A jogalkotási javaslat két sarokkövét a munkavállalók és a munkáltatók számára a bérek átláthatóságát biztosító intézkedések, valamint a bérdiszkrimináció áldozatai számára az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése jelentik.
A javaslatok értelmében a munkáltatóknak az álláshirdetésben vagy az állásinterjú előtt tájékoztatást kell adniuk a kezdeti bérszintről vagy bérsávról, és
nem lesznek többé jogosultak arra, hogy a pályázó előző fizetési fokozatával kapcsolatos kérdéseket tegyenek fel. A munkavállalók továbbá tájékoztatást kérhetnek munkáltatójuktól az azonos értékű munkát végző munkavállalók nemenkénti átlagos bérszintjéről. A testület azt is biztosítaná, hogy a 250-nél több alkalmazottat foglalkoztató cégek információkat tegyenek közzé a szervezetükben dolgozó nők és férfiak közötti bérszakadékra vonatkozóan.
A bizottság azt is el szeretné érni, hogy bérdiszkriminációt elszenvedettek kártérítésben részesüljenek. Továbbá azt is: a munkáltatónak és nem a munkavállalónak kellene bizonyítania, hogy a díjazás tekintetében nem állt fenn hátrányos megkülönböztetés. Emellett a tagállamoknak konkrét szankciókat kell megállapítaniuk az egyenlő díjazás szabályának megsértése esetére.
Következő lépésként az Európai Bizottság javaslata az Európai Parlament és a tagállami minisztereket tömörítő Tanács elé kerül. Az irányelv elfogadását követően a tagállamoknak két év áll rendelkezésükre, hogy az intézkedéseket nemzeti jogrendszerükkel harmonizálják.
Hivatalos statisztikák szerint az EU-ban a nők fizetése még mindig jelentősen, 14 százalékkal elmarad a férfiakétól, jóllehet már 1975-ben egy uniós irányelv már megtiltotta a nemek közötti díjazásbeli megkülönböztetést.
Az Európai Szakszervezetek Szövetségének 2020-as elemzése szerint a nőknek még legalább 84 évet kell várniuk arra, hogy ugyanazt a fizetést kapják, mint férfi kollégáik.
(MTI)
(Kiemelt kép: Pixabay)