Naponta átlagosan 15 lakástűzhöz riasztják a tűzoltókat, a legtöbb néhány négyzetmétert érint, de az is előfordul, hogy egy lakás teljesen kiég. Hideg időben, pláne az ünnepi időszakban ez a szám a duplájára emelkedhet. Ennek oka, hogy az emberek sokkal többet vannak otthon, többet főznek, világítanak, fűtenek, több elektromos eszközt használnak, ezek pedig tűzveszélyesek lehetnek. Emellett karácsonykor sokkal több dolog vonja el a figyelmünket is, ezáltal sokkal többször történnek balesetek.
Sokan a fenyőfát és az adventi koszorút tartják a karácsonyi tüzek legnagyobb kiváltó okainak. A nem megbízható helyen vásárolt égősorok és a rosszul kialakított koszorúk valóban veszélyt jelentenek, de ennél sokkal nagyobb veszélyt jelent magának a nyílt lángnak a használata.
A leggyakoribb tűzkeletkezési ok a nyílt láng használata. És itt nem is feltétlenül az adventi koszorú gyertyáira kell gondolni, lehet szó egy egyszerű, üvegtartóba helyzett mécsesről is
– magyarázza Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője, akitől megtudjuk, hogy adventi koszorú miatt keletkezett tűz kapcsán évente ötvennél több riasztásuk nem nagyon van. A koszorú megfelelő használatára szerencsére egyre többen odafigyelnek. A tűzoltó őrnagy kiemeli, hogy az adventi koszorú gyertyái alatt mindig kell lennie tűzálló alátétnek, és mindig ott kell lennünk, amikor égnek, mert még ez sem ad teljes biztonságot.
„Ha nem látjuk a gyertyát, akkor minek ég? Ha kimegyünk a szobából, fújjuk el. Ha majd visszatértünk, újra meggyújthatjuk” – mondja. Ha kigyullad az adventi koszorú, akkor azt vízzel leöntve is elolthatjuk, csak arra vigyázzunk, hogy ne legyen elektromos készülék a közelben.
Túl sok elektromos kütyüt használunk
A lakástüzek második leggyakoribb forrásai az elektromos készülékek. Ennek az az oka, hogy míg régen két-három elektromos eszköz volt otthon, ma már mindenünk elektromos: a mobilunk, a fogkefénk és néha még a könyvünk is.
„A hatvanas, hetvenes és nyolcvanas években épült lakások elektromos rendszere nem arra lett kitalálva, hogy ennyi elektromos kütyüt ki tudjon szolgálni, amennyit manapság használunk. Egyszerűen nem bírja el a vezeték a falban azt az áramerősséget, amit mi szeretnénk. Ha régebben épült házban élünk, akkor érdemes villanyszerelőt hívni, aki felméri, mennyire terhelhető a rendszer” – mondja Mukics Dániel. A tűzoltó őrnagy hozzáteszi: manapság nagyon sok elektromos eszközt bedugva hagyunk, pedig nem minden arra lett kitalálva, hogy a nap 24 órájában feszültség alatt legyen. A hajszárítóra, hajsütővasra, mobiltöltőkre különösen figyelni kell.
Ha egy elektromos eszköz kigyullad, vagy füstölni kezd, akkor először le kell választani a villamos hálózatról. A tűz oltását csak ezután lehet megkezdeni, kizárólag száraz poroltóval.
Kiégett szoba egy óbudai lakásban (Fotó: MTI / Beliczay László)
Mivel fűtünk?
„Teljesen mindegy, hogy mivel fűt az ember, kazánnal, kandallóval, cserépkályhával vagy konvektorral, ezek lánggal égnek, vagy hőt termelnek, ezért ellenőriztetni kell őket. Ezek ugyanúgy elromlanak, mint mondjuk egy hajszárító, csak míg utóbbi miatt nem szárad meg a haj, addig az előbbi meghibásodásánál leéghet a ház” – magyarázza Mukics Dániel, aki szerint sajnos az is előfordul, hogy nem megfelelő tüzelőanyaggal fűtenek az emberek, például a műanyagot is eltüzelik.
