Napóleon folyton kanos, pocsék az ágyban és úgy háborúzik, mintha csak terepasztalon játszana

TóCsa | 2023. November 25.
Napóleon az élete során több mint 60 csatába vezette a francia csapatokat. Ezek nagy részét ugyan megnyerte, ám így is több millió ember halála szárad a lelkén. Hatalomittas volt, kicsinyes, gyerekes és büszke. A Joaquin Phoenix főszereplésével készült film nem a szobrát építi, inkább kigúnyolja őt.

Napóleon élete szerelme Jozefina volt. Ehhez képest amikor Sir Ridley Scott filmjében először látjuk intim helyzetben kettejüket, akkor a nő széttárt lábakkal ül egy széken, felemeli a szoknyáját, majd figyelmezteti az új párját, hogy ha beles alá, olyat fog ott látni, ami után egy életen át vágyakozik majd. A férfi nem bír ellenállni a kísértésnek, beles oda, majd ahogy a nő előre figyelmeztette: valóban Jozefina lába közének rabjává válik.

Sir Ridley Scott méregdrága történelmi eposza furcsa módon szexkomédiaként működik, amiben Joaquin Phoenix egy Benny Hill-szerű fickóként vágyik folyton a szőke szépség idomaira, hogy aztán az ágyban folyton csalódást okozzon neki, mert úgy dug, mint a nyulak. Villámgyorsan, érzékiség nélkül. Jön, morog, Jozefina pedig unottan hátat fordít neki, és felemeli a szoknyáját, hogy gyorsan túlessen rajta. Szinte már furcsa is, hogy a nagy egójú kisember kissé nyomorúságos szexuális élete köré egy monumentális háborúkkal és politikai ármánykodással teli méregdrága látványfilmet építettek.

Joaquin Phoenix és Vanessa Kirby a Napoleon c. filmben (Fotó: Profimedia)

Történelmi hűtlenségek

Még be sem mutatták a Napóleont, a rendezője, a legendás Sir Ridley Scott (Gladiátor, Az utolsó párbaj, Szárnyas fejvadász…) többször is összetűzésbe került a történészekkel, akik már az előzetes láttán a történelmi hűtlenséget kérték számon a filmesen. Első alkalommal még csak annyit üzent nekik, hogy legyen saját életük ahelyett, hogy más munkáját szedik ízekre, és később ennél is tovább ment. Amikor újra a történelmi hűséget kérték rajta számon, a rendező egy „Ők talán ott voltak?” mondattal válaszolt, ami tény, hogy nem túl elegáns a maga tudománytagadó álláspontjával, viszont valahol érthető Scott kiakadása a sok kekeckedésen. Ő sosem állította, hogy dokumentumfilmet készít.

Egyébként a sok kötekedés már csak azért is nehezen érthető, mert a Napóleon a fentiek ellenére a főbb dolgokban alapvetően hű a történelemhez. Az érdekesség kedvéért felsorolok néhány pontot, amiben nem az, de ezek semmilyen módon nem befolyásolják a film élvezeti értékét.

Tudjuk, hogy a filmekben mindig szebbek a színészek, mint akiket játszanak, de Vanessa Kirby Jozefinájára ez különösen igaz. A valódi Jozefina fogainak nagy része már kirohadt, mire összejött Napóleonnal, mivel a karibi térségben töltött fiatalkorában annyi nádcukrot rágcsált.

Vanessa Kirby Jozefina szerepében (Fotó: Profimedia)

A film úgy ábrázolja Napóleont, mint aki nem túl gyakorlott az ágyban, és úgy közösül, mint a nyulak. Az a része kétségtelenül igaz, hogy Jozefina előtt Napóleonnak nem volt sok dolga nőkkel, így tapasztalatlanul vágott bele a közös szexuális életükbe, mivel ezt maga is bevallotta a memoárjaiban. A többit jótékony homály fedi.

Nagy port kavart a már az előzetesbe is bekerült jelenet, melyben Napóleon seregeinek ágyúi a piramisokat lövik. A valóság ennél sokkal kevésbé látványos, viszont tény, hogy sokáig élt a szóbeszéd, hogy a Szfinx orra Napóleon egyiptomi csatái során hullott le egy ágyúgolyó találata miatt. A szakemberek szerint azonban sokkal valószínűbb verzió, hogy az erózió okolható a Szfinx orratlanságáért.

