Bár szeretjük Hófehérke érzékenységét, Belle intelligenciáját és Aranyhaj naiv lelkesedését, a harcos hercegnők különleges helyet foglalnak el a szívünkben. Nem azért, mert az előbb felsorolt lányok ne tudnának kiállni magukért (sőt!), hanem mert a Mulan– és Merida-féle hercegnőknek pont, hogy kidomborítják ezt a képességüket. Így a kislányok olyan példaképeket is kapnak, amikkel a fiúk – amióta világ a világ – nemcsak a popkultúrában, de a történelemkönyv lapjain is találkozhatnak.
Azonban vagány nőkből sincs hiány a történelemben – egyikük például olyan, mint Mulant és Meridát kereszteztük, majd ledobtuk volna a 13. századi Mongóliában.
Ő volt Khutulun, Dzsingisz kán ükunokája. A harcos hercegnő a legenda szerint több mint ezer udvarlót utasított vissza, miközben megmutatta, hogy ügyesebb és erősebb mindannyiuknál.
Női harcosnak lenni egyáltalán nem volt kivételes dolog a mongolok körében: ezek a nők megjárták a csatateret, segítettek a városok és a kor legnagyobb birodalmának irányításában, és a Kuruluraiban (ami gyakorlatilag a mongol kongresszus volt) is helyet foglaltak. Khutulun azonban kiemelkedett a többiek közül: nemcsak lenyűgöző képességű katona volt, de nála jobb birkózó nem létezett egész Mongóliában. A híre pedig egész Európáig elért. Ez elsősorban Marco Polónak köszönhető, aki az Il Milione címmel kiadott emlékirataiban dokumentálta a hercegnőt, illetve a perzsa krónikásnak, Rashid al-Dinnek. Ennek ellenére a mai napig alig ismerik a történetét.
Forrás: Wikipedia
Sólyomszem
1260 körül született annak a területnek az uralkodójának lányaként, amit ma Nyugat-Mongólia és Kínaként ismerünk. Egyes feljegyzések szerint Khutulun Kaidu kán egyetlen gyermeke volt, míg mások arról számolnak be, hogy tizennégy fivére volt. Rashid al-Din ez utóbbi elképzelést erősítette meg, mikor azt írta, Khutulun apja „a lányát szerette a legjobban minden gyereke közül. Gyakran csatlakozott hozzá hadjáratokon és hajtott végre hőstetteket. Apja nagy becsben tartotta, nagy szolgálatot tett neki”. Kaidu kán az unokatestvérével, Kubiláj kánnal – a kínai Jüan-dinasztia alapítójával és első császárával – állt hadban, Khutulun pedig rettenthetetlenül segített édesapjának elűzni Kubiláj megszálló hordáit.
Marco Polo leírása szerint a hercegnő „gyönyörű volt, emellett olyan erős és bátor, hogy nem volt ember az apja birodalmában, aki túltett volna rajta”. Főleg nem a csatatéren. Míg más katonák – legyen az férfi vagy nő –, általában a lovaglás közbeni halálos íjászat művészetét gyakorolták, addig Khutulun annak ellenére, hogy ebben is kiváló volt, mégis eggyel magasabb fokozaton operált. Mondhatjuk, hogy a hercegnő megfogadta Lee Shang Erős légy! című dalban énekelt tanácsait, és „úgy küzdött, mint zúgó orkán”.
A kedvenc taktikája ugyanis abból állt, hogy előrevágtatott, majd – Marco Polo szavaival élve – „sólyomként ragadta el” a lováról lerángatott ellenséges katonát.
Miután visszahurcolta a hadifoglyait az apjához (mert igen, egyszerre több támadást indított – nem játszott kicsiben), visszatért a csatamezőre ellátni az elsődleges harci feladatát mint a mongol nehézlovasság ezredének parancsnoka. Khutulun hadviselése extra adag pszichológiai terrorral is sakkban tartotta az ellenséget – azonban mégsem a katonai képességeiről vált igazán híressé Mongólia-szerte.
