A Sárkányok háza az idei év egyik leginkább várt sorozata. Elmesélnétek, hogyan kaptatok szerepet benne?
Milly Alcock: Ahhoz képest, hogy milyen sorozatról volt szó, a castingom meglehetősen gyorsan és egyszerűen ment. Ez talán kicsit hozzájárult ahhoz is, hogy egy darabig azt éreztem, nem érdemlem meg ezt a szerepet, mert nem dolgoztam meg érte igazán. Felhívott az ügynököm, hogy készítsek egy self-tape-et (a színész készít magáról egy felvételt valamilyen jelenetet előadva – a szerző), aztán picivel később megkért, hogy csináljak még egyet, majd jött a hír, hogy megkaptam a szerepet. Az egész nagyon-nagyon gyors volt.
Emily Carey: Szerintem ez csak azt bizonyítja, hogy erre a szerepre születtél. Velem annyi történt, hogy én is készítettem egy self tape-et, aminek elég furcsa követelményei voltak, amilyenekkel még nem találkoztam korábban. Kértek tőlem közeliket a szemeimről, az orromról, a számról és az arcom minden oldalát külön meg kellett mutatnom. Soha korábban nem találkoztam még hasonló kéréssel. Aztán rájöttem, hogy ez nyilván ahhoz kellett, hogy a szerepet ketten is játsszuk majd, lesz majd egy idősebb és egy fiatalabb verzió, és fontos volt, hogy minél jobban hasonlítsunk egymásra. Elküldtem a felvételt, majd eltelt két-három hónap, mire behívtak egy meghallgatásra. Úgy éreztem, hogy ez elég jól ment, majd egy hónap múlva újra szóltak, hogy benne vagyok a top háromban, menjek be egy utolsó körre. Már ott volt a két showrunner, Miguel és Ryan, valamint néhány másik producer. Miután ezen túl voltam, megkaptam a szerepet és pikk-pakk elkezdődött a forgatás.
Milly Alcock és Emily Carey a Sárkányok harca sztárjai (Fotó: Ollie Upton/HBO)
Nagy nyomást helyez rátok, hogy az év egyik legnagyobb sorozatában játszotok főszerepet?
Milly Alcock: Á, dehogy! Emily, te érzel bármi nyomást?
Emily Carey: Nyomást? Neeeem. Inkább azt mondanám, hogy rettegek.
Milly Alcock: Rettenetes ez a várakozás a premierig (az interjú még július végén készült – a szerző).
Emily Carey: Óriási várakozás előzi meg a Sárkányok házát, és ez elől nem lehet elmenekülni.
Milly Alcock: Eddig éltük a csendes kis életünket, hirtelen pedig mindenki azt mondja, hogy én szerepelek a világ legnagyobb sorozatában. Én? Minden ember közül pont én? Ezt nagyon nehéz elhinni, pláne feldolgozni. Azt hiszem, még egyikünk sem fogta fel igazán, mibe keveredett.
Emily Carey: Még a feldolgozás folyamatánál tartunk. Őszintén szólva még arra sem számítottam, hogy megkapom a szerepet. Már azt is sikerként éltem volna meg, hogy egyáltalán esélyes voltam egy szerepre a Sárkányok háza castingja során, erre most itt tartunk. Próbáljuk majd normálisan tovább élni az életünket, amennyire ez lehetséges. Ha nem a saját kis életedre és világodra fókuszálsz, az nagyon megterhelő lehet és teljesen rossz irányba vezethet.
Emily Carey (Fotó: Rachell Smith)
A premier után teljesen meg fog változni az életetek. Fel kell erre készülnötök valamilyen módon?
Emily Carey: Tudom, hogy a jövőben teljesen külön kell választanom a nyilvánosság előtt élt életemet és a magánéletemet. Nem rejtőzködni akarok, mert szerintem van különbség a rejtőzködés és a magánélet megélése között. A generációmnak szerintem ez valamivel könnyebben megy, hiszen a social media korában nőttünk fel, ahol jellemzően sokkal többet osztunk meg az életünkről, mint az előző generációk tagjai. Elmondjuk, mit csináltunk, hogy érezzük magunkat. A korábbi munkámnak köszönhetően már a Sárkányok háza előtt is volt egy kis követőtáborom, akikkel szeretem tartani a kapcsolatot, többnyire olyan fiatalok, mint én. Persze tisztában vagyok azzal, hogy egészen más kiírni valamit, ha azt néhány ezer ember látja, és más lehet ugyanaz, ha több százezren látják, de ettől még szeretnék továbbra is adni magamból, csak közben arra is vigyáznom kell, hogy ne teregessek ki mindent. Színészként fontos, hogy tiszteljem és szeressem a rajongóimat, hiszen többnyire én lépek be az ő életükbe, és nem ők az enyémbe.
