A korrupció még sosem volt ilyen szórakoztató – megnéztük az Aranyélet 3. évadát

TóCsa | 2018. Október 15.
A Miklósi család tagjai a 3. évadra elértek odáig, hogy mindannyian térdig gázolnak a mocsokban, szóval mi jöhet még ezután? A politika! Az Aranyélet 3. évada kényelmetlen tükröt tart a magyar társadalom elé, mindeközben pedig egy olyan családregényt láthatunk, amelynek a végéről nem felejtették le a katarzist sem.

Ülök az HBO budapesti irodaházában, egy maratoni vetítés végén, és kis híján elbőgöm magam. Nem vagyok egy filmen sírós fajta, utoljára talán a Kaliforniai álom végén eresztettem meg egy-két könnycseppet, ráadásul Miklósiék eddigi családi élete inkább izgalomban és társadalomkritikus fekete humorban volt erős, nem annyira a könnyzacskóink megdolgozására utaztak. Persze nyilván voltak, akik Endre bá „balesete” láttán elmorzsoltak néhány könnycseppet, de arra, hogy az Aranyélet záróévada ilyen szívfacsaróan érjen véget, talán senki nem számított. A sorozat új szezonjának forgatókönyvírói hihetetlen bravúrt hajtottak végre: úgy haladtak előre a történettel, hogy közben rendszeresen visszakanyarodtak a szereplők múltjába, és általuk még az első évad elején történtek is kaptak egy új színezetet, vagyis a harmadik szezont nézve újraértékeljük magunkban mindazt, amit korábban láttunk. Tényleg úgy tűnik, mintha az alkotók már az első évad írása közben tudták volna, hogy mi lesz a harmadik végén, pedig ez nyilvánvalóan nincs így. Borzasztóan nehéz egy olyan történetet írni, amely a végén visszakanyarodik önmagába, konkrétan a sztori kezdeteihez, és ez még akkor is így van, ha az elejétől ez volt a terv, enélkül meg pláne.

Endre bá nélkül mit érek én?

A harmadik évad egyik nagy kérdése az volt, hogy tényleg meghalt-e Endre bá, és ha igen, akkor mit tudnak kezdeni az alkotók a sorozattal a legnépszerűbb karakterük nélkül? Anélkül, hogy spoilereznék: Hollósnak az új évadban is kiemelt szerep jutott, a szereplők – talán Mira kivételével – minden tettét beárnyékolja az egykori haver/rokon árnyéka, ráadásul minden egyes epizódot egy Hollós Endre-monológ vezet be, megadva az alaphangot a későbbi történésekhez. Hollós szarkavarása vezet szinte mindenhez, ami a harmadik évadban történik, és bár az alkotók ügyesen játszanak azzal, hogy akkor most él-e Endre bá, vagy sem, végül sikerül egy minden tekintetben kielégítő választ adniuk. Minden szereplő továbbhalad azon az úton, amit korábban megkezdett. Attila (Thuróczy Szabolcs) átveszi Hollós Endre (Anger Zsolt) szerepét, és vállalkozó-kiskirállyá, afféle minioligarchává válik. Janka a Dunakanyar egyik kisvárosában jelölteti magát polgármesternek, hogy a pozícióval együtt járó hatalmat kihasználva hozzon egy jelentős, ugyanakkor teljesen felesleges nagyberuházást a környékre, amivel persze ő és az államtitkár asszony is sokat szakíthat. Mira még inkább elmerül az illegális prostitúció mocskában, és olyan mélységekbe jut, amit sosem néztünk volna ki az Aranyélet legártatlanabb szereplőjéből. Márk pedig leginkább azzal van elfoglalva, hogy megszedje magát, a barátnőjével, Biankával elhúzzanak Thaiföldre, de előtte azért még jól betegyen a faterjának azért, amit az örege – szerinte – Hollóssal művelt.

Magyarország 2018-ban

Az új évad lassan, de nagyon tudatosan és magabiztosan építkezik. Az első két rész inkább csak megmutatja, milyen játszmákra számíthatunk a továbbiakban, és igazából a negyedik epizód az, amikortól már komolyabb sebességbe kapcsolnak a történések. Szerencsére ezúttal – egy-két thrillerbe illő gyilkosságot leszámítva – sokkal valóságosabb talajon mozog a sorozat, mint az előző évadban, amelyben az óriási utcai lövöldözés ugyan nagyon látványos és profi volt, ugyanakkor túlzott filmszerűségével elemelte a szériát a mai Magyarország valóságától. Ezt a hibát ezúttal nem követték el, sőt kifejezetten törekedtek arra, hogy minden, amit a sorozatban látunk, az életünkből vagy legalább a hírekből ismerős legyen. Nem lehet nem észrevenni a Népszabadság bezárására tett utalásokat vagy a szerb határra felállított kerítés masszív és veszettül szórakoztató kigúnyolását, ahogy azt is leleményesen mutatják be az alkotók, hogy a legtöbb kisvárosi polgármester és közgyűlés csupán kesztyűbáb az országgyűlésben ülő képviselők kezében. A nacionalizmus, valamint a politika és az egyház összefonódása is kap egy maró fricskát, és van egy olyan gyanúm, hogy ha a TV2 műsorszerkesztői előre láthatják a harmadik évadot, nem merték volna műsorra tűzni az elsőt, mert ennél maróbb társadalomkritikát egy mai magyar sorozattól nehezen tudok elképzelni.

