“Épül a kerítés.
A betyárok elindulnak menekülteket verni.
A hatalom terrorizmussal és betegségekkel fenyeget.
Közben férfiak, nők gyerekek, családok menekülnek hozzánk a háború, a halál, a megaláztatás és a félelem elől.
Menekülnek semmi nélkül, remegve és reménykedve.
Hozzánk. Magyarországra. 2015-ben.
Ugye az én hazám nem csak kerítést épít?
Ugye az én hazám nem csak menekülteket ver?
Ugye az én hazám nem csak fenyeget?
Ugye az én hazám érti, mi történik?
Ugye az én hazám tudja, mi a kiszolgáltatottság, a félelem és a remény?
És mi a segítség és a szolidaritás egy ilyen helyzetben?
Ugye Magyarországon érző és értő emberek élnek?
Tudom, hogy így van.”
Alföldi Róbert
A színész-rendező verse alatt arra kéri az embereket, hogy adakozzanak a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület számára, akik majd húsz éve támogatják a hazánkba érkező bevándorlókat, konkrétan a debreceni menekülttábort és a Fóti Kísérő Nélküli Kiskorúak Gyermekotthonát.
További cikkek menekültekről és civilekről!
- “Nem a mi dolgunk a menekültkérdés!” – nyílt levél a háborgóknak!
- “A gazdasági menekült fogalma nem létezik!” – interjú az Amnesty International igazgatójával
- Menekültügy: így segítenek a civilek Szegeden
- Magyarország, a jó emberek földje – egy másik világba csöppentem a Keletinél
