Ami a népszokásokat illeti, az őszi hónapok közül a novemberi hagyományok a legszínesebbek. Régen ilyenkor jósolták meg a várható téli időjárást, és szinte minden jeles napra esett egy-egy szerelmi jövendölés is.
Ételekhez, italokhoz kapcsolódó novemberi hagyományok
Talán nem is gondolnád, de az utóbbi években divatba jött száraz novembert már az elődeink is ismerték: novemberben visszafogták az alkoholfogyasztást, helyette inkább gyógynövényekből készült teát ittak. Az étkezésben is voltak megkötések: gyakran került az asztalra tojás, méz és gyümölcs az egészség jegyében, de az állatok fejhúsából készült ételeket kerülték.
Ahhoz, hogy megtudják, milyen időre számíthatnak, régen nem az internetet bújták, hanem nyers bükkfaforgácsból olvastak: ha nedves volt, hideg hónapokra, ha száraz, enyhébbre számítottak. De a november egy egész életre is kihatással lehetett (legalábbis a babona szerint): úgy tartották, hogy aki novemberben született, az kifejezetten szerencsés, bölcs, intelligens, takarékos, becsületes, okos, igazságszerető – mondhatni, kész főnyeremény.
Időjósló, párjövendölő novemberi népszokások
A novemberi hagyományok közül november 1., mindenszentek, és november 2., halottak napja után a legismertebb Márton napja, november 11-e. Úgy tartották, hogy ha ezen a napon fagy, a karácsony esős lesz, ha viszont süt a nap, kemény tél következik. November 11-én nem volt szabad sem mosni, sem teregetni, mert az a háziállatok pusztulását okozhatta. És persze ekkor lehetett először újbort is inni, valamint a hagyomány szerint ilyenkor ajánlott libát vágni, hiszen:
Aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik.
Bő egy héttel Márton napja után, november 19-én, Erzsébet napján, az őszi munkák zárónapján a legények a párnájuk alá lopott leányinget tettek, hogy megálmodják, ki lesz a jövendőbelijük. A népi megfigyelés szerint ilyenkor az időjárás sokszor megváltozik: ha addig enyhe idő volt, utána hideg következik, a hideg után pedig enyhülés. Erre a napra datálták az első hóesést is, mondván:
Erzsike megrázza dunyháját.
A hónap vége felé közeledve, november 25-én, Katalin napjához is fűződik időjárásjósló hagyomány, amit jó eséllyel te is hallottál már: ha Katalin locsog, akkor karácsony kopog. Azaz, ha Katalin napján esik az eső, nem sok esélyünk van a fehér karácsonyra. Egy régi novemberi hagyomány szerint ezen a napon a lányok előszeretettel foglalatoskodtak azzal, hogy kiderítsék, ki lesz a férjük.
A fiatalok novemberben igyekeztek kitalálni, ki lesz a jövendőbelijük (Fotó: Fortepan/Máté Zsuzsanna)
Az egyik legenda szerint, ha ilyenkor a hajadon lány mezítláb ágat lop egy gyümölcsfáról, majd vízbe teszi, és az karácsonyig kizöldül, akkor bízhat abban, hogy a menyegzője napja már közel van. Az a fiú, aki Erzsébet napján nem tudta meg a jövendőbelijének kilétét, 25-én is tehetett egy próbát: ha egész nap böjtölt, reménykedhetett abban, hogy álmában megjelenik. Ha előbb nem, hát később!
A hónap utolsó napján, november 30-án, Szent András napján a hajadonokon volt a sor, hogy ellopjanak egy-egy gatyát a legényektől, amit hova máshová, mint a párnájuk alá kellett rejteni, és aztán megálmodni a leendő férjük kilétét. De az igazán kíváncsiak ólmot is öntöttek, hogy megtudják, mi a foglalkozása a jövendőbelijüknek. Ha még ennél is pontosabb információt akartak, akkor gombócot főztek: a nyers gombócokba papírfecniket tettek, amikre férfineveket írtak – amelyik gombóc először bukkant fel a víz felszínén, az azon szereplő név jelölte a leendő férjet.
Kíváncsi vagy, milyen életük volt a dédszüleinknek?
- A fonókban bármi megtörténhetett – szerelem és szex a paraszti világban
- Ilyen volt a paraszti szex a huszadik század eleji Magyarországon
- „Borozás közben a magyar sajátságos, föllelkesült állapotba jut, az álomlátás bizonyos állapotába” – egy külföldi utazó cikke Magyarországról, 1861-ből