Jennifer Grey és az orrplasztika
A csúcson: Dirty Dancing (1987)
Mélypont: 1989-től mostanáig
Hírességként feküdtem fel a műtőasztalra, és egy senkiként jöttem le onnan
– foglalta össze saját szavaival a nyolcvanas évek végén a Dirty Dancingnek köszönhetően hatalmas sztárrá váló Jennifer Grey a pillanatot, amikor megműttette az orrát egy plasztikai sebésszel alig két évvel a hatalmas filmsikere után. A műtét olyan jól sikerült, hogy alig lehetett utána ráismerni a színésznőre, amivel sikeresen meg is pecsételte a sorsát: az emberek a Dirty Dancingből ismert Jennifer Grey-t akarták viszontlátni, nem pedig egy színésznőt, aki valamennyire hasonlít rá. Ez volt az ára annak, hogy gyerekkora óta túl nagynak tartotta az orrát…
Wesley Snipes és az adócsalás
A csúcson: Penge (1998)
Mélypont: 2010, amikor börtönbe vonult
Ha valaki ismert név lesz Hollywoodban, elég zsíros fizetéseket akaszthat le. A zsíros fizuk után azonban vaskosan kell adózni is, kivéve ha az embert Wesley Snipesnak hívják. Emberünk még 1999-ben kezdte a masszív adókerülést, és néhány év alatt 7 millió dollár kapcsán döntött úgy, hogy jobb helyen van az ő zsebében, mint az államkasszában. Az eredmény: sok éven át tartó pereskedés, vaskos pénzbüntetés és némi börtön, de ami talán ennél is rosszabb: mindez bőven elég volt arra, hogy rámenjen Wesley Snipes színészi karrierje.
Mel Gibson és a zsidózás
A csúcson: A teljes ’90-es években.
Mélypont: A 2006-os részegen zsidózás a letartóztatásakor.
Mel Gibson már évek óta küzdött az alkoholizmusával, amikor 2006 nyarán, Los Angelesben egy rendőri igazoltatáson lekapcsolták ittas vezetésért. Hollywood aranytojást tojó tyúkja nem viselte túl jól, hogy a zsaruk nem engedik részegen hazavezetni, és egy masszív zsidózásba vezető („A világ összes háborújáért a zsidók felelnek”) kifakadáscunamit ömlesztett a rendőrökre. Pechjére az egyikük zsidó volt, és az erről készült felvételt eljuttatta a sajtónak. Mel Gibson azóta nem győz bocsánatot kérni, és bár a színészi karrierjére nagyjából keresztet vethet, A fegyvertelen katona sikere azt mutatja, hogy rendezőként azért még gondolnak rá.
Brendan Fraser és a kaszkadőrmunka
A csúcson: A múmia (1999)
Mélypont: Az évtized első fele
Nem mindenki születik Tom Cruisenak. Amikor Brendan Fraser karrierje beindult Hollywoodban, úgy érezte, hogy neki színészként és akcióhősként az a dolga, hogy minden akciójelenetben száz százalékig odategye magát, és ne igényeljen kaszkadőrt, hanem ő maga vegye fel a veszélyes mutatványokat. Ezt olyannyira túlzásba vitte, hogy A múmia harmadik részének forgatásánál a ruha alatt mindenütt jeges borogatásokat hordott magával, hogy valahogy elviselje a fájdalmait. Mivel ez így nem mehetett tovább, és még az is benne volt a pakliban, hogy lebénul, egy éveken át tartó műtétsorozattal rakták rendbe (többet között többször műtötték a gerincét és a térdét), már amennyire ez sikerülhetett ilyen tömény igénybevétel után. Ebben az időszakban jóval kevesebbet dolgozhatott, amit a karrierje is rendesen megsínylett. Szépfiús imidzsének is búcsút inthetett, manapság pedig főleg sorozatok epizódszerepeiben és animációs filmek stáblistáján lehet találkozni Brendan Fraser nevével.
Cuba Gooding Jr., a kis válogatós
A csúcson: Jerry Maguire – A nagy hátraarc (1996)
Mélypont: A 2000-es években készült munkái.