Milly Alcock: Egyelőre teljes tagadásban vagyok, és pontosan úgy élek, ahogyan eddig is éltem. A Trónok harcában tapasztaltaktól hallottam, hogy sokkoló élmény lesz, ami rám vár, és reménykedem abban, hogy készen állok arra, hogy lásson a világ. Az a célom, hogy színészként jó feladatokat csípjek meg, és remélem, hogy ez a sorozat segít nekem abban, hogy megkapjam azokat a lehetőségeket, amiket korábban nem kaphattam meg.
Milly Alcock (Fotó: HBO MAX/Bart van der Putten)
Egy kicsit már belekóstolhattatok a népszerűségbe, ugyanis nyáron ti is találkoztatok a jövőbeni rajongóitokkal San Diegóban, a Comic Con rendezvényen. Elmesélnétek, milyen volt?
Milly Alcock: Emberek táboroztak a hotelünk körül. Amikor megtudtam, úgy voltam vele, hogy „Ú, azt a mindenit, már kezdődik!”
Emily Carey: Kissé nyomasztó volt hirtelen belezuhanni a mély vízbe még úgy is, hogy a csapatunk és a Sárkányok háza csapata is próbált minket felkészíteni arra, mi várható. Az a vicces, hogy mindent elmondtak, de egész más ezt szóban hallani, és más a helyszínen átélni. Bármennyire készülsz lélekben, nem tudod, hogyan fogsz reagálni. Engem a tömeget látva elfogott a tiszta pánik és félelem. Hirtelen ott találtuk magunkat a színpadon emberek ezrei előtt. Viszont a teremben uralkodó hangulat fel is spannolt bennünket. Hihetetlen atmoszféra volt: mindenki ránk volt kíváncsi, és arra, amit mondunk. Őrület volt ezt átélni, ahogy azt is, hány ember követett minket San Diego-szerte.
Milly Alcock: Először fordult elő velünk, hogy sehová sem mehettünk testőrök nélkül, még csak sétálni sem tudtunk egyet a városban.
Emily Carey: Ez teljesen új helyzet volt számunkra. Különös volt és kissé kényelmetlen.
Hogyan képzeljük el egy napotokat a Sárkányok háza forgatásán?
Milly Alcock: Rengeteg munkát képzelj el, mindennap legalább tizenkét órát dolgoztunk.
Emily Carey: Kemény munka volt, ugyanakkor tagadhatatlanul jól szórakoztunk közben. A kedvenc díszletem a Vörös Erőd volt, amit szinte úgy építettek meg, mintha egy valódi épület lenne, ami nagy ritkaságnak számít a díszletek esetében. Ebben a szakmában inkább az jellemző, hogy van sok különálló, megépített szoba, de ezeket nem kötik össze egymással. A Vörös Erődben tényleg barangolni lehetett a folyosókon, a lépcsőkön és átmenni az egyik szobából a másikba, mintha egy igazi épület volna. Sok nagyon hosszú, sokszereplős jelenetet vettünk fel ott, és kitaláltunk mindenféle játékokat a saját szórakoztatásunkra. Máig emlékszem például az érmegyűjtős játékunkra. Egy forgatás belülről sokkal unalmasabb, mint azt a legtöbben hiszik. Ilyenkor nyoma sincs a glamúrnak.
Milly Alcock és Emily Carey a Sárkányok harca forgatásán (Fotó: HBO Max)
A Sárkányok háza egy patriarchális társadalomban játszódik. Ez mennyiben hagyott nyomot a karaktereiteken?
Emily Carey: A showrunerekkel arra jutottunk, hogy a karakterem, Alicent a patriarchátus terméke. Pontosan tudja, hogy milyen szabályok közé született, ismeri és tudja, milyen lehetőségei és kötelezettségei vannak ebben a világban, és próbálja ezek szerint alakítani a kapcsolatait az őt körülvevő emberekkel. Úgy hiszem, Alicent sokkal szabálykövetőbb ebben, mint Rhaenyra, nem egy lázadó típus. Tudja, hol van a helye és milyen szerepet osztottak rá, és nem is akar változtatni ezen. Magáért nem annyira küzd, de a gyerekeiért már annál inkább.
Milly Alcock: Rhaenyra egész életében azt hallgatta, hogy az anyjának szülnie kellene egy fiút is, vagyis már kisgyerek korától a fejébe verték, hogy ő nem elég, egyszerűen kevés ahhoz, hogy az apja örökébe léphessen. Ez azért esik neki különösen rosszul, mert egy nagyon erős személyiség, aki a születési nemét leszámítva teljesen alkalmas lenne az uralkodói posztra. Emiatt az egész életét arra teszi fel, hogy bizonyítsa: van olyan jó, mint bármelyik férfi. Kimondja, amit gondol, beleáll a konfliktusokba és elkeseredetten küzd azért, hogy felhívja magára az apja figyelmét, és a férfi lássa meg végre benne a méltó utódját. Miután ezt sikerül elérnie, az apjával való kapcsolata nagyon izgalmassá válik.
