Minecraft és Instagram az osztályteremben: így lesz a leglustább diákból a legaktívabb

Gyakori probléma az iskolákban, hogy a gyerekek figyelemküszöbe kritikusan alacsony, emiatt jelentős részben az online tartalmakat okolhatjuk: napjainkban a rövid, jellemzően akár egy percnél is rövidebb videók a nyerők ennél a korosztálynál, a folyamatosan érkező új ingerek ennél többet már bajosan engednek meg. Ez az iskolában is problémákat okoz, a gyerekek számára ugyanis egy 45 perces tanórát végigülni már az okostelefonok kora előtt sem volt egyszerű, ma viszont már tanár legyen a talpán, aki képes háromnegyed órán át lekötni a figyelmüket. Egyik oldal sem hibás, egyszerűen a megváltozott világban új megközelítésre, új módszerekre van szükség, hogy a fontos és hasznos tudást úgy lehessen átadni a tanulóknak, hogy az számukra befogadható és feldolgozható legyen.

Ebben hatalmas segítséget nyújthatnak azok a digitális eszközök, amelyeket kifejezetten oktatási célból hoztak létre. A világ egyik legnagyobb techcége, a Microsoft az ezen a héten Párizsban megrendezett Education Exchange (E2) konferencián hozta össze legújabb fejlesztéseit a világ minden tájáról, köztük Magyarországról is érkezett tanárokkal, hogy megmutassák, hogyan lehet hatékonyan tanítani a 21. században. Elvégre a tanárok szerepe kulcsfontosságú: nekik kell felizzítaniuk a gyerekek tudásvágyát, hogy folyamatosan továbbképezzék magukat életük során.

Hogyan? Miből?

Anélkül, hogy mélyebbre mennénk a hazai oktatás helyzetének feltárásában, nem nehéz elsőre arra gondolni, hogy könnyű a jobb anyagi helyzetben lévő nyugati országoknak, ahol az iskolákban széles sávú internetből van a kerítés, és minden tanuló a legújabb laptoppal a táskájában érkezik az órákra.

A jó hír, hogy a Microsoft egészen komoly oktatási programot hozott létre, amelynek keretében egy sor olyan eszközt adnak a diákok és a tanárok kezébe, amelyek nem csak a tudás megszerzését teszik lehetővé, de a gyerekek gondolkodásmódját is formálják, csapattá kovácsolják őket, és olyan készségeket fejlesztenek, amelyekre későbbi karrierjük során hatalmas szükségük lesz. Az eszközöket az oktatási szakemberek és intézmények ingyen vehetik igénybe, a Microsoft pedig emellett az innovációt a középpontba állító programokkal is igyekszik közösséggé szervezni a korábban legfeljebb kreatív magánakciókat végrehajtó tanárokat.

„A Microsoftnál több kezdeményezést is elindítottunk, ezek ernyőprogramként több mindent egyesítenek. Például harmadik éve fut az Innovatív Iskola programunk, amelyhez már 125 iskola csatlakozott – mondta el Orosz Sára, a Microsoft Oktatás programvezetője. – Az Innovatív Pedagógus programhoz csatlakozó tanárok egy nagy nemzetközi közösségbe kerülnek, ahol mindenki megtalálhatja a saját módszereikhez megfelelő eszközöket. Ez egy valódi közösség, amelynek a tagjai olyan tapasztalt tanárok, akik saját lelkesedésből csatlakoztak, konferenciákat szerveznek maguknak, és folyamatosan tapasztalatokat cserélnek. A Microsoft ehhez helyi szinten teszi hozzá az Innovatív Igazgató programot, amely az iskolai vezetőket célozza. Erre nagy szükség van, mert sajnos előfordul, hogy hiába vannak lelkes, jó tanárok az iskolákban, a kezdeményezéseik nem kapnak megfelelő teret: megesik, hogy az igazgató nem is tud róla, hogy az egyik tanára milyen kreatív megoldásokkal dolgozik. Ráadásul hiába talál ki egy tanár valami olyasmit, ami a környezetében nagy tetszést vált ki, a pedagógusok szélesebb közösségéhez nem biztos, hogy eljut. Az Innovatív Igazgató programmal éppen ezért a vezetőket szeretnénk támogatni, hogy ők is lássák a saját szerepüket, az eszköztárukat, hogy hogyan tudják támogatni és egyben tartani a tantestületet. Ehhez csatlakozik a régióban elsőként elindított Innovatív Gyakornok program is, akik az iskolákban dolgozó innovatív tanárok mellett dolgozva segítik bevezetni a kollégákat a digitális megoldások használatába, miközben ők maguk is tapasztalatokat szerezhetnek a módszerekről, eszközökről.”

