János evangéliumában Jézus a kánai menyegzőn teszi az első csodát, amikor a vizet borrá változtatja. Bár a szöveg alapján többé-kevésbé behatárolható, hol lehetett a Bibliában szereplő „galileai Kána”, a történészek mégis hosszú ideje vitatkoznak a pontos helyszínen. A zarándokok hagyományosan a Kafr Kanna nevű települést keresik fel, ahol templomot is emeltek a csodatétel emlékére, egyes történészek azonban más mai településekkel azonosítják az evangéliumban szereplő helyet.
Izraeli régészek most további olyan felfedezéseket tettek, miszerint a bibliai csodatétel helyszíne valójában a Názárettől 14 kilométerre, Kafr Kannától pedig 5 kilométerre fekvő Hirbet Kána lehet – írja a Daily Mail. Az egyik környékbeli dombon ugyanis feltártak egy alagútrendszert, amelyeket keresztény szertartások helyszíneként használhattak a késő V. és a VI. században. A helyszínen találtak egy oltárt, felette egy polccal. A polcon egy kőkorsó állt, mellette pedig öt további kőkorsónak volt hely. Ez azért fontos, mert a Bibliában hat kőkorsó szerepel.
Dr. Tom McCollough, az ásatás vezetője szerint egészen a XII. századig jártak zarándokok erre a helyszínre. A kereszteslovagok korából származó feljegyzések, a zarándokhelyről szóló leírások is nagyban egyeznek a most feltárt alagútrendszerrel.