Tiltás helyett ülj le mellé: innen tudod, hogy videojáték-függő lett a gyereked

Jó ötlet videójátékot ajándékozni a gyereknek? A kérdés nagyon sokakat érint, hiszen a Good Gamer kutatásából kiderült, hogy

A hiánypótló felmérés a Generali A Biztonságért Alapítvány megbízásából készült; erről szóló közleményükben közölték az eredményeket és szakértőt is megszólaltattak. A kérdés: hány éves kortól és milyen, az érettségükhöz megfelelő játékot válasszunk nekik?

A Good Gamer kutatásából korábban közzétett eredményekből már pontos képet kaphattunk a magyar gyerekek videójátékozási szokásairól, és a szüleik videójátékozással kapcsolatos attitűdjeire és félelmeire is fény derült. Többek között kiderült, hogy a videójátékozás ma már megkerülhetetlen téma szinte minden háztartásban, hiszen a 6-18 éves magyar gyerekek 76%-a játszik, a fiúk és a 10-16 évesek körében ez az arány még ennél is magasabb. A felmérés arra is rámutatott, hogy a szülők 61%-a egyáltalán nem gondolja úgy, hogy a videójátékozás veszélyes tevékenység lenne gyermeke számára. De vajon hogyan látják játék közben magukat a gyerekek? A felmérést készítő eNET ezt is megkérdezte tőlük.

A gyerekek nem aggódnak, nekik a kikapcsolódás a lényeg

Talán nem meglepő módon a gyerekek nem bonyolítják túl a videójátékhoz való viszonyukat: azért játszanak, mert élvezetet lelnek benne, kikapcsolódnak közben (64%), szeretnek versenyezni és egy fantáziavilágban elmerülni. Unaloműzőként a válaszadók 37%-a használja, a feszültségoldás és gondolatelterelés, mint motiváció, egyik korcsoportban sem jelenik meg dominánsan, de 10 éves kor felett hangsúlyosabb, mint a kisebb gyermekeknél. Az egyszerűbb játékok a legnépszerűbbek a gyerekek körében – a lövöldőzős és a versenyzős, valamint az alkalmi „pötyögős” játékokkal a megkérdezett gyerekek majdnem fele játszik, míg a komolyabb figyelmet, stratégiát és elköteleződést igénylőkkel mindössze negyedük-harmaduk.

A kutatás kitért arra is, hogy van-e bármilyen félelmük a gyerekeknek a videójátékokkal kapcsolatban. Az eredmények azt mutatják, hogy a gyerekek alapvetően nem aggódósak, mindössze negyedük fél amiatt, hogy vírust tölt le játék közben, a játékfiókjuk feltörésétől és a személyes adataikkal való visszaéléstől a harmaduk tart. Sokkal gyakoribb ezeknél, hogy a gyermek nem neki való tartalommal találkozik játék közben (53%-nak van ilyen élménye), vagy, hogy egy ismerőse, vagy akár egy idegen bántó szavakat vagy bármi olyat ír neki, ami rossz érzéseket kelt benne.

Mikortól és hogyan ajánlott?

A kutatók felkérték Király Orsolyát, az ELTE PPK, Pszichológiai Intézetének egyetemi adjunktusát, hogy a kapott eredményeket segítsen értelmezni, kontextusba helyezni és, hogy adjon hasznos tippeket a videójátékot vásárolni tervező szülők számára, illetve tanácsokat azzal kapcsolatban, mire figyeljenek, hogy a gyerekek számára a játék ne legyen ártalmas.

Vegyük figyelembe a korhatárra vonatkozó ajánlást

A szakértő szerint a videójátékokkal akkor nincs gond, ha jól használjuk őket, és betartjuk a korhatárra vonatkozó előírásokat. „Az Amerikai Gyermekorvosok Szövetsége 2-5 éves kor között maximum napi 1 óra képernyőidőt javasol, ám ebben nemcsak a játék van benne, hanem a tévézés is. Ez az ajánlás nincs kőbe vésve, de iránymutatásnak jó. Az 5-17 éves kor közötti korosztály számára az az ajánlás, hogy akkor engedjük őket játszani, ha a fontos napi tevékenységek nem sérülnek. Tehát ha megvan a napi 8-10 óra alvás, végeztek az iskolában, kész vannak az ottani és az otthoni feladatok, megvolt a napi legalább egy óra aktív mozgás, végül maradt idő a családdal közös beszélgetésekre, és barátokkal való játékra. Ha ezeken felül szeretnének az online térben játszani, akkor megengedhetjük nekik. Fontos azonban, hogy minél kisebbek a gyerekek, annál inkább vegyük figyelembe a korhatárra vonatkozó ajánlást, illetve azt is, hogy ne hagyjuk a kis gyerekeket túl gyors, túlságosan ingerdús (sok szín, villogás, gyors képváltások) játékokkal játszani. Ne játsszon olyasmivel, ami ijesztő a számára, a különböző videójátékokban látható felnőtt tartalmakról pedig beszélgessünk a kamaszokkal.” – hangsúlyozza Király Orsolya.