„Rengeteg pozitív visszajelzést kapunk a tanároktól, főleg, ha valamilyen eszközt bevihetnek magukkal az órára a diákok előzetes igényfelmérése után – tette hozzá Fleischer Sára oktatási konzulens, aki az innovatív iskolákat látogatva gyűjti a tapasztalatokat a közösség tagjaitól. – Hetediktől kezdődnek a digitális osztályok, az ebben a közegben felnövő, ebben szocializálódó gyerekek és a tanárok is nagyon komolyan veszik a szakmai munkát. A visszajelzések pedig arról árulkodnak, hogy az eddigi tapasztalatok még annál is jobbak, mint amire az érintettek számítottak.”

Érzelmek és kreativitás a mesterséges intelligencia korában

Mielőtt eljutnánk a tényleges eszközökhöz, amelyeket az innovatív tanárok használnak, járjuk körül a tanárok helyzetét a digitális technológia korában. Az E2 egyik meghívott előadójaként osztotta meg tapasztalatait a sajtó képviselőivel az ausztrál Mark Sparvell, aki 25 éven át dolgozott iskolaigazgatóként, azóta pedig a Microsoft oktatással kapcsolatos kutatásaiban működik közre. Sparvell többek között beszélt a cég Class of 2030 című kutatásáról, amelynek célja, hogy felmérje a fiatalok elvárásait, igényeit és jelenlegi tapasztalatait. Emellett a fenti közcímben is kiemelt, március 20-án publikált Érzelmek és kreativitás a mesterséges intelligencia korában című tanulmányból is megosztott pár tanulságos adatot hallgatóságával.

„A mesterséges intelligencia egyre fejlettebbé válik, ez viszont azt a kihívást állítja az emberek elé, hogy a legjobbat hozzák ki magukból, mivel elsőosztályú embereket szeretnénk, nem másodosztályú robotokat – magyarázta Sparvell. – Gyakran előkerülő téma, hogy a mesterséges intelligencia és a robotizálás sok szakma képviselőit fenyegeti munkanélküliséggel. A tanári hivatás viszont nem ilyen, a tanároktól nem fogják elvenni a munkát a robotok. Éppen ellenkezőleg, ahogy az osztálytermek egyre összetettebbé és sokszínűbbé válnak, úgy lesz szükség egyre több képzett tanárra. A McKinsey piackutató cég kutatásából kiderült az is, hogy egyre nagyobb az igény a személyre szabott oktatásra, amelynek ráadásul lehetővé kell tennie, hogy a tananyagot minden diáknak a saját tanulási ritmusa és igényei szerint lehessen átadni, de mindezt nagy tömegben. Ugyanennyire fontos a társas készségek és az érzelmi intelligencia fejlesztése, aminek szerves részét kell képeznie a tanítás és tanulás folyamatainak.”

A személyre szabott oktatással kapcsolatban már komoly kutatások folynak világszerte: az egyik legnagyobb volumenű ezek közül az amerikai Fresno Unified School District kezdeményezése, amelynek keretében 89 iskolában, 12 ezer diák és 220 tanár részvételével – ötvenezres kontrollcsoporttal – egy éven át vizsgálták, hogy milyen hatása van a digitális technológiával támogatott, kollaborációra épülő új iskolai kultúrának. A számok önmagukért beszélnek: a diákok esetében 25 százalékkal nőtt meg annak az esélye, hogy teljesítik vagy meg is haladják az elvárásokat. Az angol nyelv esetében átlagosan 12,2 százalékkal, a matematikai oktatást tekintve átlagosan két százalékkal szárnyalták túl az előzetes várakozásokat. Eközben a csapatmunkában is fejlődtek: a diákok 32, a tanárok 27 százalékkal többet kollaboráltak, mint korábban.

„A mostani oktatási rendszereket egy más korban hozták létre, egy másmilyen társadalom számára – tette hozzá Sparvell. – Egy ilyen oktatási rendszer pedig egyszerre veszélyezteti a gazdaságot, a társadalmat és a politikát is, mivel egyrészt nem következetesen készíti fel a gyerekeket a felnőttkorra, másrészt nagyon csekély a hatékonysága azoknál a gyerekeknél, akiknek a legsúlyosabb gazdasági vagy társadalmi kihívásokkal kell szembenéznie.”

A szakember szerint a jövő oktatási rendszerének olyannak kell lennie, amely a különféle hasznos kompetenciákon alapul, emellett azonban személyre szabható, meghagyja a diákok önállóságát, társadalmi szempontból pedig nyitott. Ahogy ő fogalmazott: „egy 21. századi iskola nem tud jól teljesíteni, ha a kapui zárva vannak”.

