50 éve lett merénylet áldozata John F. Kennedy. A már újraválasztását előkészítő elnök 1963. november 22-én Dallasba látogatott, ahol az elnöki pár, valamint a texasi kormányzó és felesége nyitott tetejű kocsiban hajtott végig a városon. A konvoj a Dealey Plazánál járt, amikor helyi idő szerint 12 óra 30 perckor az ott álló tankönyvraktárból lövések dördültek. Kennedyt előbb a torkán, majd a fején találták el, a harmadik golyó a texasi kormányzót sebesítette meg. Az elnökkel azonnal kórházba száguldottak, ahol 1 órakor halottnak nyilvánították. Másfél órával később, az elnöki különgép fedélzetén már le is tette a hivatali esküt Lyndon B. Johnson addigi alelnök. A tragikus halálával nemzeti hőssé magasztosult Kennedyt az arlingtoni nemzeti temetőben helyezték örök nyugalomra.
A gyilkosság rejtélye a mai napig nem oldódott meg, még mindig kerülnek elő újabb filmfelvételek, dokumentumok, s ezernél több könyvet írtak róla. A rendőrség a merénylet után egy órával letartóztatta a szemtanúk szerint gyanús viselkedésű Lee Harvey Oswaldot, aki abban a raktárban dolgozott, ahonnan a lövések eldördültek. A bűnösségét tagadó Oswaldot két nappal később élő tévéadásban lőtte le Jack Ruby bártulajdonos, akinek kapcsolata volt a maffiával, ő három évvel később a börtönben halt meg. Oswaldról később kiderült, hogy 1959-től három évig a Szovjetunióban élt, de a szovjet titkosszolgálat, a KGB tagadta, hogy beszervezték volna, és aktáikat is az FBI rendelkezésére bocsátották. Ezekből az derült ki, hogy Oswald érdektelennek bizonyult számukra, valamint az is, hogy tisztességesen lőni sem tudott.
| Forrás: johnfkennedy.org |
A közvetlenül a gyilkosság után kiterjedt vizsgálatot lefolytató Warren-bizottság, amelynek jelentését később 75 évre titkosították, arra a következtetésre jutott, hogy Oswald egyedül követte el tettét, s a mai napig ez a hivatalos álláspont. Egy 1976-ban felállított szenátusi bizottság a hatalmas iratanyag áttanulmányozása után úgy foglalt állást, hogy Kennedy „valószínűleg” összeesküvés áldozata lett, de sem személyt, sem szervezetet nem neveztek meg. A nyomozást 1988-ban zárták le végleg, mert „nem találtak meggyőző bizonyítékot az összeesküvésre”.
Az amerikaiak többsége azonban nem hisz a „magányos tettes” teóriában, annál inkább az összeesküvés-elméletekben. Főleg amiatt, hogy még ma sem lehet tudni, hány lövés dördült: a hangfelvételekből háromnak a hangja különíthető el, de lehet, hogy egy negyedik, sőt ötödik golyót is kilőttek, ami két tettesre utalna. Sokan úgy gondolják, a háttérben két összeesküvés rejtőzik: az elsőt az elnök meggyilkolására szőtték, a másodikat a Warren-bizottsággal a valóság elleplezésére. Valószínű, hogy a teljes igazság már soha nem derül ki arról a dallasi 8 másodpercről.
Az amerikai történelem egyik legbefolyásosabb politikusdinasztiájának számító Kennedy-család tagjait egyébként számos sorscsapás érte, köztük gyilkosság, öngyilkosság, halálos baleset. A „Kennedy-átok” évtizedek óta kísért, eredetét egyesek azzal magyarázzák, hogy a fiúk, John, Bobby és Ted apja, Joseph (Joe) Kennedy szerencsétlen csillagzat alatt született, míg mások szerint a családfőt elátkozta egy rabbi egy veszekedés után.
50 évvel ezelőtt történt a Kennedy-gyilkosság. Az egész világot sokkoló merénylet háttere és elkövetője valójában a mai napig ismeretlen. Az elnök halála azóta is összeesküvés-elméletek táptalaja.