Az író George R.R. Martin szerint a Sárkányok háza minden karaktere esendő. Mesélnétek a karaktereitek esendőségéről?
Milly Alcock: Azért esendők a karaktereink, mert megpróbáltunk olyan embereket teremteni, akik a lehető legjobban hasonlítanak egy valódi emberre, márpedig a valódi emberek is esendők. Mivel a figurák árnyaltak és bonyolultak, abban bízunk, hogy minden karakternek lesznek rajongói és utálói is, és mindenki másért fog rajongani a sorozatban és mást fog utálni.
Emily Carey: Ebben a történetben nem léteznek tökéletes hősök, ahogy a valóságban sincsenek, róluk csak a gyerekeknek szánt történetekben olvashatunk. Komplex embereket próbáltunk megalkotni változatos érzelmekkel és tulajdonságokkal. Szerintem Alicentet sokan fogják majd a sorozat gonoszának látni, de az én olvasatomban jóval több ennél, miközben azzal sincs bajom, hogy én legyek a gonosz. Ha elég sok ember utálja Alicentet, az csak azt jelenti, hogy jól végeztem a munkám a forgatáson. Ugyanakkor nem örülnék, ha elintéznék őt ennyivel, mivel sokkal több rejtőzik benne ennél, ahogy Rhaenyrában is.
A sorozatban nemcsak angolul, hanem a fantasy világ nyelvein is beszéltek. Elmesélnétek, hogyan készültetek ezekre a jelenetekre?
Milly Alcock: Először megtanultam a dialógusaimat angolul, hogy tudjam, miről van szó, és a jelenet felvétele közben tudjak színészkedni. Aztán jött az utómunka fázisa, amikor megkaptam a lefordított szövegeket fonetikusan átírva, amit aztán rengeteget gyakoroltam, hogy a stúdióban a legjobb tudomásom szerint próbáljam felmondani. Egy dialektus coachot is kaptam segítségül a feladathoz.
Milly Alcock (Fotó: HBO MAX)
Mennyire működtetek együtt Emma D’arcyval és Olivia Cooke-kal, akik a sorozatban a karaktereitek idősebb verzióját alakítják?
Milly Alcock: Semennyire.
Emily Carey: Azt a tanácsot kaptuk, hogy inkább arra fókuszáljunk, hogy nekünk mit jelent a karakter, és ne arra, hogy más mit lát benne. Egy tízéves időugrás után veszi át tőlünk a szerepet Emma és Olivia, márpedig a tíz év hosszú idő: ők ketten már-már más emberek lettek ennyi idő alatt.
Milly Alcock: Nem volt szükség rá, hogy egyeztessünk velük. Miguelék tökéletesen megbíztak bennünk, ahogy bennük is. Amit láttunk belőlük és a játékukból, az alapján bátran mondhatom, hogy én láttam Emma játékában magamat, és Emily is meglátta magát Olivia játékában.
Az értelmezésem szerint a Sárkányok Háza részben a nők erejéről szól, és arról, hogy a férfiak ezt mennyire próbálják tagadni és rombolni. Egyetértetek ezzel? Mit gondoltok, van a sorozatnak olyan üzenete, ami a mának szól?
Emily Carey: Szerintem már a Trónok harcát is az tette annyira népszerűvé, hogy annak ellenére, hogy egy másik világban játszódik fantasy környezetben, olyan problémákat is feszeget, melyek jelen vannak a mi életünkben is. Ami pedig a nőgyűlöletet illeti: ez pont az egyik olyan téma, ami nagyon aktuális Westeroson és a mi életünkben is. Nap mint nap olvashatsz olyan híreket, hogy valakit diszkrimináció ér pusztán azért, mert nő.
Milly Alcock: Nézd meg, hány női miniszterelnökünk volt mostanáig. Egyáltalán: hány nő foglalkozik politikával.
Emily Carey: A politika terepét a férfiak uralják Westeroson és nálunk is. Ugyanakkor azt szeretem nagyon ebben a sorozatban, hogyha kivesszük belőle a nőgyűlöletet, a karaktereink akkor is komplex és izgalmas figurák maradnak. Nem ez az egyetlen dolog határozza meg az életüket.
A Sárkányok háza első része már látható az HBO Max kínálatában, a következő epizódok pedig hétfőnként érkeznek a streamingszolgáltató kínálatába.