Ünnepi hangolódás a Nemzeti Filharmonikusokkal

Vizler-Nyirádi Luca | 2024. November 20.
A zene egyszerre meghatározója és megváltoztatója hangulatunknak, érzéseinknek. Ha pedig az év olyan különleges időszakához közeledünk, mint az advent és a karácsony, a zene az ünnepi hangulat egyik legerősebb teremtője is lehet. A Nemzeti Filharmonikusok művészeinek életében a zene eleve különleges helyet foglal el. Most arról is meséltek, az adventi időszakban milyen dallamokkal hangolódnak az ünnepre.

Számos család számára az ünnepi időszak hivatalosan akkor kezdődik meg, amikor az első karácsonyi zenék megszólalnak. A fenyőfa díszítése, sütés-főzés, és a közös beszélgetések hátterében felcsendülő dallamok olyan nyugalmat és melegséget sugároznak, mellyel szinte lehetetlen elkerülni az ünnepi ráhangolódást. A zene képes olyan érzéseket és emlékeket előhozni, amelyek segítségével minden évben újjászületik bennünk az ünnep varázsa, összeköt bennünket a családdal, közösséggel, hagyományokkal. Az ünnepi zene különleges dallamai, amelyek gyakran gyermekkorunk óta részesei az életünknek, szinte automatikusan előidézik a várakozás, a meghittség és a szeretet érzését.

Fellépés a Vigadó színpadán. Fotó: Csibi Szilvia

„A nagyobb gyermekeink is szívesen mutatnak új zenéket, mi pedig nyitottsággal fogadjuk őket” ‒ Tóth Kiss Borbála alt énekművész

Tóth Kiss Borbála 2011 óta a Nemzeti Filharmonikusok alt-szólamának énekművésze, emellett a Nemzeti Énekkar egyik énektanáraként és a Magyar Nemzeti Férfikar hangképző tanáraként is tevékenykedik. Az adventi időszakban férjével és öt gyermekével hangolódnak az ünnepi hangulatra ‒ természetesen ebből a zene sem maradhat ki. Ugyan a zenész házaspárnak ez az időszak nemcsak a pihenésről, meghitt együttlétről, de általában még a munkáról is szól, hiszen a karácsonyi és szilveszteri időszakban számos koncert és zenei esemény kerül megrendezésre, a család azonban rég megtalálta a módját arra, hogy mégis megteremtse maga körül a meghittséget.

Tóth Kiss Borbála

„Abból a szempontból szerencsések vagyunk, hogy mi karácsony napjaiban nem szoktunk dolgozni, de a karácsonyi időszak még így is sok szervezést igényel, hogy mindennel elkészüljünk. Szerencsére népes a család, így mindenki kiveszi a részét a készülődésből. Én nagyon korán eltervezem a menüsort, a gyermekeim már tudnak segíteni a takarításban vagy a bevásárlásban, a nagylányom pedig imád sütni-főzni, így lesz a karácsony egy közös, családi ügy, és meg tud valósulni minden, amit szeretnénk.”

Boriék készülődéséből a zenei aláfestés sem maradhat ki. A család mindenféle karácsonyi zenére nyitott, amolyan mindenevőnek mondják magukat.

„Az eklektika szóval tudnám jellemezni a karácsonyi zenei választékunkat. Mindenkinek más az ízlése, de előszeretettel hozunk be új zenei dallamokat is, a nagyobb gyermekeink is szívesen mutatnak új zenéket, mi pedig nyitottsággal fogadjuk őket. Klasszikus zenéből legtöbbször Bach Karácsonyi oratóriumát szoktuk hallgatni, fantasztikus zene, 2022-ben ez volt a karácsonyi koncertünk műve is. De nagyon szeretjük az Aranyszárnyú Angyal című CD-nket is, amit Hámori Máté vezényletével az Óbudai Danubia Zenekarral készítettünk, és gyönyörű karácsonyi énekek szólalnak meg rajta. De örömmel vesszük a népzenét, Frank Sinatra-t, Michael Bublé-t is, a gyerekek pedig sokszor teszik be a karácsonyi filmzenéket. Esténként, amikor szeretünk bekuckózni egy forró csokival, akkor leginkább a King Singers Christmas carols című albumát hallgatjuk” ‒ fogalmaz az énekművész.

„Én a csendesebb típusú ünneplő vagyok” ‒ Gavodi Zoltán tenor énekművész

Gavodi Zoltán tenor énekművész életében már egész korán egyértelművé vált, hogy a zene a számára kijelölt út. Hat évig gimnáziumban tanított ének-zenét, majd 1999-ben sikeresen vett részt a Nemzeti Énekkar próbaéneklésén, melynek idén már 25. éve tagja.

Gavodi Zoltán

Az adventi időszak karácsonyi koncertekkel, próbákkal telik, ám az ünnepi légkört így is sikerül megteremtenie családja körében. 

