Középkori kikötõvárosok

Karáth Anikó | 2005. Június 22.
Ha te is felfedezni véled magadon az állandósuló tengerhiány tüneteit, és az állapot már nem kúrálható szimpla fürdõzéssel, keress alternatív gyógymódot, kalandozz vagy szállj hajóra Európa középkori kikötõiben.





A hiányállapot ismérvei: először strandpapucsban és szalmakalapban tetszelgünk a tükör előtt, aztán vásárlási lázban égve beszerezzük a köztudottan hiánycikké vált napozószereket. 48 óra elmúltával a tengerhiány tetőzik: a fenti szerelésben és testápoló helyett naptejtől kókuszillatúan vonulunk le – a közértbe halrudacskákért, és biztos, ami biztos, a lefekvés előtti meditációhoz a bálnák énekét hallgatjuk.

Ahhoz, hogy a tengerhiányt hatékonyan „kezeljük”, be kell látnunk, a hullámok nemcsak a strandolók és szörfözők szórakoztatására keletkeznek. A sós víz és a szárazföldek találkozásánál magasztos és meghatározó dolgok történtek az idők folyamán. A kikötővárosok az ókortól kezdődően a civilizáció motorjai. Ideje hogy a tengerrel való flörtölgetés végére pontot téve, komoly kapcsolatként kezeljük viszonyunkat ,és felfedezzük magunknak a történelem néhány idevonatkozó fejezetét is.






A kikötői hétköznapok szereplői regénybeillő figurák lehettek: kalmárok, hajóskapitányok, kalandorok, matrózok, feslett nők és tisztes polgárasszonyok.

A matrózromantikát konzerválják a régi dokkok, halpiacok, kocsmák, valamint a számos működő történelmi hajó-replika, melyekkel sétahajózva különleges élményben lehet részünk.
Észak és dél tengeri csomópontjai

A középkorban megerősödő kikötővárosok a külvilágra nyíló ablakok voltak. Erény és züllöttség, pompa és nyomor kettőssége és energikus fejlődés jellemezte őket. Sűrű közegüket a tudomány, a kultúra és a különleges árucikkek ötvözete alkotta.

A középkori hajózás fejlődésének nagy csomópontjai a Hanza-városok (a Köln, Bréma és Tallinn vonalán található nagy kikötők), az észak-itáliai városok (Genova, Pisa, Amalfi), és a XVI. századtól, a spanyol és portugál felfedezőutak kiindulópontjai.
 

Porto

Portugália második legnagyobb városa, az ország névadója, a középkorban királyi székhely is volt. A Douro folyó torkolatánál fekvő város boráról, hangulatos régi városnegyedéről és látványos, kétszintes hídjairól híres. A történelmi látnivalókban gazdag árkádos utcák a hegytetőről a rakpartig érnek.







Élénk színű házfalak Porto utcáin


Élénk színű házai, Azulejos-csempékkel díszített templomai, sikátorai felejthetetlen élményt nyújtanak. Belvárosát az UNESCO a világörökség részének nyilvánította. Megtekinthetjük a Clerigos-templomot és tornyot, gyönyörködhetünk a Sao Bento pályaudvar káprázatos történelmi jeleneteket ábrázoló csempeképeiben, de ne hagyjuk ki a Tőzsdepalotát sem, melynek keleti stílusú arab terme páratlan élményt nyújt. Majd a régi villamossal elmehetünk a Douro folyó torkolatáig, ahol elénk tárul az Atlanti-óceán fenséges látványa.







Portói látkép

A hajózás egy nagyszerű borral is megajándékozta Európát. A világhírű portói születésénél ugyanis az óceán bábáskodott. A francia forradalom idején az angolok súlyosan megadóztatták a francia borokat. Ez a Portóban élő angol borkereskedők malmára hajtotta a vizet. Hogy az Angliába történő hosszú hajóút, a hullámokon való rázkódás során is megőrizze minőségét, brandyt kevertek a borokhoz. Angliába érkezvén nagy volt a meglepetés: a bor rendkívül zamatossá vált. A Portóval szemközt (a folyó túloldalán), Vila Nova de Gaia városában található borpincékben magunk is meggyőződhetünk erről.







