5×2

Rozi a moziból | 2005. Május 12.
Egy kútba esett kapcsolatnál mindannyian szeretnénk visszaforgatni az idõ kerekét – no, nemcsak azért, hogy a szépre emlékezzünk, hanem hogy lássuk, voltak-e olyan jelek, amelyekbõl nyilvánvalóan olvashattunk volna.





A francia filmrendező, François Ozon egy mai szerelmi történetet mesél el, melynek érdekessége, hogy a pár életéből felvillanó öt momentumot (innen a cím: 5×2) visszafelé láthatjuk: a végponttól, a szakítástól jutunk el a megismerkedésig.

A forma érdekes nézői attitűdöt eredményez, melyet már a megrázó Visszafordíthatatlan kapcsán is megismerhettünk; mivel tudjuk, hogy a kapcsolat vége a válás, a biztos tudás birtokában minden mondat, minden tett felnagyítódik, és egyszer csak ráébredünk: ez a kapcsolat az elejétől kezdve kudarcra volt ítélve, a kényelmes férjet alakító Stéphane Freiss lényegében az összes próbatételt, amikor rátermettségét bizonyíthatta volna, elbukta.





Így csak azt kérdezzük, miközben a zátonyra futott házasság öt momentumát nézzük a vásznon, hogy miért nem előbb hullott le a hályog a végül öntudatra ébredő asszonyt kiválóan megformáló Valeria Bruni-Tédeschi szeméről, hogy nem vezetett példának okáért szakításhoz házasságuk azon epizódja, amikor a férj a feleség szeme láttára szeretkezett egy másik férfival, vagy amikor a szülőszoba helyett a kocsiban ücsörgést választotta, miközben azt hazudta, hogy dolgozik.

A mozi lineárisan előadva közel sem volna olyan hatásos, mint fordított időrendben – a fordulópontokat melodramatikusnak éreznénk, mi több még a giccs árnyéka is rávetülne a produkcióra, a kicsavart időrend azonban ébren tartja az érdeklődésünket, és egy emberi érzelmekben, kiélezett szituációkban bővelkedő megrázóan szép filmet eredményez.





Semmiképpen sem könnyed szórakozás Ozon mozija, ne várjon tőle senki kellemes kikapcsolódást, mégsem érezzük elvesztegetett időnek a film kilencven percét.

Egy dologra azonban mindenképp fel szeretném hívni a figyelmet – az 5×2 a korhatáros kategóriába tartozik, és most itt elsősorban nem a történet erotikus töltetére utalok, hanem az érzelmi hátterére. Csak azon nézők fogják értékelni a filmet, akik nem félnek egy elrontott kapcsolattal sem szembesülni, többek között azért sem, mert az ő életükben is akadtak már sajnálatos módon hasonlóak.

Rozi étvágya a film alatt:






Exit mobile version