kapolcson főleg kőházak vannak, mi is kőházban laktunk ezidáig, de a fának van egy speciális hangulata. A fa a meleg hatása mellett nagyon jól hőszigetel, a fa lélegzik: ha párás a levegő kint, akkor magába szívja, ha pedig száraz, akkor párologtatja. Ezáltal folyamatosan tartja a megfelelő páraszintet a lakáson belül, és nem kell küzdeni se a penésszel, se a száraz levegővel. És valami csodás faillat van az egész házban kívül-belül, mintha egy erdőben laknál.”
Az építkezésre Kata gyakran kijárt. A legnagyobb félelmük az volt, hogy kicsi lesz a ház, amit terveztek: „Hiába tudtuk, melyik szoba hány négyzetméter lesz, végig kicsinek tűnt.” Ezek a kétségek persze rögvest elillantak, amikor beköltöztek: „Amikor bebútorozol egy házat, igazából akkor tűnik fel, hogy milyen nagy vagy kicsi a ház” – mondta Kata a 115 négyzetméteres lakótérből, 30 négyzetméteres fedett teraszból és egy 15 négyzetméteres tárolóhelyiségből, valamint egy 25 négyzetméteres kocsibeállóból álló ház berendezésével kapcsolatban.
Az első konyhaasztali skiccelés idén év elején volt, aztán februárban ültek le a tervezővel egyeztetni, a faházat pedig június végén kezdték építeni, és szeptember elsején már be is költözhettek. Kata hangsúlyozza, hogy egy téglaház sosem készülhet el ilyen gyorsan, ennyi idő alatt, ez is a gerendaház egyik előnye, arról nem is szólva, hogy az ára majdnem ugyanannyi, mint egy hasonló téglaháznak.
És hogy mivel fűtenek? „Elektromos paneleket tettünk fel, mert az utcánkban nincsen gáz, a padlófűtést pedig szintén nem lehetett megoldani, mert hajópadlónk van. Az elektromos fűtés mellé a nappali-étkezőben telepítettünk egy vaskályhát, de ezt csak akkor fogjuk használni, ha kint kemény mínuszok vannak.” Az elektromos fűtés kivitelezése jóval olcsóbb volt, mint ha más lehetőséget választottak volna, ha pedig felkerülnek a napelemek is a házra, akkor az üzemeltetése is kedvező lesz.
A beköltözéskor nemcsak a kicsomagolás, de a lakberendezés is hátra volt, ez Kata ízlését tükrözi: „A lakberendezést önállóan csináltam. Van egy saját stílusom/stílusunk, amiben jól érzem magam. Sok bútor adott volt, ahhoz vettem még egy-két kiegészítőt. A funkcionalitásra mentünk rá, nem a dizájnra.”
A munkálatok pedig nem állnak meg, hiszen még sok simítás hátra van, festés, kerítésépítés, parkosítás.