Sparvell arra is felhívta a figyelmet, hogy a jövőben a digitális eszközök terjedése mellett egyre fontosabbá válnak az olyan készségek, amelyek szakmától függetlenül mindenhol alkalmazhatóak: ezek közé sorolta az empátiát, a kreativitást és a kollaborációra való képességet, illetve az érzelmi intelligencia fejlesztését is. Amikor pedig érzelmekről beszél, akkor nem csak a pozitívumokra koncentrál.

„Az élet nem habos torta, ezért fontos felismerni, hogy minden érzelemnek megvan a funkciója a tanulási folyamatban – hangsúlyozta a szakértő. – Van, amikor szükség van rá, hogy egy probléma frusztráljon és más megoldások keresésére sarkalljon, máskor szükség van rá, hogy feszültek legyünk, ha például fókuszáltan dolgozunk valamin. A kihívás abban rejlik, hogy a gyerekek képesek legyenek felismerni ezeket az érzelmi állapotokat, és sikeresen alkalmazkodjanak hozzájuk. Ez a kulcsa a tanulás jövőjének, amit korlátlan tanulásnak (limitless learning) is nevezünk. Amikor pedig a jövőről beszélünk, akkor ne a Jetson-családra vagy a sci-fi filmek világára gondoljunk, hanem egy olyan világra, ahol személyre szabottan tanulunk, a technológia pedig ebben támogat minket.”

A támogatásra és a technológia által biztosított hatékonyságra pedig nagy szükség lesz, a Világgazdasági Fórum statisztikái szerint ugyanis 2022-ben egy tanulónak átlagosan 101 nappal több tanulásra lesz szüksége, mint korábban. Eközben a munkaerőpiacra készülő fiatalok saját bevallásuk szerint sem állnak még készen a feladatra: a most munkába álló fiatal szakemberek 42 százaléka nem készült fel a munkával járó felelősség vállalására, illetve sok esetben olyan alapvető készségeik hiányoznak, amelyek elengedhetetlenek lesznek a karrierépítéshez.

„A diákoknak a már említett érzelmi intelligencián kívül az önmenedzsmentre, az önszabályzásra és a tudatos döntéshozatalra is nagy szükségük lesz – mondta Sparvell. – Ezeket összefoglaló néven »soft skillként« szokták emlegetni, ami hibás kifejezés, mert azt az érzetet kelti, hogy ezek csak afféle bónuszok. Ehhez képest a Világgazdasági Fórum 2018-as Future of Jobs című jelentése szerint a munkaerőpiacon keletkező állások 30-40 százalékához ilyenekre lesz szükség, ami tovább fokozza a tanárok szerepének fontosságát. A kritikai gondolkodás, az aktív tanulás és az analitikus szemlélet pedig kifejezetten emberi dolgok, ezeket nem fogja pótolni a mesterséges intelligencia.”

Az olvasás mindennek az alapja

Első ránézésre annyira triviálisnak tűnik a fenti állítás, hogy jogosan merülhet fel a kérdés: erről egyáltalán minek beszélni? Nos, azért, mert sok gyerek számára nehézséget jelent az olvasás elsajátítása, márpedig a statisztikák szerint ha egy diák a harmadik osztály végére nem válik magabiztos olvasóvá, az egész hátralévő élete, karrierje veszélybe kerülhet – az adatok ugyanis arra utalnak, hogy ezeknél a gyerekeknél rendkívüli módon megnő az esélye a későbbi bűnelkövetésnek, csökken a várható jövedelmük és más hasonló hátrányokat szenvednek.

Az olvasás gördülékeny elsajátításának az egyik legnagyobb akadálya a diszlexia, amiről annak ellenére esik kevés szó, hogy a világon minden ötödik (!) embert érinti – a cég komoly kampányt is indított a diszlexiával kapcsolatos ismeretterjesztés érdekében, amelyhez hollywoodi sztárok, például Keira Knightley és Orlando Bloom is csatlakoztak saját történetükkel.

A Microsoft szakemberei éppen ezért egy olyan eszköz kifejlesztésébe fogtak, amely a diszlexiásoknak segít az olvasásban, és az eredmény egy olyan megoldás lett, amelyből nemcsak ők, de mindenki más is profitál. A OneNote szövegszerkesztőben – illetve a redmondi cég által az iskolák számára ingyenesen hozzáférhető Office 365 szoftvercsomagban – elérhető az Immersive Reader , amely néhány gombnyomással segít olvasóbarátabbá tenni a szövegeket. Egy-egy kattintással növelhető a betűk mérete, változtatható a szöveg tagolása, bekapcsolható a szótagolást lehetővé tévő vizuális segítség, de akár fel is lehet olvastatni a szöveget a géppel, sőt még a különböző szófajokat is képes megkülönböztetni a szoftver a természetes nyelvi feldolgozásnak köszönhetően.