Nagyon sok műanyaggal vesszük körbe magunkat, amik égés közben rendkívül mérgező gázokat bocsátanak ki. Teljesen mindegy, hogy ezek lakáson belül, vagy a kéményen keresztül szabadulnak ki, mert vagy a családunknak ártunk velük, vagy az egész lakókörnyezetünknek
– figyelmeztet a tűzoltó őrnagy. Hozzáteszi, hogy már az is elég a bajhoz, ha valaki csak két hétig háztartási szeméttel fűt, mert ilyenkor annyi kátrány és korom rakódik le a kémény falára, mint egy teljes fűtési szezonban. A baj ezzel az egyre megvastagodó réteggel az, hogy ha meggyullad, csak másodpercek kérdése, és a tető is égni fog. „Ezt hívjuk mi, tűzoltók kéménytűznek” – jegyzi meg a szóvivő, és kiemeli, hogy a lakástüzek egyötöde a kéményben keletkezik nem megfelelő fűtőanyag miatt.
Bejglisütés közben sem árt vigyázni
A karácsonyi szezonban a sütésnél-főzésnél sem árt odafigyelni. Évente körülbelül 500 olyan esethez riasztják a tűzoltókat, ami főzés miatt keletkezik. „Azt javaslom mindenkinek, hogy a mobiltelefon legyen nálunk, állítsunk be időzítőt, akkor biztos nem fogjuk elfelejteni az ételt. Emberek vagyunk, egész egyszerűen elfelejthetünk dolgokat, mert megcsörren a telefon, vagy épp máshova kell rohannunk. Állítsuk be az időzítőt, és akkor nem lesz lakástűz” – hangsúlyozza a tűzoltó őrnagy.
Mukics Dániel figyelmeztet: nem kell, hogy nagy lakástűz legyen abból, ha a tűzhelyen felejtjük az ételt. Lehet, hogy csak egy lábas fog elfüstölni, de az akkora füstöt okozhat, hogy valaki halálos füstmérgezést szenvedhet. „Évente négy-öt ember hal bele abba, hogy elfüstöl egy lábosnyi ételt a tűzhelyen” – mondja a szóvivő.
Konyhai tűz keletkezése esetén is figyelni kell az elektromos eszközökre, illetve arra a szabályra is, hogy forró serpenyőbe, tepsibe nem öntünk vizet, ami leforrázhat minket. Ha egy edény gyullad ki, azt egyszerűen fedjük le, ha pedig nagyobb a baj, használjunk száraz poroltót.
Tűzoltók díszítik a karácsonyfát december 24-én, szolgálatuk alatt a Nagykanizsai Hivatásos Tűzoltóparancsnokságon (Fotó: MTI/Varga György)
Hogyan előzhető meg a baj?
A lakástüzeket 99 százalékban még mindig az emberek figyelmetlensége okozza. „Ha megnézzük, hogy a nap melyik szakában keletkeznek a lakástüzek, akkor nyomban látjuk, hogy amikor felébrednek az emberek, akkor elkezdődnek a tüzek, majd estére alábbhagynak. Éjszaka nem nagyon gyullad ki semmi” – magyarázza a tűzoltó őrnagy, megerősítve, hogy a mindennapi tevékenységünkkel okozzuk általában a tüzet.
„A legjobb, ha odafigyelünk az okokra, és veszünk egy tűzjelzőt” – hívja fel a figyelmet Mukics Dániel, aki fontosnak tartja, hogy egyre több otthonban legyen a tűz jelzésére szolgáló eszköz, ami azért jó, mert még a tűz keletkezésének legelején jelezni fog, és ekkor még mi magunk, a saját testi épségünk kockáztatása nélkül el tudjuk oltani a lángokat. A tűzjelző kb. 85 decibeles hangerővel jelzi a tüzet annak kezdeti stádiumában. Ilyenkor a tűz még könnyen megfékezhető, mivel az ilyen hangerősségű sípolás még a legmélyebb álmából is felveri az embert.
Egy jó minőségű, tíz évig használható füstérzékelő ára 8 ezer forint, ez napi 2 forint 20 fillér befektetést jelent. „Szerintem havi 65 forintja mindenkinek van arra, hogy biztonságban tudhassa a családját és a szeretteit” – emeli ki a tűzoltó őrnagy.