Egy több mint 1200 éve feledésbe merült maja városra bukkant a dzsungel mélyén

nlc | 2023. Július 31.
Egy régész 30 éven keresztül kutatta egy mexikói félszigeten lévő dzsungel titkait, míg végül egy közel 1200 éves maja városra nem bukkant.

Dr. Ivan Šprajc régész közel 30 évet töltött a mexikói Yucatán-félsziget mélyén eltemetett és elfeledett városok feltárásával, legújabb felfedezésére azonban az egész világ felfigyelt. A régészt korábban a The Guardian is csak “az igazi Indiana Jones-ként” emlegette, hiszen 30 éven keresztül igyekezett feltárni a dzsungel legmélyebb bugyrait is, hogy megtalálja a már rég elfeledett maja városokat. 

Ehhez a munkához egy kicsit őrültnek kell lenni

– mesélte a BBC-nek, majd hozzátette, hogy óvatosnak kell lenni a kígyókkal, rovarokkal, jaguárokkal és a többi ragadozóval, akiknek a dzsungel ad otthont. 

A Notimexnek adott interjúban Iv-n Sprajc kutató kifejtette, hogy a maja régészet hagyományai szerint a Chact˙n (Vörös Kő vagy Nagy Kő) a hely egyik jellegzetességéről kapta a nevét. Jelen esetben az egyik sztéléről van szó, amely K’inich B’ahlam uralkodóra utal, aki ezt az emlékművet egy katan befejezésének megünneplésére állíttatta Kr. u. 700-ban. (Fotó: GUILLERMO GONZ¡LEZ MONTENEGRO / NOTIMEX / Notimex az AFP-n keresztül.)

„Egy kicsit szenvedni kell, ha meg akarunk találni valamit, amit még csak kevesen láttak és ami oly sok évszázadon keresztül rejtve volt” – mesélte.

A szlovén régész és csapata 2013-ban egy korábban ismeretlen, a 8. századból származó várost tárt fel, amely egykor 40 ezer lakosnak adott otthont az esőerdő mélyén.

Egy évvel később két további maja városra leltek, azonban még ennek ellenére is, sokkal nagyobb visszhang övezte a legújabb felfedezését.

A múlt hónap végén a régész egy ősi, elhagyatott maja város maradványait találta meg, amely egy több mint 15 méter magasra emelkedő piramisnak ad otthont. A helyet Ocomtúnnak nevezte el, a városban található hengeres oszlopok után.

Az egykori maja város, Calakmul piramisai egy bioszféra-rezervátum sűrű zöldjében rejtőznek, távol a szokásos turistautaktól. Az egykori megametropolisz valószínűleg hosszú ideig a maják legfontosabb központja volt. (Fotó: Profimedia)

A megvizsgált kerámiák szerint a hely vélhetően Kr. u. 600 és 800 között volt lakott terület.

„Ezek a városok az idők során elvesztek. Senki sem tudta pontosan, hogy hol vannak” – mesélte a régész.

A talált területet Šprajc egy fekete lyukhoz hasonlította, hiszen a maja alföld régészeti térképén (amely körülbelül 3-4 ezer négyzetkilométeres területet ölel fel) egyetlen ismert lelőhelyet sem találtak, egészen eddig. A piramis megtalálásával talán több fény derülhet arra vonatkozóan, hogy kik is voltak a maják és mi vezetett a drámai összeomlásukhoz.

A majákat mindamellett, hogy a világ egyik legkorábbi civilizációjaként tartják számon, a toronymagas piramis-templomaikról és a több mint 40 kőből faragott városukról is ismertek.

A legtöbb maja várost az erdő mélyén találták meg, így a legnagyobb kérdés továbbra is az, hogy vajon miként alakulhatott ki egy virágzó civilizáció egy erőteljes trópusi környezetben és vajon mi történt a nagyvárosaikkal? A 8. és a 9. században a maják elhagyták ezeket a városokat, amelyek az idő során rejtélyes módon összeomlottak, így nem csoda, hogy szinte lehetetlen őket megtalálni. Minden elveszett város megtalálásával újabb nyomokra bukkanhatnak, amik talán válaszul szolgálhatnak arra kérdésre, hogy mi okozta a civilizáció bukását mintegy 1200 évvel ezelőtt. 

A dzsungelben szinte lehetetlen volt átjutni a különböző bokron és növényeken, na meg persze a ragadozókon, ezért a csapat egy légi lézerszkennert alkalmazott, amivel felderítették a területet. A felvételek megérkezése után egy közel 60 kilométeres utat vágtak, hogy eljussanak a helyszínre, de ekkor még nem tudták, hogy mi fogadja majd őket. 

Tudtuk, hogy valami nagyon fontos dolog van ott, de nem tudtuk elképzelni, hogy pontosan mit is fogunk találni. Amikor odaértünk, a gyanúnk beigazolódott, építészetileg valóban hatalmas volt. Egyértelmű volt, hogy ez egy politikailag fontos központ lehetett

-mondta Šprajc.

A vizes élőhelyekkel körülvett város egy magaslatra épült, és egy több mint 50 hektáros “magból” áll. A piramisok és kőoszlopok mellett a csapat oltárokat, három omladozó épületet, illetve a maják ősi labdajátékának helyet adó pályát is talált. 

A hatalmas piramisokon túl a felfedezés igazi értéke abban rejlik, hogy ezzel talán arra is választ kaphatnak majd, hogy miért vándoroltak a maják a dzsungel belsejébe, messze a partvidéktől.

Az UNESCO világörökségi listáján szereplő ősi maja város, sztélék Calakmul egyik piramisának lábánál (Fotó: CEGALERBA-SZWEMBERG / Hemis.fr / hemis.fr / Hemis via AFP)

A régész hozzátette, hogy a hőséggel, illetve az ivóvízzel kapcsolatos problémákat, továbbá a macheta-val való hadakozást is elfeledtette az, amikor megpillantotta a több mint 1000 éves piramist. 

Ekkor minden gond elszáll

-összegezte a régész.

Exit mobile version