Nem mondhatni, hogy Cuba Gooding Jr. megdolgozott volna a sikerért, inkább csak az ölébe pottyant. Amikor az 1996-os Jerry Maguireben azt kiabálta, hogy „Virítsd a lóvét!”, az rögtön Oscart ért, és sorban álltak az ajtajánál a legnagyobb rendezők, hogy együtt dolgozhassanak vele. Nem kellett neki az Amistad, nem kellett neki a Hotel Ruanda, inkább a könnyű pénzkeresetet preferálta, és csupa szemétben vállalt szerepet, ráadásul a pökhendi stílusával akkortájt sok nagy nevet megsértett Hollywoodban. A rossz híre hamar elterjedt, az igazán izgalmas rendezők nem akartak vele dolgozni többet, ő pedig egyre mélyebbre küzdötte le magát: Cuba Gooding Jr. nevével ma már főként az egyenesen DVD-re szánt filmek polcain lehet találkozni.
Shia LaBeouf és a lázadás a siker ellen
A csúcson: Transformers (2007)
Mélypont: Amikor beszólt Spielbergnek, akinek a karrierjét köszönheti.
Shia LaBeoufot sokáig az új Michael J. Foxként emlegették Hollywoodban, aki csodagyerekként robbant be az álomgyárba. Csakhogy ő nem szupersztár akart lenni, hanem elismert művész, ezért számos önromboló performanszt adott elő, hogy megutáltassa magát az emberekkel. A Berlini Filmfesztiválon papírzacskóval a fején lépett a vörös szőnyegre, élő közvetítésben mutatta a neten, amint egymás után nézi a saját filmjeit egy New York-i moziban, szándékosan mosdatlanul és büdösen forgatta a Harag című filmjét a kollégái nagy örömére, beszólt felfedezőjének, Spielbergnek, aki szerinte nem is filmrendező, hanem inkább egy filmgyár, plágiumbotrányba keveredett, és a sort még sokáig lehetne folytatni… A nyers tehetségéhez nem fér kétség, ám azt mindenesetre elérte, hogy Hollywood mainstream része soha többé ne akarjon együtt dolgozni vele. Valószínűleg valahol ez lehetett a célja is, szóval gratulálunk, sikerült.
Amanda Bynes és az ittas vezetés
A csúcson: Miről álmodik a lány? (2003)
Mélypont: 2010-es visszavonulása óta.
Nem kell ahhoz Lindsay Lohannek születni, hogy féktelenül bulizó, részeges, megbízhatatlan színésznőként tartsanak minket nyilván. Amanda Bynes is inkább a bulvármagazinok lapjairól, mint a filmekből lehet ismerős, bár kétségtelenül volt egy-két év, amikor őt tartották a következő nagy dobásnak. Csakhogy Amanda Bynes ezt nem kezelte túl jól, és inkább partikirálynőként aratott. A problémái miatt 2010-ben ideiglenesen visszavonult a filmezéstől, és bár szeretett volna visszatérni, néhány ittas vezetés (egyszer például részegen belehajtott egy rendőrautóba), cserbenhagyásos gázolás és felfüggesztett jogsival való ittas vezetés miatt is meggyűlt a baja a rendőrséggel, aminek következményeként mostanáig sem tudta összehozni a nagy visszatérést.
+ 1
Scarlett Johansson és a nem PC szerepválasztások
A csúcson: Lucy (2014), Amerika Kapitány: A tél katonája (2014)
Mélypont: Mostanában.
Nem kell ahhoz világraszóló bűnt elkövetni, hogy egy karrier veszélybe kerüljön, elég néhány támadható szerepválasztás. Scarlett Johanssonnak ez összejött, ráadásul kétszer is. Azt még csak túlélte valahogy, amikor a Páncélba zárt szellem kapcsán azzal vádolták, hogy az eredeti anime szellemében egy japán színésznőnek kellett volna játszania a szerepét, és az, hogy őt választották, csak része Hollywood fehérre mosásának (amikor valamilyen etnikumhoz tartozó szerepeket fehér színészekre bíznak), de az már neki is soknak tűnt, ami a Rub and Tug esetében történt. Az igaz történet alapján készült filmben a színésznő egy bűnözővé vált transzneműt játszott volna, ám a transznemű közösség csúnyán nekiment, és bár eleinte azzal védekezett, hogy Jeffrey Tambort vagy Jared Letót egy hasonló szerepért körbedicsértek, a támadások intenzívebbé válásával kénytelen volt visszavonulót fújni és otthagyni a szerepet. Egyelőre ezzel megmenekülni látszik, de még egy-két ilyen húzás, és a Marvel is elveszi tőle a Fekete Özvegy szerepét.