„Otthon általában ketten vagyunk a feleségemmel, de az előző házasságomból született három kislányom is gyakran van velünk. A téli szünidő felét is velünk töltik, és most már abban a korban vannak ‒ 17,15 és 13 évesek, hogy azt szeretik hallgatni, amit ők választanak. Régebben még mi választottunk ünnepi dallamokat, most már inkább az a meghatározó, hogy ők mit szeretnének hallgatni. Ha időnk engedi, ilyenkor is kimegyünk a természetbe kirándulni, elvonulni a város zajától. Feleségemmel, aki kolléganőm is egyben, az imádkozó, csendesebb típusú ünneplők vagyunk, de 

a zene mindig is az életünk fontos része.

Zoltán gyermekkorában otthon nem volt lemezjátszójuk, magnójuk, azt a zenei kínálatot hallgatták, amit a rádió sugárzott. Inkább egyetemistaként, fiatal felnőttként nőttek szívéhez az általa megismert ünnepi muzsikák.

„Nagyon szeretem Bach szakrális zenéit, például. a Magnificat-ot, ez a muzsika ebben az ünnepkörben nemcsak zenészeknek, de minden zenekedvelőnek is szívet-lelket gyönyörködtető. Nem szoktam szinte semmilyen zenei stílusra nemet mondani, meghallgatom a sláger karácsonyi dalokat is.”

A zene ereje

A zene közvetlenül hat a hangulatunkra és az érzelmeinkre: már az első néhány hang is képes nosztalgikus emlékeket felidézni, vagy akár új, pozitív érzéseket ébreszteni. A karácsonyi dalok gyakran puha, meleg takaróként burkolnak be minket, és talán legalább egy rövid időre segítenek kizárni a mindennapi gondokat. Az ünnepi zene abban is különleges, hogy egyszerre hoz közelebb minket a jelen pillanatához és repít vissza bennünket a múltba, saját emlékeinkhez. A családi zenehallgatás tehát többről szól, mint kellemes dallamok sora: a karácsonyi zene különleges varázsa abban rejlik, hogy bármilyen környezetet ünnepivé tud varázsolni, a dallamok egy olyan közös nyelvet adnak, amit mindenki ért és érez, kortól függetlenül.

A zene mindig hatással van a hangulatunkra, tudja erősíteni, de éppen ellenkezőleg is tud hatni.

A karácsonyi zenék közül a dinamikusabbak engem mindig jobb kedvre derítenek, sokkal kreatívabb és energikusabb leszek tőlük, még táncolni is szoktunk rá, a meghittebb muzsikák pedig inkább nyugtatóan hatnak, segítenek elengedni a hétköznapokat, a stresszt és a gondokat. De mindkét esetben mindenképp segíti az egymás felé fordulást. Ha közösen hallgatunk zenét, az mindig erősíti a családi identitásunkat, összehozza a kicsit a naggyal, is és ezt látni csodálatos érzés” ‒ teszi hozzá gondolatait Tóth Kiss Borbála énekművész.

Ünnepvárás zenével

Az adventi készülődés forgatagában jól esik zenét hallgatva megpihenni, kivált, ha a mű korunk hangján szól hozzánk, az ünnepre készít fel, és először csendül fel Magyarországon – a szerző vezényletével! Mivel karácsony a keresztény világ legnagyobb ünnepe, az európai népek zenei múltjában gazdag a hagyománya az olyan zenéknek, amelyek Jézus születéséhez kapcsolódnak. Barokk szerzők – Corelli, Torelli, Manfredini, Vivaldi – hangszeres karácsonyi concertókkal tisztelték meg az ünnepet, de vokális kompozíciók is szép számmal születtek olyan mesterek műhelyében, mint Charpentier, Stradella, Alessandro Scarlatti vagy Caldara. A két legismertebb alkotás természetesen Schütz és – mindenekfelett – Bach Karácsonyi oratóriuma. A Megváltó születésének örömét ünneplő vokális művek sora azonban természetesen nem ér véget a barokk korban: elvezet a 20. századig, hiszen Vaughan Williams, Honegger és Britten is írt karácsonyi kantátát. Sőt, a 21. század is büszkélkedhet olyan kompozícióval, amely nagy apparátust – szólistákat, kórust, zenekart – foglalkoztat, és a betlehemi gyermek világra jöttének misztériumát beszéli el: kortársunk, Sir James MacMillan opusa, a Christmas oratorio – Karácsonyi oratórium december 12-én csendül fel a Müpában a Nemzeti Filharmonikusok előadásában és két kiváló brit énekes, a szoprán Mary Bevan és a bariton Leigh Melrose közreműködésével. A hangverseny hitelét szavatolja, hogy művét maga a szerző, Sir James MacMillan vezényli. A bővebb információ ide kattintva elérhető.

Exit mobile version