Hozzászoktunk már ahhoz, hogy magyar nyelvű filmeket vagy sorozatokat Magyarországról várjunk. Bár a szomszédos országokban élő magyar kisebbségnek megvoltak és megvannak a saját színházai, múzeumai, írói, költői és színészei, filmek és sorozatok nem készülnek a határainkon túl a nyelvünkön. Ezen változtatott nemrég a szlovák köztévé, az STV, ami szeptembertől heti rendszerességgel tűzte műsorára a Pressburg (Pozsony régi neve – a szerző) című nyolcrészes, kétnyelvűnek mondott, ám valójában ennél azért többnyelvű sorozatot.
Bábeli zűrzavar Pozsonyban
A Pressburg Molnár Csaba rendező szerelemprojektje, akinek a felesége nyelvész, és a nyelvekkel ápolt szoros viszony, illetve a nyelvek keveredésének témája abszolút rányomta a bélyegét a sorozatra. Mármint jó értelemben.
A Pressburg nemcsak azért különleges, mert a szereplők sok nyelven beszélnek benne, hanem amiatt is, mert tökéletesen, hitelesen és rendkívül szórakoztatóan mutatja be, hogy egy többnyelvű közegben hogyan kezdenek keveredni egymással a nyelvek és az akcentusok.
Molnár Csaba rendező (középen) Fotó: Pressburg Facebook
A szlovák szavak olyan természetességgel keverednek a magyar nyelvi környezetbe, hogy a helyieknek gyakorlatilag fel sem tűnik, hogy így használják azokat. Ezt pontosan tudom, ugyanis magam is felvidéki születésű vagyok, igaz, már 26 éve elköltöztem onnan, viszont a családom miatt rendszeresen látogatok haza. Ami gyerekkoromban fel sem tűnt a beszédben, ma már azonnal kiszúrja a fülem, és akkor még az akcentusokat meg sem említettem.
A Pressburg ugyanis tökéletesen kapja el, hogy attól, hogy valaki a felvidéken él, még nem lesz feltétlenül erős palóc tájszólása: egyes szereplőknek nincs, másoknak alig, és vannak olyanok is, akiknél erősen hallatszik. És változik az is, melyik magyar szereplő mennyire jól beszél szlovákul, vagy épp a szlovák szereplők mennyire beszélnek jól magyarul.
A nyelvi zűrzavart tovább erősíti, hogy német kisebbségi szereplők is vannak a sorozatban, közös nyelvként olykor az angol is megjelenik. Emellett fontos szerepet kapott a főhősnő iráni származású stand up-os barátnője, Nasi révén pedig a perzsa nyelv is bekerül a képbe.
A Pressburg annyira kreatívan és ügyesen használja a nyelveket, hogy már önmagában ez megkülönbözteti sok más sorozattól: végre itt egy sorozat, ami megmutatja, hogyan kommunikálunk egymással Európa azon részén, ami teli van nemzetiségekkel és kisebbségekkel.
Bemutatkoznak a Felvidéki betyárok
A sorozat domináns nyelve ettől még a magyar, lévén a főhőse, Attila (Matusek Attila) maga is az. A sztori kiindulópontját egyébként a valóság szolgáltatta. A Kétnyelvű Dél-Szlovákia Mozgalom aktivistái a 2010-es években amiatt váltak híressé, hogy névtelenségbe burkolózva matricázták végig a dél-szlovákiai településeket.
Helységnévtáblákat, vasúti táblákat kétnyelvűsítettek, felhívták rá a figyelmet, hogy azokon a településeken, ahol jelentős magyar kisebbség ér, ezt az államnak kötelessége volna megtenni. Az akcióikon álarcot viseltek, és végül egy rendőrségi igazoltatás hatására voltak kénytelenek kilépni az anonimitásukból.
A Pressburg nem konkrétan az ő sztorijukat meséli el, inkább csak ihletet merít belőlük. A csoportot a sorozatban Felvidéki betyároknak hívják, három férfi és két nő alkotja, az akcióik pedig eléggé hasonlítanak a valódi mozgalom akcióihoz, ahogy a rendőrökkel való konfliktusuk is a valóságot idézi. Ahogy annyi minden a sorozatban, ez is a nyelv körül forog, de itt már egy kicsit a kisebbségi politika, a különféle nemzetiségek egymás mellett élésének kérdése is képbe kerül, és a Pressburg nem fél véleményt nyilvánítani erről.
Magyar fiú, szlovák lány
Ettől azonban a sorozat még nem lesz kevésbé fogyasztható. Molnár Csaba rendező nagyon jó abban, hogy a közéleti kérdéseket és a reális, hiteles környezetábrázolást műfaji elemekkel keverje. Ilyen szempontból a Pressburg egyértelműen egy klasszikus dramedy, erős romantikus felhanggal. A középpontjában Attila áll, akinek Pozsonyban kell állást találnia, miután a szülei farmja csődbe megy.
Közben beáll a Felvidéki betyárok közé, valamint egy véletlennek köszönhetően megismerkedik egy helyes szlovák influenszer lánnyal, az épp szakításban lévő, és magyarul csak kicsit beszélő Zitával (Anna Jakab Rakovská). Lassan egymásba zúgnak, de Zita természetesen nem tud Attila titkos szerepéről a Felvidéki betyárokban.
Anna Jakab Rakovská és Matusek Attila a sorozatban (Fotó: Facebook)
Van itt dráma, összetört szív, romantikus ismerkedés, és még annyi minden, és mindenképp meg kell említenem az igényes, sokszor egészen filmszerű és egyáltalán nem steril képi világot. A Pressburgot láthatóan rengeteg külső helyszínen vették fel, és ez rengeteget ad ahhoz, hogy a történet és a karakterek is életre keljenek. A színészek láthatóan örömmel lubickolnak a szerepeikben.
A sok friss arc között csak egyetlen ismerőset találtam: Attila apját Csuja Imre alakítja, akit a rendező láthatóan megkímélt attól, hogy sokat kelljen szlovákul beszélnie.
A Pressburgnak persze akadnak hibái. A konfliktusai sokszor szinte maguktól oldódnak meg, a tétek talán túl kicsik, bizonyos ötleteit (például Nasi stand-upos előadásait) túlhasználja és valamivel több szereplőt mozgat annál, mint akiknek a 8 darab félórás epizódban elég teret tudna adni. Ettől még a végeredmény különleges és nagyon is szerethető.
Ha valaki szeretne belelátni abba, milyen felvidéki magyarként, vagy úgy egyáltalán magyarként kisebbségben élni a térségben, a Pressburg ehhez tökéletes beugró. Sajnos a 8 epizód a Szlovák Televízióban már lement, és az STV oldalán sem elérhető már, de azért van jó hírünk is: az alkotók már tárgyalnak egy nemzetközi streaming-szolgáltatóval, így jó esély van arra, hogy hamarosan szélesebb körben nálunk is megtekinthető legyen.
