Inkább ne tartsunk családi összejövetelt, amikor mellettünk dobják le az atombombát

Szabó Sz. Csaba | 2020. Május 21.
Pláne, hogy ha próbababák vagyunk, és nagy szerencsétlenségünkre épp a nevadai sivatagban élünk, ahol egymás érik a nukleáris kísérleti robbantások.

1953 márciusa és júniusa között zajlott a nevadai sivatagban az Upshot-Knothole hadműveletnek nevezett kísérleti atomrobbantás-sorozat, ami önmagában még nem egy nagy hír, hisz a hidegháború évtizedei alatt az Egyesült Államok összesen úgy 1054 darab nukleáris kísérleti robbantást hajtott végre, nagy részét egyébként ugyanezen a környéken (és a Marshall-szigeteknél), ráadásul a kísérletsorozatok többsége valamilyen teljesen idióta név alatt futott, mint pl. Buster-Jangle, Grommet, Toggle, Tumbler-Snapper, Nougat, Niblick vagy éppen a felülmúlhatatlan Plumbbob. Komolyan, hát mintha csak a Flúgos futam című rajzfilmsorozat szereplőinek névsorát olvasnánk.

Az Upshot-Knothole hadművelet annyiban mégiscsak érdekes, hogy a legelső felvonását – amely majdnem pontosan 67 évvel ezelőtt, 1953. március 17-én, délután egy óra húsz perckor vette kezdetét – kivételesen a televízió is élőben közvetítette; egyrészt ez nyilván erődemonstráció volt, másrészt meg afféle ismeretterjesztő nukleáris nyílt nap, amelynek keretében a polgárok megismerkedhettek az atomenergia felhasználásának érdekes módozataival. Alább meg is lehet tekinteni, a 16 kilotonnás bájos Annie-t (mert hogy máshogy hívták volna a bombát) működés közben:

Ezzel egy időben egy másik katonai akció, pontosabban egy polgárvédelmi gyakorlat is zajlott a terepen.  A Doorstep hadművelet (hát, igen) azt vizsgálta, hogy nagyjából mire számíthat a lakosság, az orruk elé dobják le az atombombát (spoiler: nem sok jóra).

A Federal Civil Defense Administration (kb: Szövetségi Polgárvédelmi Hivatal) illetékesei a robbanás tervezett helyszínétől kb. egy és két kilométer távolságra felhúztak két faházat, amelyeket kulturált középosztálybeli ruhákba öltöztetett, többnyire hétköznapi családi tevékenységeket végző próbababákkal népesítettek be, majd buzgón dokumentálták az apokaliptikus eseményéket a robbanás előtt, közben és után. A kísérletből levont hasznos tanulságokat, valamint a némiképp talán Mario Bava klasszikus horrorfilmjeinek hangulatát idéző (vagyis azokat megelőlegező) fotókat egy kis propagandafüzetben gyűjtötték össze, amelyet 25 centért lehetett megvásárolni. Három fontos dolgot emelnénk ki most ebből:

Nemkülönben csodaszép és hátborzongató divatfotókat készített a 1955-ben a Teapot fedőnevű (erre már nem is mondunk semmit) kísérleti atomrobbantás Patyomkin-áldozatairól Loomis Dean fotográfus a Life Magazinnak. Ehhez egy komplett várost is felépítettek körülbelül egymillió dollár értékben, de tényleg minden pénzt megért (a képeket itt lehet megnézegetni).

 

képek forrása: Wikipedia

További történetek a hidegháború korszakából:

Exit mobile version