A csodálatos pókember
Míg a korábbi öcsipókos mozikat egy horrorfilmes gyökerekkel bíró rendező hozta tető alá, a mostanit egy romkomos múlttal bíró fickó, bizonyos Marc Webb, akinek az 500 nap nyár című csodálatos mozit köszönhetjük, és ez a különbség nagyon is érződik a kész filmen. Első blikkre talán hülye ötletnek tűnhet egy alig tízéves filmet újra feldolgozni, de ha jobban belegondolunk, van benne ráció. Tobey Maguire-nél pocsékabb színész kevés szaladgál Hollywoodban, a Kirsten Dunsttal alkotott párosuk minden volt, csak hiteles nem, a film teátrális jellege pedig mára kissé idejétmúlttá vált. A rebootolt pókembert az alkotók lehozták a földre, és leginkább azzal foglalkoztak, hogy hiteles és szerethető legyen. Andrew Garfield (Social Network – A közösségi háló) a célnak tökéletesen megfelel. Tud lúzer is lenni, de közben egyszerre érzékeny, kemény, humoros és pimasz. Ilyennek kell lennie egy ideális pókembernek! Csodálatos párost alkotnak gimis szerelmével, a Gwen Stacey-t alakító Emma Stone-nal. Ez most tényleg olyan, mint egy tiniszerelem. Az első randira hívás izgalma, bemutatkozás a lány szüleinek… Ezek a jellemzően kamaszproblémák nagyon is valósan és átérezhetően vannak itt jelen, és végre kaptunk egy szuperhősfilmet, amiben a szereplők nem csak a sztoriról beszélgetnek. Garfield és Stone közt láthatóan működik a kémia, amit az is bizonyít, hogy a forgatás óta ők ketten a valóságban is egy párt alkotnak. Öröm a köbön. Jó látni, hogy Hollywood végre egy szuperhősös mozi esetében is odafigyelt a nőkre. A szerelmi szál itt nincs összecsapva, és legalább annyira fontos elem, mint a 3D-s ugrándozások a felhőkarcolók között, vagy az óriásgyíkká változó főgonosz. A szuperhősös mozikra jellemző kínos pillanatokból azért itt is akad (a darus jelenet…), de összességében az új pókember pozitív csalódás, ami sokkal többet nyújt, mint amit vártunk tőle.
Rendezte: Marc Webb
Szereplők: Andrew Garfield, Emma Stone, Rhys Ifans
Eredeti cím: The Amazing Spider-Man
Korhatár: 12
Forgalmazza: InterCom
Értékelésünk: 4/5
Bikanyak
Trükkös film a belga Bikanyak. Először elhiteti velünk, hogy egy komor gengszterfilmet látunk néhány nem mindennapi bűnözőről (hormonmaffia), aztán szép lassan átvált egy nem mindennapi férfi sorsdrámájába, amihez még csak hasonlót sem láthattunk korábban. Nagyon ritka, amikor egy óriásira nőtt, iszonyatosan kigyúrt színész ilyen mély színészi alakítást, ilyen sebezhetőséget tud elővarázsolni a kalapból, márpedig Matthias Schoenaerts ebben a filmben pont ilyen. Az illegális, marháknak szánt növekedési hormonoktól maga is hatalmassá vált, de az óriási test mögött egy gyermeki szív bújik meg, ami a játékidő haladtával egyre kétségbeesettebbé válik. A háttérben egy máig feldolgozatlan gyermekkori trauma húzódik meg, amiről sajnos most nem mondhatunk többet, lévén ezzel lelőnénk a „poént”. Feszült gengsztermoziként is, drámaként is izgalmas film a Bikanyak, amit nem véletlenül jelöltek a legjobb külföldi film Oscar-díjára.
Rendezte: Michael R. Roskam
Szereplők: Matthias Schoenaerts, Frank Lammers, Jeanne Dandoy
Eredeti cím: Rundskop
Korhatár: 16
Forgalmazza: Mozinet
Értékelésünk: 4/5
Szauna Párizsban
A történet valahol Lappföldön indul, ahol Reuben, a meleg zsidó fiú a helyi szaunakultúrát tanulmányozza, miközben postásként dolgozik, és boldogan él pasijával, Teemuval. A boldogságnak egy félreértés miatt vége szakad, és a szakítás után Reuben hazautazik Párizsba, ahol a családtagjai sem túl megértők vele, ezért egy éjszakai klubban „felszedett” idős úr karjaiban keres vigaszt. Közben persze a finn ex is újra feltűnik a színen…
Rendezte: Mikael Buch
Szereplők: Nicolas Maury, Carmen Maura, Jean-Francois Stévenin
Eredeti cím: Let My People Go!
Korhatár: 16
Forgalmazza: Cirko Film – Másképp Alapítvány