A brémai muzsikusok
Bréma

A Weser folyó ágai és Stradtgraben-csatorna közötti régi átkelőhelyen Nagy Károly 787-ben püspökséget alapított, mely körül város alakult ki. 1358-ban a Hanza-szövetség tagja, XVII. században szabad birodalmi város lett. Néprajzi és népművészeti látnivalóit, a déli tengerek, valamint Ausztrália és Ázsia kincseit és az időszakos kiállításokat is érdemes megtekintenünk az Übersee Múzeumban.

Feltétlenül nézzük meg a Grimm-meséből a város jelképévé vált híres szoborcsoportot. A szamár, a kutya, a macska és a kakas 1953 óta pózolnak egymás hátán. Egy sokkal korábbi remekmű, a Roland-szobor (Bréma szabadságának szmbóluma), 1404 óta vigyázza a főtér közepét. Csodálatos látvány nyáron a Rododendron park – 800 rododendron és azálea bontogatja itt szirmait.


Gdañsk, Sopot, Gdynia, a Hármasváros

A Gdañski-öböl mentén húzódó városcsoport, az egyik legnagyobb lengyel turisztikai attrakció. A három város három különböző hangulatot jelent. Gdañsk több mint ezer éves Hanza-település, Sopot a szórakozást kedvelők városa, Gdynia pedig Balti-tenger egyik legnagyobb kikötője.







Kikötő Gdanskban


A balti kalandot kezdhetjük a mólókkal. A legrégibb és leghosszabb sopoti móló 516 méter hosszan nyúlik be a tengerbe. A hosszú gdañski partról, a sopoti mólóról vagy a gdyniai kikötőből a partmenti hajók egyikével tengeri sétára indulhatunk. A hajók többsége a festői szépségű kis Hel-félszigetre megy.

A Hármasváros a halakról is híres. A gdyniai halpiac a tenger minden kincsét kínálja. Megtalálható itt mindenféle hering, tőkehal, angolna és lepényhal, amelyek ismerete a helyi háziasszonyok szerint igazi tudomány. Helben zajlik minden évben a heringből készült legérdekesebb ételek versenye.

A Szent Dominik-vásár Gdañsk leghíresebb és legrégibb ünnepe, amelyet 1260 óta rendeznek. Július utolsó szombatjától két hétig tart. Az óváros utcáin rendezik, és számos kulturális program kíséri. Ottjártamkor, néhány éve, a második világháborús kitüntetésektől a vörösréz nehézbúvár felszerelésig millió kacatot és gyűjtenivalót árultak városlakók.








Amalfi meredek partja
Amalfi

A napjainkban csupán 6000 lakosú városka, mely Nápolytól délre, a Sorrentói-öbölben található, a X. században Itália első hatalmas tengeri köztársasága és a szaracén kalózok megfékezője volt. Genova és Pisa vetélytársaként itt alkották meg a Földközi-tenger hajózási törvényeit. Amalfi a keleti és nyugati kereszténység találkozásának helye. Itt őrzik és tisztelik 1208 óta Oroszország védőszentjének, Szent András apostolnak ereklyéit.

Partjai meredeken szakadnak a több száz méter mély, kéklő vízbe. A festői házak között az impozáns épületek (XIII. századi kolostor, székesegyház és városháza), a kilátó és virágok özöne egyedülálló látványt nyújtanak. Bár Amalfi fürdőzésre nem igazán alkalmas, történelme mellett a világ egyik leggyönyörűbb tengerpartjával büszkélkedik a sziklák és a tenger szorításában.







Virágok özöne…


Kapcsolódó oldalak:

Kikötő.lap.hu »

Porto.lap.hu »

Lengyelország.lap.hu »

Olaszország.lap.hu »
Exit mobile version