Mediterrán hangulatok városa Pécs, a Világörökség része

A pécsi ókeresztény temető festett sírkamrái egyedülálló bizonyítékai a Római Birodalom IV. századi hanyatlásától a Frank Birodalom VIII. századi hódításáig terjedő időszak különleges történelmi folytonosságának. A római kori Sopianae városának polgárai a negyedik században családi sírkamrákba temetkeztek az akkori város szélén lévő temetőben.

Az Európában egyedülálló pécsi ókeresztény temető a 313-tól 430-ig terjedő időszak lenyűgöző emléke. A Bazilika, a püspöki palota, a Szent István tér mindenkit magával ragadó környezetében helyezkedik el a tizenhat sírkamrát magába foglaló ókori műemlék együttes, melynek legnagyobb épülete, az Ókeresztény mauzóleum jelenleg látogatható, a Korsós sírkamrával együtt.

Az ókeresztény mauzóleum fő különlegessége a sírkamra szint, melyre lépcső vezetett, a kissé provinciális, bumfordi Ádám-Éva festmény, de a Dániel az oroszlánok vermében sem elhanyagolható élmény. A Korsós sírkamra maradt fönn a legépebben; a Paradicsomkert határoló kerítését festették itt meg, de vannak megfejthetetlen motívumai is. Mindenesetre a túlvilág képi megjelenítésének vagyunk tanúi. Talán először itt festették meg a világon. A korsó és a pohár az ókereszténység ismert jegyei.

Az egész temető elhelyezkedése egyedülálló: egy lejtős területen teraszokat és rézsüket építettek a rómaiak, okosan kihasználva a terület adottságait. A teraszokra kis kápolnákat emeltek, sűrűn egymás mellé. A sírkamra szint és a kápolnák közötti lyukon dobáltak le enni-inni valót, virágokat, továbbá fönt mulatoztak a rómaiak.





Az ókeresztény mauzóleum és a korsós sírkamra készen van, látogatható. 90 százalékos készültségben van az egyes számú, a Péter-Pálos sírkamra, mely tulajdonképpen egy együttes, hiszen a mellette lévő festetlen sírkamrát és a megközelítő folyosón elhelyezkedő sírkamrát foglalja magában.





Amikor elkezdtük az együttes védőépületének tervezését, akkor már tudtuk, hogy a Péter-Pálos sírkamrától keletre található egy épület, de nem tudtuk milyen, hiszen csak nyugati falának töredékeit ismertük. A kivitelezés során előkerült egy régészetileg, kultúrtörténetileg szenzációs csoda, egy oktogonális alaprajzú kápolna, mely még nincs egészében feltárva.

A feltárással azért késtünk, mert ezt a falat átíveli a török korban épült püspöki palota egyik alapfala, így maradt homályban a nyolcszögletű kápolna keleti oldala, melyet valószínűleg egy kupola fedett. Ezt az egészet egy előtér egészítette ki, négy oszloppal.





Sok szenzáció fekszik a pécsi térszint alatt is, így a Cella Trichora, a Háromkaréjos, és a Cella Septichora, a hétkaréjos sírkamra, ezek unikumok. A világörökség címben az is benne foglaltatik, hogy kell egy múzeumot létesíteni a címet elnyert emlékek számára. A különböző elképzelések közül az látszik a legvalószínűbbnek, hogy a nyolcszögletű kápolna együttessel bővített tér alkalmas lenne erre.
Egy virtuális múzeum lenne, mely számítógéppel vezérelt digitális rendszerrel lenne felszerelve, s mindez központi helyen, a Bazilika közvetlen szomszédságában.