Az összeesküvés-elméletek akkor keltek szárnyra, amikor egy Andrea Wagner Barton nevű Facebook-felhasználó feltöltött az oldalára egy felvételt, amelyen Donald és Melania Trump láthatók, miközben az USA 45. elnöke interjút ad a CNN hírcsatorna riporterének.
Barton videóját eddig 16 millió alkalommal játszották le és több mint hatezren meg is osztották. A konteó hívei szerint Donald Trump mellett nem a felesége áll, hanem egy testdublőr. Ezt azzal támasztják alá, hogy Melania Trumpnak másmilyen az arcformája, mint a Barton felvételén látható nőnek. Szintén a bizonyítékok közé sorolják, hogy az amerikai elnök a nyilatkozat során azt mondja: „Melania, a feleségem…, aki történetesen épp itt áll” – mintha Trump elszólná magát, hiszen miért mondana ilyet, ha egyszer a valódi neje állna mellette.
A CNN megkereste az elnöki pár biztonságát felügyelő amerikai titkosszolgálatot, és bár a Secret Service egyelőre nem nyilatkozott az ügyben, Jonathan Wackrow, a hírcsatorna munkatársa, korábbi Secret Service ügynök határozottan kijelentette, hogy a szakszolgálat nem alkalmaz testdublőröket.
Ennél meggyőzőbb bizonyítékokkal állt elő a Snopes legendavadász oldal, amely szintén cáfolta a konteót. Felhívták a figyelmet arra, hogy Barton videója egy tévéképernyőről készített felvétel, ezért könnyen lehet, hogy az adott tévé torzítja a CNN képét. Erre a fő bizonyíték az alábbi kép, amelyen a Barton-videóból származó képkivágás mellé tették oda a CNN weboldalán elérhető felvételből származó képkockát, amelyen jól látható, hogy mennyire torz a képarány az előbbi képsorokon.
Ennél is erősebb érv azonban, hogy számtalan fotó készült aznap a first ladyről, amelyeket olyan nívós ügynökségek készítettek, mint például az Associated Press vagy a Getty Images – utóbbi cég egyik képét alább közöljük. A képek között több olyan is szerepel, amelyeken Melania Trump napszemüveg nélkül látható, egyértelművé téve, hogy valóban a first ladyről van szó, nem egy nagyon hasonló alkatú nőről.
Az eset – és Barton videójának 16 milliós nézettsége – rávilágít, hogy a közösségi médiában keringő információk sok esetben minden alapot nélkülöző találgatások, ezért fontos a hasonló forrásokból érkező értesüléseket alaposabban is ellenőrizni.