November 28-án kezdődik a 8. Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztivál. A fesztiválon az elmúlt évek legjobb, a zsidó kultúrát, életmódot, emlékezetet bemutató filmjei láthatók, egyebek mellett az Egyesült Államokból, Németországból, Mexikóból, Izraelből és Magyarországról. Ebben a cikkben a magyar programot ajánljuk.
A létezés eufóriája
Azok után, hogy 2018-ban egymást érték a moziban a jobbnál jobb magyar dokumentumfilmek – köztük a Nagyi Projekt és a Könnyű leckék)–, már meg sem lepődünk, hogy idén is egy dokumentumfilm az év egyik legjobbja. A létezés eufóriája egy elképesztő nőt mutat be: Fahidi Éva kamaszlányként élte túl a holokausztot, a rendszerváltás után pedig egyszer csak elkezdett beszélni arról, mi történt vele és a családjával. Könyveket ír, előadásokat tart, néhány évvel ezelőtt pedig egy rendhagyó táncszínházi előadásban is szerepelt. Ez utóbbinak, a Sóvirágnak az elkészítéséről szól Szabó Réka filmje.
A létezés eufóriája (Forrás: 8. Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztivál)
„Biztosan találsz különleges embereket, akik kilencvenévesen is mindenfélét meg tudnak csinálni, de Éva nemcsak mozgással tudja tökéletesen kifejezni magát, hanem verbálisan is hihetetlenül szuggesztíven, tömören, szikáran fogalmaz” – nyilatkozta nekünk a rendező Fahidi Éváról, aki valóban annyira pontosan, empatikusan és őszintén beszél a legsúlyosabb traumákról is, ahogyan mindannyiunknak kellene. Az ő személyisége miatt ragad magával A létezés eufóriája, de Szabó más tekintetben is ügyes rendezőnek bizonyult: a Sóvirág próbafolyamatát három nő szövetségeként mutatja be, így válik a film, szinte mellékesen, a női érvényesülés felemelő történetévé.
A Pásztor
Ha élhetünk ezzel a képzavarral, A Pásztor a ZsiFi programjának fekete báránya, ugyanis egy olyan magyar filmről van szó, amely teljes mértékben a rendszeren kívül, az állami pénzosztó szerveket megkerülve készült. A rendezője a régóta a filmszakmában mozgó, főleg rendezőasszisztensi tapasztalattal rendelkező Illés László, és a magyar gyártó cég mellett amerikai partner finanszírozta a filmet.
A Pásztor (Forrás: 8. Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztivál)
Annyi máris biztató, hogy a főszerepet Székely B. Miklós (Kárhozat) játssza, egy magának való, dörzsölt pásztort, aki akarata ellenére belekeveredik a zsidóüldözésbe valahol a második világháború vége felé, a magyar vidéken. Az előzetes alapján rajta kívül a menekülő zsidó házaspárnak és egy ördögi SS-tisztnek jut komolyabb szerep a történetben, amely nem nélkülözi majd a brutálisabb részleteket sem.
Akik maradtak
Szerencsénk van, mert a Zsidó Filmfesztiválon az idei év két legjobb magyar filmjét is láthatjuk: A létezés eufóriája mellett Tóth Barnabás Akik maradtak-ját is megtalálni a programban. A tévéfilmes gyártásban készült film egészen a Telluride-i Filmfesztiválig és az Oscar-nevezésig vitte (a csodaszerű történetről ebben az interjúban mesélt nekünk a rendező), teljesen megérdemelten.
Akik maradtak (Forrás: 8. Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztivál)
Tóth filmje két sérült lelket mutat be: a középkorú orvos, Aldó és a dacos kamaszlány, Klára mindketten a hozzájuk legközelebb állókat veszítették el a vészkorszakban, a negyvenes évek második felében pedig a továbblépéssel, a traumák feldolgozásával próbálkoznak. Talán képesek lesznek segíteni egymásnak, de a kapcsolatuk jellege tisztázatlan: az apa-lánya viszonyba vonzalom keveredik, és az is egyértelmű, hogy különös egymásra találásukat a környezetük sem nézi jó szemmel. Tóth finoman, visszafogottan, pompás arányérzékkel mesél, rábízva magát remek színészeire, a főszerepben Hajduk Károlyra és Szőke Abigélre. A végeredmény érzelmes, de cseppet sem érzelgős, mély emberi dráma.
Curtiz
Kertész Mihály a filmtörténet egyik legkalandosabb sorsú rendezője. Az 1910-es évek közepén ő rendezte a teljes magyar némafilmtermés körülbelül harmadát (!), hogy a Tanácsköztársaság bukása után előbb Ausztriába, majd Németországba meneküljön, és végül Hollywoodban kössön ki. Ott aztán futószalagon gyártotta a filmeket, köztük olyan klasszikusokat, mint a Robin Hood, a Mildred Pierce, A villamosszék felé és persze a Casablanca.
Lengyel Ferenc mint Kertész Mihály a Curtiz című filmben (Forrás: 8. Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztivál)
Ez utóbbi film Kertész, azaz Michael Curtiz legismertebb, legnagyobb hatású mesterműve, és ennek a forgatása adja Topolánszky Tamás és Sümeghy Claudia Kertész-filmjének hátterét. A Curtiz nem életrajzi film, inkább olyan stílusgyakorlat, amely egy alkotói mentalitásról árul el valamit, és közben a Casablanca előtt is lerója a tiszteletét. A magyar film rajongóinak az amerikai filmeseket játszó magyar színészek felismerése okozhat örömöket, a Casablanca szerelmeseinek pedig az, hogy kedvencükről méltó módon megemlékeznek.
A 8. Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztivál filmjeire és kísérőprogramjaira a jegyek november 14-től megvásárolhatók a www.zsifi.org oldalon, illetve a Művész és a Puskin mozik weboldalán.