Ez azonban csak egy a nyelvi eszközök közül, amelyek segítik a diákok és a tanárok munkáját. A OneNote-ba beépített, de más, az Office 365 csomagba tartozó programokban is elérhető matematikai motor ugyanis segít az algebrafeladatok megoldásában is. Eddig ilyen szoftverek csak jelentős összegekért voltak elérhetőek, az iskolák viszont mindezt ingyen használhatják.

Bár hazánkban a nyelvi akadályok kevésbé jellemzőek, az olyan országokban, mint például az Egyesült Államok, gyakran nehézséget jelent a tanárok és a szülők kommunikációja, ha mondjuk a bevándorló szülők nem beszélnek jól angolul. A Microsoft Translator nevű fordítója azonban mostanra már szinte a Galaxis útikalauz stopposoknak című Douglas Adams-klasszikusból ismert Bábel-hal módjára valós időben képes fordítani a hallott szöveget, egyelőre 9 nyelven.

„Ezt a hallásukban korlátozott diákok esetében is remekül lehet használni, de a tanárok és szülők kommunikációját is elősegíti” – mesélte a fenti videón is látható Mike Tholfsen termékmenedzser, aki a beszédét egy, a siket hollywoodi színésznőtől, Marlee Matlintól származó idézettel zárta:

Nem lenne szabad, hogy bárkinek kérnie kelljen, hogy hozzáférjen a tudáshoz, annak egyszerűen csak elérhetőnek kellene lennie.

Chatszoba az osztálynak

A nagyvállalatoknál már felismerték, hogy a közös munkát erre a célra létrehozott csevegőszobákkal lehet gördülékenyebbé tenni. Az egyik ilyen eszköz a Microsoft Teams nevű szoftvere, amely lehetővé teszi, hogy az egyes projekteken dolgozó kollégák a sokszor átláthatatlanná váló email-fiókok helyett olyan felületen tartsák egymással a kapcsolatot, ahol kifejezetten az adott projekttel kapcsolatos információkat oszthatják meg egymással.

Ezen az elven működik a Teams kifejezetten oktatási célra létrehozott változata, a Teams for Education is, amelynek segítségével a tanárok olyan digitális tereket hozhatnak létre, amelyeken belül biztonságos módon oszthatnak meg tananyagokat, feladatokat a diákjaikkal, de kommunikálhatnak is a tanulókkal. Ezt remekül példázta az E2-n részt vevő egyik, Magyarországról érkezett tanár esete: Barsy Anna, a Mozgásjavító egyik tanára például beszélgetésünk alatt kapott üzenetet az egyik diákjától a Teamsen keresztül kiadott egyik feladatról.

A felületen a diákok is segíthetik egymást, ez egyrészt a kollaborációt, másrészt a tananyag jobb megjegyzését serkenti. De a tanárok így a kollégáikkal, sőt akár a szülői közösséggel is könnyen tudnak kommunikálni, főleg, hogy a Teams for Education minden platformra (Windows, Mac, Android, iOS, stb.) elérhető. A tanárok egymással is megoszthatnak óravázlatokat, így téve hatékonyabbá az órákra való felkészülést.

Minecraft és Instagram a suliban

A Minecraft játékról korábban már az NLCafén is írtunk, nagyon röviden és nagyon leegyszerűsítve egyfajta virtuális LEGO-ról van szó, amelyben – kellő türelemmel – bármi felépíthető. A részletekbe nem mennénk most bele, akit érdekel, az itt csatolt cikket érdemes elolvasni. Annyit azért elárulnánk, hogy rendkívül népszerű játékról van szó, amely kifejezetten az iskolás korú gyerekek körében nagyon menő, egyébként pedig a Microsoft tulajdona.

Ezek után pedig adja magát, hogy elkészítették a Minecraft Education Edition nevű verzióját, amelyben a tanárok több száz előre legyártott, ingyenesen elérhető „világot” tölthetnek le és mutathatnak be a gyerekeknek. Például földrajz vagy biológia órán néhány kattintással be lehet lépni egy sivatagi, vagy épp egy mérsékelt égövi biomba, ahol a tanulók maguk fedezhetik fel a különféle növényeket és állatokat, de akár a hulladékmentes (zero waste) életmódot is be lehet mutatni a virtuális világ segítségével. A tanárok kijelölhetnek virtuális tanösvényeket, amelyek minden állomásán új és új információkat, interneten elérhető tartalmakat nézhetnek meg a gyerekek, de akár fel is építhetik a következő órára szükséges környezetet, mind önszorgalomból, mind a gyerekekkel közös csapatmunkában.

