Az Index írt egy hosszabb cikket arról, hogy vajon miért konganak a sportüzletek kerékpár részlegei, és miért kúsznak fel a kerékpárárak az égbe?
Ez is összefüggésben van a koronavírus-járvánnyal, ugyanis a pandémia kitörésekor bekövetkezett világméretű zárlat hatására kiderült, hogy a kerékpározás megfelelő válasz a kialakult közlekedési nehézségekre, nem mellesleg a kültéren engedélyezett szabadidős tevékenységek is felértékelődtek, és mindezek a bicikli népszerűségéhez vezetett.
Csak Európában az elmúlt másfél évben becslések szerint mintegy tíz százalékkal emelkedett a kerékpározási hajlandóság.
Most sok üzlet realizálta, hogy a növekvő kereslet miatt kifogyott a készletéből, azonban a gyártók nem tudják tartani a lépést a megnövekedett igénnyel. A bicikligyártás gócpontjai, mint Kína, Tajvan, Japán és Kambodzsa, a megsokszorozódott keresletet egyszerűen képtelenek voltak kiszolgálni, ami azt jelenti, hogy az idén leadott rendeléseket nemritkán 2023-ra igazolják vissza. A helyzetet nehezíti, hogy Európában nincsenek bringagyártók, csak összeszelő üzemek, ezek ontják magukból a kerékpárokat békeidőben, ám most az ő munkájuk is akadozik a távol-keleti túlterheltség miatt.
Mindennek nyomán ma nem olyan egyszerű beszerezni egy új bringát, és jóval zsebbenyúlósabb lesz a vásárlás, mint egy évvel ezelőtt.
A túlzott kereslet miatt az áremelkedést 2019-ről 2020-ra 8-10 százalékot tett ki, amire jött a 2020-ról 2021-re mért további 10-15 százalék, ám ebbe az áremelkedésbe az is belejátszott már, hogy az elmúlt másfél évben az acél és az alumínium világpiaci ára megháromszorozódott, a műanyagok ára két és félszeresére emelkedett, ezek pedig mind fontosak a bicikligyártás során. A szakértők szerint nem várható gyors javulás a helyzetben, addig is a kerékpárvásárlók előtt három lehetőség áll: vagy várnak a rendeléseikre, vagy beérik a boltokban fellelhető szűkös készlet egy aktuális darabjával, vagy körülnéznek a használtpiacon…
Fotó: Pexels