A Marvel híres volt arról, hogy az eddigi filmjeinek javát úgy építette fel, hogy az is élvezhesse és nagyrészt érthesse őket, aki soha korábban nem váltott még jegyet más Marvel-mozira. A Deadpool & Rozsomákkal azonban sutba dobták ezt a hozzáállást: a filmben annyi az utalás a korábbi filmekre, hogy egy Marvel-szűz számára biztosan zavarba ejtő lehet. Érdekes módon nem annyira a Deadpool első két részére utalgat vissza, inkább a régi X-Men és Farkas-mozikra, valamint a Bosszúállók-filmek és a Loki-sorozat egyes történéseire, sőt a Marvel stúdió egy-két éve tartó válságára is.
Hullagyalázás?
A befoghatatlan szájú Deadpooltól már megszoktuk a kikacsintásokat és a negyedik fal áttörését (értsd: közvetlenül a nézőhöz szól, jelezve, hogy ez csak egy film), de a Deadpool & Rozsomákban e téren tényleg minden eddigin túltesz. Egy jelenetben például egy szétrombolt 20th Century Fox logó előtt folyik a küzdelem, a film pedig gyakorlatilag egy főhajtás a különféle vállalati és üzleti döntések következtében kukázott/elsüllyesztett szuperhősök előtt.
Köztudott, hogy a Jackman által játszott Logan elhalálozott a Logan – Farkas című film végén, így a nagy kérdés az volt, hogyan lehet őt visszahozni anélkül, hogy teljesen semmibe vennék/meggyaláznák a rajongókedvenc filmet. A jó hír, hogy ez a Rozsomák már nem az a Rozsomák, a rossz hír, hogy ettől még meggyalázzák. Már nem átvitt értelemben, hanem szó szerint. A film főcímében ugyanis Deadpool kiássa a tetemét a sírjából, majd egy kisebb seregnyi ellenséget nyír ki a csontváz adamantium csontjai segítségével, miközben még arra is jut ideje, hogy a sérültekkel/halottakkal szexpozitúrákat imitáljon. A Deadpool & Rozsomák olyan szinten tolja túl a halottgyalázást, hogy pont emiatt már nem is lehet komolyan venni, és annak tartani.
Helyreállítani a világ rendjét
Igazából a film nemcsak ebből csinál viccet, hanem minden másból is. Szinte csodaszámba megy, hogy a sok poénkodás és utalásparádé közepette nem esik darabokra, és van egy hellyel-közzel koherens története, sőt egy-egy jelenetben még érzelmeket is képes kiváltani a nézőből. A sztori nagyjából annyi, hogy Deadpool be akar vágódni a csajánál, ezért valami hőstettet szeretne elkövetni. Odakeveredik a Lokiból ismert Téridő Variancia Alapítványhoz, ott fény derül egy világot jelentő nagy veszélyre, ő pedig alternatív idővonalak/dimenziók sorát bejárva próbál keresni egy olyan Rozsomákot, amelyik hajlandó segíteni neki helyreállítani a világ rendjét. Végül mindketten a világegyetem egyik legtávolabbi csücskében kötnek ki, ott, ahová a Marvel-filmek szemete is kerül…
A Deadpool & Rozsomák nem mer igazán belenyúlni a Marvel-filmek szövetébe. Aki azt remélte tőle, hogy egy merész húzással végre rendezi az egyre kuszábbá váló, és a nézők által egyre kevésbé kedvelt multiverzumos történetszálakat, az csalódni fog.
Tény, hogy Deadpool végre ott hagyta a 20th Century Fox szuperhős-gettóját, és csatlakozott a hivatalos MCU-hoz, de ettől még azon belül is gettósítva maradt.
Ugyan első ránézésre talán történnek fontos dolgok a film sztorijában – végül is világmegmentésről van szó – , de nagy eséllyel ez az ironikus/önironikus kikacsintássorozat nem lesz nagy hatással arra, hogy a Marvelnél mi jön ezután.
Poénhalom
A film olyan iramban löki nekünk a gegparádét, hogy csak kapkodjuk a fejünket. Megkapja a magáét a képregényhű Logan és a magyar fordításban korábban használt Farkas név is, sőt még Ryan Reynolds magánélete is bekerül a képbe, avagy „finoman” utal arra, hogy folyton merevedése lesz, amikor a tévében Gossip Girlt néz, amiben amúgy a felesége, Blake Lively szerepel, és a filmben frissen szerzett kutyáját pedig szintén a felesége után nevezi el.
A poénok nagy száma miatt természetesen nem mindegyik működik, de a jó hír az, hogy minden második megmosolyogtat, és időről időre elő tud állni egy olyannal, amit tényleg nehéz hangos felröhögés nélkül abszolválni. Általában elegem van abból, hogy a Marvel-filmek egyfolytában cameokkal próbálják a rajongók lelkében ébren tartani a tüzet, de a Deadpool & Rozsomák ebben is szintet lép: ebben a filmben a cameoknak is értelme van, és egytől egyig ragyogó poénforrások. Sokkal jobbak, mint a kényelmetlenül sokszor elsütött dildós és/vagy análszexes poénok.
A Deadpool & Rozsomák nem igazi film, inkább csak kétórányi bennfentes viccelődés a Marvel-rajongóinak, de annak egészen korrekt. Olykor elveti a sulykot, olykor fárasztó és önismétlő, de olyan sűrűn adagolja a poénokat, hogy mindvégig szórakoztat. És ez azért nem kevés.
A Deadpool & Rozsomák már látható a mozik műsorán.