„A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezzel a módszerrel a gyerekek nemhogy befordulnak a képernyő felé, hanem felélénkül az eszmecsere az osztályon belül, ahogy a gyerekek egymásnak mutogatják, hogy mit építettek, hogyan modelleztek valamit a Minecraft világában – magyarázta Meeno Rami, a Minecraft oktatási programjának vezetője. – Tegyük fel, hogy a tanár kiadja a diákoknak, hogy építsenek egy okosotthont Minecraftban. Ehhez először utána kell olvasniuk a témának – ehhez is lehet anyagokat biztosítani a számukra –, az eszköznek köszönhetően pedig hihetetlenül lelkesen fogják belevetni magukat, hogy aztán a legjobb építményeket tudják összerakni. Az elkészült modellekkel ráadásul a kiterjesztett valóság (augmented reality) segítségével akár közös fotókat is készíthetnek, sőt akár ki is nyomtathatják azokat egy 3D-nyomtató segítségével. A gyerekek többsége maga is játékos, a tanároknak pedig nem kell sokat tenniük, hogy megismerjék a rendszert: az 5-7 órás bevezető online kurzusunk segítségével bárki megértheti az alapokat, amelyek birtokában már elkezdhetik használni a rendszert. Az elérhető óravázlatok pedig számtalan tantárgyhoz nyújtanak támogatást a természettudományoktól kezdve a matematikán és informatikán át a történelemig és a művészettörténetig.”

A Minecraft Education Edition tökéletes példája annak, hogyan lehet a gyerekeket ott elérni, ahol amúgy is szívesen tartózkodnak. A másik hasonlóan ötletes megoldás a Flipgrid közösségi oktatási platform, amelyet Joey Taralson, a cég egyik alelnöke az „oktatás Instagramjaként” mutatott be az E2 közönségének. A Flipgrid lényege, hogy a tanárok és a diákok egy biztonságos – tehát külső felhasználók által nem elérhető – felületen az Instagramhoz hasonló módon kommunikálhatnak. Például a tanár egy rövid videó feltöltésével kérheti meg a diákjait, hogy gondolkodjanak el valamilyen témáról, és osszák meg a gondolataikat a többiekkel. A diákok ezután hasonló rövid videókkal reagálhatnak, amelyek lehetnek egyszerű „beszélő fejes” felvételek, de akár komolyabb, szerkesztett – legfeljebb 5 perc hosszúságú – alkotások is, amelyekben természetesen a fiatalok körében rendkívül népszerű filterek és matricák is előkerülhetnek. A tanárok pedig hasonló módon, „kreatív”, „kiváló”, „figyelemfelkeltő” és hasonló matricák alkalmazásával értékelhetik a diákok munkáját. Nem csak az egyes osztályok hozhatnak létre Flipgrid-közösségeket, hanem akár egymástól távoli iskolák is együttműködhetnek a felület segítségével.

„A Flipgridet mi is kipróbáltuk, egy olasz iskola egyik osztályával hoztunk össze egy közös projektet – mesélte az E2-n innovatív tanárként részt vevő Rizsákné Bíró Judit, a Hatvani Szent István Általános Iskola munkatársa. – Azt tapasztaltam, hogy sokkal könnyebb felkelteni így a gyerekek érdeklődését az egyes témák iránt, de ezen felül is rengeteget fejlődnek, javul a szóbeli kifejezőképességük, megismerkednek a videoszerkesztés trükkjeivel, és abban is segít nekik a rendszer, hogy ennek segítségével jobban mernek megnyilvánulni, megnyílni, a nemzetközi közösség elérésével pedig a toleranciáról, kultúráról is sokat tanulhatnak.”

Mint látható, ma már rengeteg olyan, hatékony és nem utolsósorban ingyenesen elérhető eszköz áll a tanárok rendelkezésére, amellyel a tanórákon végzett munka a gyerekek számára is élvezetessé tehető. A határ pedig tényleg a csillagos ég, a tanárok rendkívüli kreativitással még a fejlesztők elképzeléseinél is sokkal többet tudnak kihozni a digitális eszközökből, szoftverekből és platformokról. A gyerekekről nem is beszélve.