A költészet hete: 10 fantasztikus gyerekdal

Karafiáth Orsolya | 2014. Április 09.
Halász Judit hangja hallatán azonnal gyermeki transzba kerülünk, Bóbita ránk is szárnyat igéz, nem csak a malacra, de a mai költők és zenészek is őrületesen jól tudják szórakoztatni a gyerekeket. A költészet hetén a tíz megindító zenés vers után most tíz csodálatos megzenésített gyerekverset hozott nekünk vendégszerkesztőnk, Karafiáth Orsolya. A listát a kommentekben nyugodtan kiegészíthetitek a ti kedvenceitekkel!

A költészet egyszerűen már kisgyermekként beleszivárog a fülünkbe, ha sok megzenésített verset hallgatunk. Szerintem nagyon fontos, hogy már kicsiként megérezzük a szövegek minőségét, ráhangolódjunk a rímekre. Nemcsak a szókincsünk, hanem az érzelmeink is gazdagodhatnak a szépen csengő szavaktól. Az is nagyon fontos, hogy a gyerekek nívós zenét kapjanak, megismerhessék a hangszereket, a zenei stílusokat. Komolyan kell venni őket, persze úgy, hogy a játékosság, a humor, az izgalom el ne vesszen. Minden dal (és így minden vers) egy új valóság, egy új kaland. A válogatásom természetesen nagyon szubjektív, és mindahány zenekartól, előadótól fejenként is ki tudnék egy-egy tucat remek dalt választani.

1. Sebő Ferenc: Weöres Sándor: Bóbita

Weöres Sándor az a költő, akit a legjobban szeretnek a zenészek, így rengetegen zenésítették meg a verseit. Ezen persze nem lehet csodálkozni, hiszen ezek a művek annyira dallamosak, zeneiek és játékosak, hogy szinte kikövetelik a hangszeres kíséretet. Weöres talányos, szinte csak az érzékeinkkel érthető sorai sokunk lelkébe belefészkelték magukat. Sebő Ferenc zseniális és érzékeny zenéje egyenrangú társa a szövegnek, így válhatott a Bóbita azzá a dallá, amit mindannyian ismerünk, szeretünk, és felnőttként is szívesen hallgatunk.

2. Halász Judit: Weöres Sándor: Déli felhők

Ide nekem a Halász Judit-összest! Öröm hallgatni, hogy az a zene, ami egykor engem elbűvölt, a mai gyerekek nagy favoritja is. Énekelt akkor, amikor mi még kislányok és kissrácok voltunk, és énekel ma is. Ez a dala különösen közel áll a szívemhez talányos figuráival, Mog királlyal és Bogyóvére királyleánnyal. Melankolikus, szép dallam, nyárváró, vagy nyári délutánra való, de télen hallgatva is becsempészhet egy kis napsütést.

 

3. Muszty-Dobai: Weöres Sándor: Lila fecske

A blues és country zenét nem csupán az egyébként általam szintén nagyra tartott 100 folk Celsius (akiktől csak azért nem válogattam, nem a versmegzenésítés nem profiljuk) ismertette meg a legkisebbekkel, hanem a híres gitároktató páros is, akiknek tankönyvéből annak idején oly sokan gyakoroltuk az akkordokat. A szerzőpáros a zenére nevelés elszánt híve, nekik is köszönhetjük, hogy annyi kisgyereknek a vérévé vált a muzsika. Változatos zenei világ jellemzi őket, és valami különös, olykor szinte rejtett humor. Üdítő színt hoztak a zenei palettára.

 

4. Kaláka: Tamkó Sirató Károly: Bőrönd Ödön

A Kaláka megkérdőjelezhetetlenül alapzenekar a gyerekek világában is, generációk nőttek fel a lemezeiken. Igazán nehéz volt egyetlen dalt kiemelnem tőlük, és csupán a személyes érintettség miatt lett a befutó a Bőrönd Ödön. Kislányként ugyanis azt hittem, ezt direkt nekem írták, nekem készült, hiszen ott laktam a Köröndön, és volt egy csinos bőröndöm. Ez a Kaláka titka: mindenkivel el tudják hitetni: csak hozzá szólnak.

 

5. Szélkiáltó: Nemes Nagy Ágnes: Mit beszél a tengelice?

A Szélkiáltó zenekar is régi versenyző az énekelt vers műfajában, és csodálatosan meghangszerelt dalaik mindig befutók. Érzékenyek a szövegekre, finoman hangolódnak rájuk, talán ez lehet évtizedek óta töretlen sikerük titka. A zenekart 1974-ben alapították, de igazán ismertté csaknem tíz évvel később, 1983-ban váltak, a Ki Mit Tud megnyerésével. “A zenét úgy használják, mint ahogy annak idején a reneszánszban, hogy a gondolatnak és az érzelmeknek a szolgája legyen…”  – írta róluk annak idején Petrovics Emil, és ez mindmáig mit se változott.