A hetedik rész mind fölött

Persze szép dolog, hogy egy sorozatnak van mondanivalója a mai magyar társadalomról, de mindez mit sem érne, ha közben a történet és a karakterek nem a megfelelő irányba fejlődnének – ilyen téren igazán elképesztő az, amit a harmadik évadban összehoztak az írók. A Miklósi család minden egyes tagja kapott egy-egy katartikus, mindent megváltoztató pillanatot, és még arra is futotta a stáb erejéből, hogy együtt, családként is megkapják a maguk nagyjelenetét. Nagyon jót tud tenni egy sorozatnak, ha az alkotók jó előre tudják, mikor lesz vége. Az HBO már viszonylag rég világossá tette, hogy az Aranyélet számukra véget ér a harmadik szezonnal, és biztosan nem lesz folytatás. Ennek köszönhetően lehetőség volt egy olyan szépen lekerekített zárást letenni az asztalra, ami után senkiben sem marad hiányérzet, és az alkotók éltek is ezzel. A csúcspont egyértelműen a számos szálat lezáró hetedik epizód, amely elejétől a végéig a Miklósi-rezidencián játszódik, és mindössze öt szereplő látható benne. A köztük lévő játszmák egyszerre szívszorongatóan tragikusak, reményteliek, ugyanakkor olykor abszurd módra viccesek is, és az összes hatást a hiteles karakterépítéssel érik el, nem valószínűtlen dramaturgiai fordulatok tömkelegével. Az egész évad mestermunka, de a hetedik rész még ebből is kiemelkedik: ilyen színvonalat még biztosan sosem láttál magyar tévés produkciótól!

Megnézték, mit vár a néző, és pont nem úgy csinálták

Míg a filmkészítés sztárjai a rendezők, addig a sorozatokban a forgatókönyvírók az igazi kreatív guruk, ezért röviden kifaggattuk az Aranyélet 3. évadának három forgatókönyvíróját, Vancsik Péter vezető írót, valamint Tasnádi Istvánt és Vanicsek Olivért arról, hogyan állt össze a záró szezon. Péter már jó ideje Németországban él, és német sorozatokon dolgozik, míg Olivér Amerikában tanult, és az elmúlt időszakot ott töltötte, de az Aranyélet kedvéért mindketten örömmel tértek vissza. Szerintük határozottan jót tett az anyagnak, hogy külföldön élnek, mert így volt egyfajta távolságtartásuk a magyarországi eseményekkel kapcsolatban, ami időnként segített tisztábban látni a dolgokat. A sorozatban a Miklósi család a fehérgalléros bűnözés útjára lép, de az írók szerint az eddigi életútjukból ez természetesen következik. Ha gengszteréletmóddal szerez valaki egy csomó pénzt, eljön az a pont, amikor ezt a pénzt ki kell fehéríteni.

A csapat számára a legfőbb kihívást Endre bá karaktere jelentette. Elképesztően erős nézői visszajelzések jöttek a második évad után Endre bá sorsával kapcsolatban, a harmadik évad pedig egy reakció is ezekre, de nem abban az értelemben, hogy kiszolgálták a nézői igényeket, hanem pont ellenkezőleg: nem azt csinálták, amit elvártak tőlük (ugyanakkor annyit előre is el lehet mondani, hogy Hollós karaktere és az őt játszó Anger Zsolt benne lesz a sorozatban). Az írók nagyon szorosan együtt dolgoztak a szereplőkkel. A Miklósi család minden tagja bejött a fejlesztés elején egy hosszú megbeszélésre arról, hogy merre tart a karaktere, és ezek a beszélgetések sok esetben nagyon hasznosnak bizonyultak: így kerülhetett be például az, hogy Döbrösi Laura leborotválja a fejét, mert amúgy is a színésznő régi vágya volt, hogy ezt megtegye egy szerepért, és ez az erős kép inspirálta az alkotókat.

A harmadik évad eredetileg a Balatonnál forgott volna, sőt teljesen kész volt a forgatókönyv a Balatonra írt koncepcióval, amikor kiderült, hogy logisztikai és gyártási okokból máshol kell forgatni. Az utolsó pillanatban írták át az egész helyszínt a Dunakanyarra. Viszont a Dunakanyar nagyon kiaknázatlan filmes szempontból, vagyis végeredményben még jól is jártak, káprázatos képeket és hangulatot köszönhetnek a helyszínnek. Ráadásul a Balaton konkrétan köthető magyar politikusokhoz, míg a Dunakanyar nem, és direkt utalásokat magyar közszereplőkre nem akartak belevinni a történetbe. Még így is igaz, hogy senki nem fogja elhinni bizonyos történeti elemekről, hogy nem reakciók a hazai közélet híreire, hanem a valós történések követték azt, amit a forgatókönyvírók már hónapokkal korábban kitaláltak, pedig ez jó néhány alkalommal előfordult a munkájuk során. Persze időnként ők követték le a valóságot, az újságbezárások és oligarchák általi bekebelezések például így kerültek a történetbe.

Az Aranyélet 3. évada október 14-én indult az HBO műsorán, az HBO GO-n pedig már a teljes 3. évad megnézhető a korábbi évadokkal egyetemben.

Exit mobile version