Tavaly év végén bocsátotta véleményezésre a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium javaslatát, és az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK) szóló kormányrendeletet érintő változásokról a Magyar Építész Kamara és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) csak az új rendelet március végi megjelenését követően szembesült igazán, írja a 24.hu.
A módosítás legfontosabb eleme, hogy az OTÉK az egész országra kiterjesztette a lehetőséget, hogy a földtulajdonosok tanyát létesítsenek ingatlanaikon, amivel a korábbiaknál sokkal nagyobb beépítési lehetőséget is nyújtott nekik. A friss szabálymódosítás lényegében megtízszerezte mezőgazdasági területek beépíthetőségét, a korábbi 3 százalék helyett 30-ra nőtt a beépítési arány, ami azt jelenti, hogy egy 10 ezer négyzetméteres tanyabirtok területéből 3 ezer négyzetméterre kerülhet építmény. A lakóépületek alapterülete ebből arányosan 750 négyzetméter lehet, a beépíthetőségi keret többi részét pedig mezőgazdasági vagy feldolgozó épületek számára lehet felhasználni.
Légi felvétel egy tanyáról Röszke külterületén 2015. november 3-án. (Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely)
A 24.hu megkereste az építési minisztériumot, és megkérdezték, miért volt szükség az OTÉK módosítására, és milyen igények alapján vették ki a tanyák építésének korlátozását a rendelet szövegéből, választ azonban nem kaptak.
A minisztérium honlapján közzétett indoklásban a beruházói elképzelésekről nincs szó, annyit írtak, hogy a tanyák beépíthetősége, illetve az önkormányzatok szabályozási mozgástere országrészenként eltért egymástól, ezért a módosításnak az volt a fő célja, hogy egységesítsék a rájuk vonatkozó településrendezési és építési szabályozást, és úgy gondolják, a beépíthetőségi szabályok megváltoztatása „a mezőgazdasági területek védelmét is szolgálják”.