Napoleon, 2023. (Fotó: Profimedia)

A filmben Mária Antónia párizsi lefejezésekor láthatjuk Napóleont, aki maga is szemtanúja az esetnek. Ezzel szemben a tények azt mondják, hogy nem lehetett jelen, ugyanis akkortájt az ország déli felében tartózkodott. Ráadásul Mária Antónia haját a kivégzése előtt rövidre vágták, és nem felhajtották, ahogyan az a filmben látható.

A filmben láthatjuk, hogy a waterlooi csata után Wellington herceg személyesen mondja el Napóleonnak, milyen sors vár rá a jövőben Szent Ilona szigetén. A valóságban a két férfi sohasem találkozott egymással.

A film egyik leglátványosabb pillanatában Napóleont a felágaskodó lova menti meg attól, hogy közvetlenül belé csapódjon egy ágyúgolyó: helyette a lovát kapja telibe Toulonnál. A csata végén a hadvezér maga veszi ki a golyót az állat szétroncsolt húsából azzal, hogy majd küldjék el az anyjának. A hatásos jelenetsor azonban teljes mértékben a filmesek fantáziájának szüleménye.

A filmben láthatjuk, ahogy Napóleon maga áll a lovassága élére a csatában. A valóságban nem született feljegyezés arról, hogy lóháton vezette volna a lovasait a harcban.

Napoleon, 2023. (Fotó: Profimedia)

Békét, de bármi áron

Ridley Scott nem egy nagy emberről akart nagy eposzt készíteni. A Napóleon pont attól lesz érdekes, hogy egy kisembert látunk, aki nagy hatalmat akar magának és meg is szerzi azt. Bár megcsodálhatjuk Bonapartét nagy ütközetek résztvevőjeként, de a hősies pillanatok nagyrészt elmaradnak: a filmben látható első ütközetben még remegő kocsonyaként veszi fel a harcot az angol ellenséggel, később pedig azt láthatjuk, ahogy állva szunyókál a hadvezéri sátra előtt, mielőtt csatába küldené az embereit.

Amikor a Köztársaságot éltetők fellázadnak ellene, mert túl sok hatalmat akar magának, Scott szándékosan egy komikus jelenetben mutatja be, ahogy gyáván fut a katonái karjaiba, hogy azok megvédjék őt a lincseléstől. Az pedig már kimondottan a gúnyolódás kategóriába tartozik, hogy Scott a számos háborút elindító Bonapartét úgy mutatja be, mint aki folyton békét akar, de azt bármi áron. Mintha csak egy másik híresen békeszerető uralkodót, Vlagyimir Putyint hallanánk.

Napoleon, 2023. (Fotó: Profimedia)

A házasságában Napóleont egy féltékeny, kisebbségi komplexusokkal küzdő alakként festi meg Scott, és izgalmas a dinamika, ami közte és Jozefina között kialakul a filmben, viszont kár, hogy a párosuk működését nem ismerhetjük meg kicsit mélyebben. Ez részben annak köszönhető, hogy a rendező valójában egy jóval hosszabb filmet forgatott ennél: az ígérete szerint később érkezik majd streamingre egy nagyjából négyórás rendezői változat is, valószínűleg az ilyen jelenetek többsége abban kap majd helyet.

Nagyravágyó film egy nagyravágyó emberről

Ridley Scott Napóleon mozija érdekes megközelítést választ, de nem bontja ki igazán, mint ahogy szinte semmit sem. A cselekmény egy jókora korszakot ölel át Bonaparte hatalomra kerülésétől egészen a haláláig, így nem csoda, hogy Napóleon és Jozefina mellett a többiek csak illusztrációk lesznek a nagy képeskönyvben. Kiírnak egy nevet, látjuk őt egy-két jelenet erejéig, és ennyi. Napóleon féltékenykedik, szexel, tárgyal, majd háborúba megy, és ez megismétlődik párszor.

A csatajelenetek között ugyan akad pár lenyűgöző (a hajók ágyúzása Toulonban, a jeges tó beszakítása az ellenség alatt Austerlitzben, a lángokba boruló Moszkva…), de mire a legnagyobb téttel bíró csatához, Waterloohoz érünk, kicsit elfogy a szusz, és már érződik némi önismétlés. Ridley Scott Napóleonja túl sokat akar mutatni nekünk, és ebbe törik bele a bicskája. Ugyan szórakoztató, mégis felszínes a végeredmény. Mondjuk legalább ironikus, hogy egy nagyravágyó, majd a saját nagyravágyásába belebukó emberről szóló film pont az alkotója nagyravágyásba bukik bele.

A Napóleon már látható a magyar mozik műsorán.

Exit mobile version