Bár Ödön von Horváth még a múlt század nagy gazdasági válságának éveiben írta meg elhíresült és a mai napig sokat játszott drámáját, a Karoline és Kasimirt, hiába telt el azóta közel száz év, a mondandója semmit nem veszített az aktualitásából. A párkapcsolatok témája örök, ahogy a vágyakozás, az álmok örök harca a valósággal is olyan téma, ami mindig aktuális marad, ahhoz pedig szinte mindenki tud kapcsolódni, hogy milyen érzés kiszolgáltatottnak lenni, és miféle negatív spirálba tudja taszítani az embert a létbizonytalanság.
Hartai Petra a Karoline és Kasimirben (fotó: Budaörsi Latinovits Színház)
A Budaörsi Latinovits Színház Hegymegi Máté rendezésében állította színpadra a darabot, ami igazi kakofóniát varázsol a színpadra két szünet nélküli órán keresztül. Nézőként mi is felülhetünk a szereplők érzelmi hullámvasútjára, és velük tarthatunk egy fesztivál féktelen forgatagában, ahol a szerelmüket megmérgezik a külvilág csábításai és a saját vágyaik.
Egy fesztivál forgatagában
Beülsz a nézőtérre, de nincs elhúzva a függöny. Ott tornyosul előtted egy zeppelin hatalmas fémváza, ami akkora, hogy teljesen nem is fér el a színpadon, egy része kilóg a közönség első sorai fölé. A színpad hátuljának sötétjében néhányan már ott ülnek a szereplők közül és figyelnek. Furcsa érzés, lévén nézőként az ember azt szokta meg, hogy ő figyeli a színpadon állókat, nem azt, hogy azok is figyelik őt. De Hegymegi Máté rendezése nem csak emiatt érdekes. Jókora dinamikával kezd bele a történetmesélésbe, és ez a dinamika egészen a végéig kitart, sőt időnként még fokozni is képes azt.
A zeppelin a nézőtér fölé magasodik (Fotó: Budaörsi Latinovits Színház)
Színészei belakják nemcsak a színpadot, hanem még a nézőteret is. Felmásznak a zeppelin vázára, kilógnak onnan, mászkálnak a színpad oldalán, lejönnek a nézőtérre, játszanak a széksorok között. Hegymegi rendezése képes arra, hogy valóban a darab helyszínén, egy fesztivál forgatagának tágas terében érezzük magunkat, ahogy egy italozásba fulladó éjszaka különböző stációit is egészen kiválóan érzékelteti velünk.
A színpad a darab elején még tiszta, aztán ahogy haladunk előre a cselekményben, egyre több eldobott kellék, elhajított sörösdoboz és elejtett jégkrém-tölcsér lepi el, mintegy tükrözve a szereplői egyre zűrösebb és kaotikusabb (valamint ittasabb) lelki világát. Mindezt ráadásul élő zenekar (Torzszülöttek) kíséri, akik nemcsak mai magyar és világslágerek eljátszásával biztosítják a fesztiválhangulatot, hanem hangulatos kísérőzenét is adnak, ha arra van szükség, egy ponton pedig egy merész és váratlan majom-performansszal (!) is beszállnak az előadásba.
Majomparádé a színpadon (fotó: Budaörsi Latinovits Színház)
Szerelem és pénz
Szerencsére Hegymegi darabjában a látványos külsőségek egyáltalán nem öncélúak, és a segítségükkel csak ügyesen aláhúzza a Karoline és Kasimir kissé kiábrándító mondanivalóját. Azt, hogy egy realista hosszú távon képtelen együtt élni egy álmodozóval, mert le akarja törni annak szárnyait, egy álmodozó pedig örökre gúzsba kötve fogja érezni magát egy realista oldalán.
A konfliktus kiindulópontja Kasimir kirúgása, amit a férfi nem szimplán a munkája, hanem a maszkulinitása elvesztéseként él meg.
Elkeseredettségében Karoline képébe vágja, hogy biztosan el fogja őt hagyni, mert munkanélkülivé vált, ezzel pedig egy olyan láncreakciót indít el az éjszakában, amire egyikük sem volt felkészülve. Kazimir folyton két lábbal áll a földön, míg Karoline a hullámvasúton szárnyal, miközben hozzájuk csapódnak alkalmi és régi ismerőseik, hogy így vagy úgy, de ők is kivegyék a részüket a kapcsolatuk alakulásából ezen az alkoholmámoros éjszakán.
Hartai Petra és Fröhlich Kristóf a címszerepekben kellő kegyetlenséggel boncolnak élve egy párkapcsolatot, és mutatják be, hogy időnként olyan kompromisszumokat kell meghoznunk az életben, amik nehezen férnek össze mindazzal, amit a szerelemről gondolunk.
Hegymegi rendezése pedig gondoskodik arról, hogy a kettejük története univerzálissá váljon, a történet szereplőinek viselkedésén keresztül tud általános következtetéseket levonni rólunk, emberekről. Külsőségeiben, stílusában szándékosan kaotikus, mondanivalójában mégis rendkívül egységes és tudatos előadás ez, a Budaörsi Latinovits Színház egyik telitalálata.
A Karoline és Kasimirt még az alábbi időpontokban lehet megnézni a Budaörsi Latinovits Színházban.