„A sokszor ártalmasnak tartott lövöldözős játékok sem egyértelműen rosszak vagy jók. Ha barátokkal játszik, ahol a hangsúly az együttműködésen, a közös fejlődésen van, és a játék nem ijesztő a gyerek számára, akkor ésszerű keretek között, nyugodtan lehet hagyni ilyen típusú játékokkal is játszani” – mondja a szakértő.

Vonjuk be a döntéshozatalba

A legfontosabb az, hogy a szülő tudja, hogy mit szeret a gyerek, mit élvez a játékokban, miért játszik, mi motiválja, és ehhez igazítsák a játékokat, lehetőleg közös döntés alapján. „A gyerekeket – lehetőség szerint – be kell vonni a játékokról szóló döntéshozatalba, meg kell hallgatni őket, hogy ők mit szeretnének és miért, törekedni kell arra, hogy figyelembe vegyük az igényeiket” – tanácsolja a szakértő.

„Így van ez a játékra vonatkozó szabályozással is. Ebbe is érdemes bevonni a gyerekeket, beszélgetni velük arról, hogy miért szükségesek a szabályok és a korlátok, nekik mi a jó abban, ha nem játszanak állandóan, vagy ha közösen választjuk ki azt, hogy mit játszhatnak. Ha érzik, hogy az ő véleményük is fontos és számít, együttműködőbbek lesznek, szívesebben és könnyebben fogják betartani a szabályokat is.”

Játsszunk együtt vele

Az ELTE adjunktusa úgy véli, a közös játék mindig jó, ha ezt mindkét fél szívesen teszi. Vannak családi mozgásos sportjátékok például, melyek kiválóan alkalmasak a közös játékra. Ez egy közös élmény, közös beszélgetési téma, amely során könnyebben és jobban meg tudjuk ismerni egymást. Sokszor a közös játék hatására a gyerek olyasmikről is fog beszélni, amikről amúgy nem mesélne. „A fontos az, hogy a szülők legyenek nyitottak, nézzék meg a játékokat, próbálják ki azokat ők maguk is, és figyeljék, hogy mi tetszik a gyermeküknek, és így az esetleges negatív hatásokat is időben észlelhetik és orvosolhatják” – hangsúlyozza Király Orsolya.

Mivel játsszunk közösen?

Ezek pedig már a mi tippjeink. A fenti kutatások – ahogy általában a szakirodalom – sajnos nem tesz különbséget az interneten, barátokkal vagy ismeretlenekkel játszható, végcél nélküli, tehát korlátlan játékra tervezett többjátékos (multiplayer) címek és egy-egy történetet elmesélő, egyjátékos, a gamert nyolc-tíz (vagy éppen harminc negyven, de mindenképpen véges) lekötő alkotások között. Az előbbiek felelősek a függőség kialakulásárt: eleve úgy alkotják meg őket, hogy vizuális és audioingerekkel és folyamatos jutalmazással kössék a fiatalokat a képernyő elé, hogy egy pillanatra se érezzék, hogy ideje abbahagyniuk. A legnépszerűbb a rajzfilmszerű grafikájával a kamaszokat berántó Fortnite, a sci-fis Apex Legends, vagy a véres, realisztikus katonai összecsapásokat szimuláló Call of Duty- és Battlefield-sorozat többjátékos módjai. Akkor kell nagyon figyelni, ha azt látjuk, hogy a gyerekünket alig lehet elrángatni ezen címek elől. Tiltás helyett jobban járunk, ha először elmeséltetjük vele, miről szól az adott játék, mit ad neki, és miért érzi úgy, hogy napi több órát ott kell ülnie; ha már beszéltegünk, kitalálhatjuk azt is, hogy a sikerélményt és az adrenalinlöketet, amit a játék nyújt, hol máshol kaphatná meg, mint a monitor előtt.

Játszani persze jó, közösen játszani még jobb; az egy kanapén, több kontrollerrel vezérelhető úgynevezett co-op játékok – amelyek lényege, hogy együttműködve, egy célért küzdünk – tökéletes családi kikapcsolódás. A mi kedvencünk az egyszerre izgalmas és vicces Overcooked-sorozat, amelyben egyre nehezedő pályákon kell éttermet üzemeltetnünk, ami a gyakorlatban sokkal szórakoztatóbb, mint így leírva hangzik. Népszerű co-op játék volt az elmúlt években a rajzfilmszerű Rayman Legends, vagy az It Takes Two, amelynek már a története is arról szól, hogy egy egymástól elhidegült házaspár összemegy (mint a Drágám, a kölykök összementek!-ben), és közösen, egymás segítve kell legyőzniük az ötletesebbnél ötletesebb kihívásokat.

Játszatunk közösen egyjátékos címekkel is: ez alatt azt értjük, hogy nézzük, ahogy a gyerek játszik, a nehezebb részeknél esetleg segítünk neki. Még jobb, ha megkérjük, hogy adja oda a kontrollert és tanítson minket, béna felnőtteket; ezzel meghívatjuk minket a világába, ahol ő az ügyesebb, ő a „főnök”. PlayStation konzolokra adtak ki ehhez tökéletes játékokat: ilyen a gyerekek által is fogyasztható Ratchet & Clank-sorozat, vagy a kamaszoknak ajánlható legutóbbi Spider-Man játékok.