Jelenet a Khutulun hercegnő című filmből (2021)
Nem kért a kérőkből
Amikor Khutulun nem csatázott, vagy szolgált apja politikai tanácsadójaként, a küzdőtéren birkózással múlatta az időt – ahol ugyancsak legyőzhetetlen volt. A mongol birkózásban nem voltak szabályok, mérhetetlenül erőszakos sportág volt, ahol az ütésektől a rúgásokig minden megengedett volt. Ez az, amiben a legenda szerint soha, egyetlen nő vagy férfi sem tudta őt legyőzni.
Ázsia egyik leghatalmasabb uralkodójának nem mellesleg gyönyörű és gazdag lányaként, aki ennyire tehetséges volt mindenben, amibe belefogott egyértelműen sok udvarlója akadt. Számtalan mongol lovag érezte úgy, hogy neki kell meghódítania Khutulun szívét. Azonban – Meridához hasonlóan – a hercegnőnek esze ágában nem volt férjhez menni.
És mivel biztos volt a képességeiben, ezért kihirdetett egy versenyt: hozzámegy az első férfihez, aki sikeresen felülkerekedik rajta birkózásban. Azoknak, akik elveszítették a mérkőzést, fejenként 10 (más források szerint 100) lovat kellett adniuk az udvarnak. Elmondása szerint Marco Polo már úgy ismerte meg Khutulunt, hogy vagy 10 ezer lova volt, és se mongol, se külföldi harcosnak nem sikerült őt legyőznie.
Forrás: Wikipedia
1280 körül, egy ménesnyi lóval a háta mögött a 20 éves Khutulunnak már szinte könyörögtek a szülei, hogy menjen végre férjhez. Egy alkalommal a hercegnő úgy döntött, eleget tesz a kérésnek, és feladja a mérkőzést a lovaggal szemben, aki olyan biztos volt magában, hogy ezer lovat ajánlott Khutulun győzelme fejében. Csakhogy a verseny hevében a nő elfelejtette, hogy gyengébbnek kéne lennie, így újabb kérő kullogott haza. Azonban még mindig a középkorban járunk, ami azt jelenti, hogy Khutulunnak a neméből fakadóan meg kellett felelnie bizonyos társadalmi elvárásoknak. Így amikor Kaidu kán ellenségei azt kezdték el terjeszteni, hogy Khutulun azért maradt hajadon, mert vérfertőző viszonyt folytat az apjával, férjhez ment. Hogy pontosan ki volt a szerencsés kiválasztott, nincs meggyőző feljegyzés. Rashid al-Din szerint Khutulun végül szerelemből házasodott, mégpedig a perzsa Ghazan kánnal.
Kán helyett ikon lett belőle
Annak ellenére, hogy ő volt apja kedvence, legfőbb tanácsosa, a birodalom birkózóbajnoka és a csaták titkos fegyvere, Khutulun mégsem követte Kaidu kán nyomdokait. Bár tény, hogy ez nem az apján múlt. 1301-ben bekövetkezett halála előtt Kaidu a lányát akarta a következő kánnak kijelölni, a döntését nem tartották tiszteletben. 14 fivér erős túlerőt jelentett Khutulun kánsága ellen, akivel végül kompromisszumra jutottak. Támogatta bátyja kinevezését kánként, cserébe Khutulun maradt a katonaság főparancsnoka.
Claudia Kim Khutulun hercegnő szerepében
Még öt évig szolgált parancsnokként, mikor 45-46 éves korában meghalt. Nem tudni pontosan, hogy csatában esett-e el, netán meggyilkolták, de az tény, hogy Khutulun legendaként távozott. Életének története állítólag megihlette François Pétis de la Croix-t, aki az 1710-es Ezeregy napok könyvében Khutulunról mintázta Turandot figuráját. Ezt dolgozta fel kétszáz évvel később Puccini világhírű operájában. De Khutulunról 2021-ben filmet is készítettek, alakja pedig feltűnik a netflixes Marco Polo című sorozatban.
(Forrás: The World, IFL Science, Archeo Travelers, Badass of The Week)