Aki bizakodni szeretne a 2018-as évvel kapcsolatban, annak van egy jó hírünk: már most biztos, hogy nálunk koncertező nagy nemzetközi sztárokban nem szenvedünk majd hiányt, ugyanis rögtön a tág értelemben vett első félévre annyi név jut, hogy alig látni el a sor végéig. Megpróbáltuk számba venni az érkezőket.
Rod Stewart
január 29., Papp László Budapest Sportaréna
Rod Stewart alig pár hete ünnepelte hetvenharmadik születésnapját, de vígan turnézik, és estéről estére rá is cáfol a korára: hangjával és színpadi elevenségével legfeljebb Mick Jagger veszi fel a versenyt a korosztályából, de még a Rolling Stones énekese sem néz ki olyan jól, mint ő. A könnyűzene piperkőc playboyától és a megúszós életvezetés nagymesterétől ez persze nem annyira meglepő, de amíg a közönsége szolgálatába állítja jól tartalékolt életerejét, nem lehet zokszavunk.
Depeche Mode
február 2., Papp László Budapest Sportaréna
A szintipop szépfiúiból lett fura rocksztárok bő fél évvel ezelőtt már bemutatták új lemezüket, a Spiritet egy budapesti stadionkoncerten, de régi jó szokásukat felelevenítve néhány hónap múltán visszatérnek hozzánk az album turnéjával, és tartanak egy arénabulit is. Jegyek már csak mutatóba akadnak, de azért még lehet próbálkozni – ha pedig nem jön össze a dolog, nincs veszve semmi, csak tessék lejjebb tekerni…
Kraftwerk
február 21., Papp László Budapest Sportaréna
…és akár már itt megállni. A Kraftwerk nélkül egészen biztosan nem lett volna elektronikus zene, és így Depeche Mode sem, úgyhogy ennél tökéletesebb pótlást elképzelni sem lehetne, de annak is ott a helye a 3D-s vizuállal kísért fellépésen, aki megy a hó eleji Mode-ra, meg annak is, aki oda nem is kívánkozik. (Aki Mode-dal is pótolná az esetlegesen kimaradó Mode-ot, ne csüggedjen, még később lesz mód erre is.)
Caro Emerald
február 26., Papp László Budapest Sportaréna
A holland Caro Emerald elektronikával és poppal lazított swingzenéjét már negyedszer hallhatja Magyarországon a nagyérdemű, de most először nem kell hozzá nyelni a fesztiválport, ami nyilván nagyban befolyásolja majd a hangulatot.
Enrique Iglesias
március 12., Papp László Budapest Sportaréna
Ha Rod Stewart prímán tartja magát, nem is tudjuk, rá mit lehetne mondani – a latin pop kis hercege ma is úgy néz ki, mintha kábé harminc lenne (valójában 42). Enrique Iglesias 18 év után tér vissza Budapestre, így első, 11-ei koncertje sec-perc alatt telt házas lett, de erre a másnapi ráadásra még mindig lehet jegyet venni, úgyhogy bárki megtapasztalhatja az amorózófaktort.
Metallica
április 5., Papp László Budapest Sportaréna
A metálzenekar, amelyet még azok is ismernek és (legalább pár dal erejéig) szeretnek, akiknek gőzük sincs a metálról, ezúttal direkt kisebb helyeken lép fel, mint amekkorákat meg tudna tölteni, így ez a koncert is telt házas már, de a hivatalos forrásokat használva talán másodkézből még lehet belépőt szerezni a különleges eseményre, ahol a színpad az aréna közepén lesz felállítva.
Roger Waters
május 2., Papp László Budapest Sportaréna
A Pink Floyd egyik agyféltekéje sokadszor jön Magyarországra, de hosszú ideje először úgy, hogy nem egykori zenekara valamelyik klasszikus albumát adja elő egyben – és most már nem is lesz rossz egy egyszerű best of műsort hallani tőle. Amiatt pedig kár aggódni, hogy a koncepcióváltás miatt esetleg az impozáns látvánnyal is spórolni akarna, mert erre alkatilag képtelen.
Rag’n’Bone Man
május 4., Papp László Budapest Sportaréna
Egy hatalmas termetű ember nem kevésbé terebélyes hanggal, bluesos és soulos, de mégis popos, régi vágású, de mégis nagyon mai zenével – a recept nem bonyolult, a siker viszont hatalmas, és ez teljesen érthető is. Az este fényét külön emeli, hogy a lista legtöbb szereplőjével ellentétben Rag’n’Bone Mant még soha nem láthattuk hazai színpadon.
James Blunt
május 8., Papp László Budapest Sportaréna
Katonából lett dalnok létére a Budapestre szintén hazajáró James Blunt aztán nem spórol az érzelmekkel, ha nyakába akasztja a gitárt. A romantikamutató legfeljebb még Enrique Iglesias koncertjén leng majd ki annyira az Arénában, mint ezen az estén.
Anastacia
május 13., Tüskecsarnok
Nem marad a nép klasszikus popdíva nélkül sem: a nagy túlélő Anastacia is újra elhozza tekintélyes slágerkollekcióját és a szívritmuszavar, valamint a mellrák kétszeri legyőzése során hasonlóan tiszteletet parancsolóvá vált auráját a fővárosba. Lesz karizma a fellépésben, ez látatlanban is borítékolható.
Lenny Kravitz
június 3., Papp László Budapest Sportaréna
Ha legendás és közkedvelt villantását nem is ismétli meg Budapesten Lenny Kravitz, a szokásost biztosan hozza majd, azaz a konszolidáltabb közönség számára is élvezhetően vadul, közben pedig nemcsak gitározni és énekelni fog, hanem hosszabb-rövidebb időre kisajátítja a színpadon található összes hangszert a dobtól a billentyűig.
Arcade Fire
június 17., Papp László Budapest Sportaréna
Az eleinte amolyan artrockot, mostanában viszont már táncosabb és elektronikusabb zenét játszó Arcade Fire volt David Bowie egyik legnagyobb kései kedvence. Ennél többet nem is kell mondani róla.
Queens of the Stone Age
június 21., Budapest Park
Legutóbb sajnos azzal kerültek be a hírekbe, hogy a banda nehéz emberként is ismert frontembere és zenei agya, Josh Homme fejbe rúgott egy fotóst az egyik koncertjükön, de azon ez a megbocsáthatatlan húzás sem változtat, hogy a Queens of the Stone Age az egyik utolsó igazán érdekes rockzenekar. Amely mellesleg szintén eddigi legtáncikálósabb korszakát éli.
Depeche Mode, Iron Maiden és sokan mások
június 26–30., Sopron, VOLT fesztivál
Íme a fentebb már pedzegetett direkt gyógyír arra, ha valakinek februárban nem jön össze élőben a Depeche Mode: az angol banda bő egy éven belül harmadszor is eljön Magyarországra, ugyanakkor fesztiválon most lép fel nálunk először, tehát még különlegessége is lesz a bulinak. Széles látókörűeknek mellé, a zenei barikádok híveinek helyette két nappal később, ugyanitt a heavy metal ugyancsak angol legendája, az Iron Maiden, közben pedig még egy csomó minden más is a Hurtstől a Limp Bizkitig.
Billy Idol
július 3., Budapest Park
A megúszós életvitel egyik bajnokával kezdődő névsor a megúszós életvitel egy másik bajnokával zárul, de a különbség elég nagy lesz a két koncert között: Rod Stewartnak csak a hangja karcos, a világ leggonoszabban fittyedő, csücsörgő és gyűrődő ajkait birtokló Billy Idolnak viszont az egész személyisége horzsol.