 

6. Szalóky Ági: Nemes Nagy Ágnes: Mit beszél a tengelice?

Ugyanaz a híres vers más köntösben, másfajta – ám ugyanolyan érvényes – feldolgozásban Szalóky Ági második gyereklemezén is megtalálható. Szalóky Ági zenei világa igazán színes, a népdaloktól át a jazzig igen szélesre tárul, dalaiban minden előfordulhat, és elő is fordult. De minden hangszeres bravúr legeslegközepén maga az énekesnő áll, akinek természetessége, közvetlensége, nemesen és gondosan formált, legjobb értelemben egyszerű kifejezésmódja egyszerűen lebilincselő.

 

7. Farkasházi Réka: Kovács András Ferenc: Hajnalcsillag peremén

Csupa báj, csilingelés, csengés-bongás, olykor szépen adagolt melankólia. Réka legszívesebben kortárs magyar költők verseit énekli, és ezen belül nagyon jó választás az erdélyi lírikus, Kovács András Ferenc, aki egyszerűen egy érzékeny formavirtuóz, aki úgy könnyed, hogy mélységeit sosem veszíti el. “Kovács András Ferenc gyerekeknek szóló írásait leginkább Weöres Sándoréhoz hasonlítanám. Játékosak, örömet szereznek felnőttnek, kicsinek egyaránt. Nem gügyögős versikék, hanem igazi tartalmas szövegek. Nagyon jó ritmusúak, tele vannak dallammal, ezért könnyű megzenésíteni őket” – mondta a versekről Réka annak idején.

 

8. Bíró Eszter és az Állati Zenés ABC: Hegyi György: Gerzson és Gertrúd, a gerlepár

Bíró Eszter kitűnő énekes és színésznő első gyereklemeze csupa meglepetés. A zenéért Halász Judit legújabb lemezein is közreműködő Födő Sándor “Fodo” az egyik “főfelelős”, így kerülhet például az arab, spanyol ütőhangszerek, a harmonika mellé a modern technika is úgy, hogy mégis egységes zenei anyagot kapunk. Az album az egykori Emil.Rulezből is ismert Hegyi György gyerekdalszövegeire és verseire épül, így nem csodálkozhatunk, ha a szövegek humora olyan vonzóan furcsa.

 

9. Eszterlánc Mesezenekar: Szabó T. Anna: Kézmosó dal

Kisgyerekes barátaim körében nagy kedvencek ők. “Dallamok, versek, bábok, buborékok, ukulele, gitár, bőgő, furulya, dob, derbuka és társai pörögnek ezerrel. Kárász Eszter játszik, táncol, énekel, hadonász, varázsol, miközben viccesen és kedvesen vagy szomorkásan csengnek-pengnek a népdalok, a Csukások, Weöresek és Varró Danik. Jó kis koktél, dupla buborékkal, alkoholmentesen” – írja róluk Lackfi János, és állítom, hogy még a legkomolyabb felnőttből is kijön a kisgyerek, ha őket hallgatja.

 

10. Rutkai Bori Banda: Rutkai Bori: Sárkány járgány

Rutkai Borit a gyerekek jól ismerik már a Vacka rádióból és a koncertekről. A nekik szóló műsorai ugyanolyan bohókásak és csiklandósan izgalmasak, mint a felnőtteket megszólító dalok. Bori világa sokrétű és talányos, meseszerű, de sosem bugyuta. A szövegei mindig a dalszöveg és a vers határán mozognak, fantáziadúsak és nevetésre ingerelnek. Minden dal külön univerzum, amibe érdemes belépni!

Április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük a magyar költészet napját, ezért erre a hétre meghívtuk vendégszerkesztőnek Karafiáth Orsolya költőt, hogy közelebb hozza hozzánk az irodalom világát, hiszen ha nem is mindig vagyunk tudatában, valóságos kincsesládán ülünk. A költészet hetén minden hétköznap új cikkel jelentkezünk, és miután nagyon szerettétek a kultúra napjának hetén bevezetett Napi novella-sorozatunkat, most minden délután egy-egy verssel jelentkezünk. Ha lemaradtál az eddigiekről, itt mindent megtalálsz!

Karafiáth Orsolya: tíz magával ragadó zenés vers
Jónás Tamás költő, író: Engem elfogadnak, de a cigányokat nem
Napi vers: A vak
Napi vers: a házasság

Exit mobile version