Tudom, hogy sokan segítenek, de nem verik a mellüket, és nem hirdetik sehol sem a jótékonykodást, és ez rendben is van így. Azok a szervezetek, alapítványok, akik ezzel foglalkoznak, mindig arra hívják fel az emberek figyelmét, hogy ezt ne csak az ünnepek előtt tegyék, hanem az év többi napján is. Az elképesztő hideg inkább csak apropó arra, hogy egy kicsit jobban odafigyeljünk egymásra, és persze a kóbor állatokra is, akik nem tudnak hol melegedni, és esetleg éheznek vagy fáznak.
Ott vannak például azok az emberek, akik hajléktalanok. Még akkor is sokat vannak hidegben, ha éjszakára van hol meghúzniuk magukat, hiszen az emberi szervezetet nagyon megterheli ez az extrém hideg. Arról nem is beszélve, hogy keveseknek van közöttük megfelelő minőségű, meleg cipője, ruhája. Ebben a zimankóban biztosan örülnének meleg holmiknak. Ha van otthon olyanod, amire már nincs szükséged, akkor vagy add oda te magad közvetlenül egy nélkülözőnek, vagy add le ezeket a ruhadarabokat a megfelelő alapítványnál, esetleg tedd az erre kijelölt gyűjtőládák valamelyikébe.
Neményi Márton kollégám éppen egy hajléktalan férfit fotózott, miközben Erik a következőket mondta:
Csúszik az út, persze, de nem az a baj, hogy csúszik, inkább az, hogy nincs lábfejem. Tavaly télen. Mindkettő egyszerre. Szóval a cipőmben nincs semmi, a sarkaimon lépkedek. Így azért nem könnyű. Hogy mit? Protézist? Nekem? Ki? Hol? Ugyan már…
Figyelj oda arra, hogy a környezetedben élő, tőled nem messze lakó idős embereknél, családoknál füstöl-e a kémény! Ha nem, akkor ne légy rest, csöngess be bátran, és nézd meg, mi lehet a baj. Sokan vannak olyanok, akiknek egyáltalán nem vagy csak alig jut tüzelőre, fűtésre. Ők is veszélyben vannak, hiába van lakásuk. A legtöbb szegény ember szégyelli azt, hogy nincs pénze, igyekszik eltitkolni a világ elől, de kedvességre, odafigyelésre, őszinte szóra általában megnyílnak, és elfogadják a segítséget.
A hideg emberre és állatra egyaránt végzetes lehet! (fotó: Thinkstock)
Aknai Zoltánt, a Menhely Alapítvány igazgatóját kérdeztük arról, hogy hogyan lehet a legegyszerűbben és leggyorsabban segíteni az utcán élőknek ilyenkor a kemény mínuszokban.
- Ha olyasvalakit látunk az utcán, akinek ránézésére valami baja van, vagy olyan emberrel, aki fűtetlen helyiségben él már hosszabb ideje, akkor először próbáljunk meg vele beszélni: hogy van, kér-e segítséget. Ha válaszol, és a válaszai alapján térben és időben orientált, akkor nem biztos, hogy mentőt kell hívni, első körben elég a 24 órás diszpécserszolgálatot tárcsázni: 061 338 4186 (Menhely Alapítvány). A diszpécser tud majd választ adni a felmerülő kérdésekre, és ha szükségesnek tartja, kríziskocsit küld a helyszínre. A kríziskocsikon szociális munkások dolgoznak, ez tehát nem mentőautó.
- Ha az egészségi állapot alapján úgy ítéljük meg, hogy nagy a baj, az illető nem válaszol, vagy összefüggéstelen a beszéde, nem mozdul, akkor azonnal mentőt kell hívni hozzá! Semmiképpen nem szabad rögtön egy meleg helyiségbe hurcolni az esetlegesen kihűlt testet, mert akkor összeomolhat a keringése, tehát a fokozatosság elvét kell szem előtt tartani. Érdemes szakemberhez fordulni!
- Amit bárki bármikor megtehet, az az, hogy takarókat, meleg ruhákat, sapkát, sálat, kesztyűt és meleg derékaljakat visz az utcán élőknek vagy az alapítványokhoz. Esetleg ilyenkor is érdemes a diszpécsert tárcsázni, ők ugyanis pontosan tudják, hol kell leginkább a meleg ruha, hová érdemes vinni.
- A legelkötelezettebbek természetesen önkéntes munkát is vállalhatnak, így segítve a hajléktalanokat és az őket ellátó szakembereket. Első lépésként a legjobb az ételosztásba beszállni, ehhez nem kell semmilyen előtanulmány vagy végzettség. A Menhely Alapítvány honlapján egyébként minden ehhez kapcsolódó információt megtalálhat az, aki komolyan gondolkodik azon, hogy segíteni szeretne a munkában. Mindig jól jönnek a segítő kezek, nemcsak ilyenkor, télen.
Egy nagyon kedves barátomék minden hónapban egyszer összejönnek, és az alapanyagokat közösen megvásárolva főznek egy jó nagy fazék ételt. Általában ez valamilyen leves – gulyás- vagy bableves, húsleves vagy raguleves –, és az elkészült adagot elviszik egy hozzájuk közeli helyre. Csak kevesen tudunk erről, viszont nagyon szép gesztusnak tartom…
A nagy hidegben az energiadús táplálék is nagyon fontos, ezért is szuper felajánlás a gödöllői Dóri Büféé:
„Ha megéheztél, de nincs pénzed ételre, ne szégyenkezz! Térj be hozzánk bátran! Egy zsírosdeszkára, hagymával vagy pirospaprikával megszórva, bármikor vendégünk vagy.”
(Forrás: Hírhatár Online Facebook-oldal)
Az emberek nehezen bírják, de ne feledkezzünk meg az állatokról sem!
A kutyaház nagyon fontos, nyáron a melegtől, télen a hidegtől véd. A tökéletes kutyaház a kutyánál csak kicsit kell, hogy nagyobb legyen. A túl nagy házat ugyanis nehezebben lélegzi be, nehezebben melegíti fel. A ház kívülről és belülről fából kell, hogy legyen, köztes anyagként szigetelőhabot is tölthetünk bele, és az a legjobb, ha lábakon áll. Belül szőnyeggel, rongyokkal béleljük. Paraziták elleni permettel meleg helyen kezeljük le, hogy meg tudjon rendesen száradni. Ha nagyon hideg van, a kinti kutya is kapjon naponta többször meleg élelmet, és lehetőleg engedjük be éjszakára meleg helyre, lehet az akár a garázs is. Az utcákon sok kóbor állat kószál, aki csak tud, fogadjon be közülük egyet – legalább átmenetileg! Állatot elhagyni, kitenni vagy úgy tartani, hogy az elpusztul, bűncselekmény, amiért letöltendő börtönbüntetés is kapható. Még nyáron is…