● Jelentősen, 23 százalékkal nőtt éves szinten a lakások iránti kereslet idén február közepéig, így élénk piacra lehet számítani 2018-ban is.
● A nagy kereslet miatt a vevők számára a teljes piacot nézve nincs nagy mozgástér az alkura, de ennek mértéke ingatlantípusonként különböző.
● Az ingatlan.com adatai szerint ritka, hogy 5-10 százaléknál nagyobb árengedménnyel találjon gazdára egy ingatlan. Esetenként akadnak ellenpéldák is, amikor a vevőjelöltek egymásra licitálnak, és feljebb megy az lakás ára.
Az ingatlan.com a magánszemélyek hirdetései alapján azt is megvizsgálta, hogy a jelentős kereslet ellenére a vevők milyen alkupozícióban tárgyalhatnak az eladókkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a kereslet felfutása a várakozásokat is meghaladta, és arra utal, hogy az idén is erős év lesz a lakáspiacon. A kereslet felfutása mellett a kínálat csupán 12 százalékkal nőtt, ami azt jelzi, hogy a kínálatba frissen bekerülő lakások tulajdonosai a korábbinál több érdeklődőre számíthatnak. A szakember hozzátette: a nagy kereslet miatt a vásárlók alkupozíciója egyelőre korlátozott.
Az ingatlan.com elemzése szerint a múlt év során a budapesti használt lakások esetében 2017-ben kevés esetben tudtak elérni jelentősebb árkedvezményt a vevők. Az átlagos alku mértéke a fővárosban 2,6–4,6 százalékos volt ingatlantípustól függően. „A fővárosban csupán minden huszadik adásvétel esetében licitáltak felfelé a vevők a hirdetési árakhoz képest. Egymillió forintnál nagyobb alkura pedig az esetek negyedében került sor Budapesten. A tipikus áralku mértéke tavaly kisebb volt mint 5 százalék” – mondott néhány példát Balogh László arra, hogy az aktív kereslet miatt a reálisan árazott ingatlanok esetében egyelőre még szűk tere van az alkunak.
Változó alkupozíciók
Az ingatlan.com elemzéséből kiderül az is, hogy a vidéken a vevők alkupozíciója nagyban függ attól, hogy hol található az adott ingatlan. A nagyobb városokban, köztük a megyeszékhelyeken és az egyetemi városokban Budapesthez hasonlóan az alku meglehetősen korlátozott mértékű. „A megyei jogú városokban tavaly átlagosan 3,6–6,2 százalék között lehetett alkudni az ingatlanokra. Legnagyobb mértékben a családi házak árait tudták lejjebb szorítani a vevők, legkevésbé pedig a panellakások árai csökkentek az alkufolyamat során” – fogalmazott Balogh László.