Ha ma élne, Gárdonyi Géza is lehetne akkora sztár, mint J.K. Rowling

„Ha átrágtad magad az első 20 oldalon, imádni fogod!” – ezt mondták a felettünk járók, amikor ötödikesek lettünk, és az Egri csillagok lett a kötelező olvasmány. És igazuk is volt. Persze ahhoz, hogy az egész évfolyam imádta a könyvet, nagyban hozzájárult az irodalomtanárunk, aki elintézte, hogy abban az évbe Egerbe menjünk kirándulni, és a vonatozás alatt olyan előadásban nyomta le Gárdonyi életét, és az Egri csillagok megszületését, hogy abból önálló színházi estet lehetett volna rendezni. Mindez persze a 90-es évek elején, még jóval a Harry Potter-láz előtt történt. A kérdés csak az, hogy lehet-e még Gárdonyi, valamint Vicuska és Gergő menő a mai fiatalok számára? Teszek egy kísérletet, hogy bebizonyítsam, ha ma élne, simán sztár lehetne Gárdonyi Géza, hiszen az ő élete is van olyan fordulatos, mint a Harry Potter írójáé, J.K. Rowlingé. 

Kezdetben a szűkölködést, a legfájdalmasabb időszakot jelentette Gárdonyinak Eger

A Gárdonyi  Gézára aggatott „egri remete” jelző, persze gondoskodott arról, hogy az ember felkapja a fejét, ha szóba került az élete. De hogyan lett a népiskolai tanítóból újságíró, majd a szépirodalmi élet egyik kiemelkedő alkotója? Édesapja haláláig Gárdonyi, vagyis születési nevén Ziegler Géza, összesen 16 különböző faluban, városban élt. Feljegyzéseiben azonban a legboldogabb időszaknak azt a három évet jelölte meg a gyerekkorából, amelyeket a Borsod megyei Sályban töltött a családja. A tízéves Géza beleszeretett az idillikus vidéki életbe, megismerte a népi hiedelmeket és a népi költészetet is.

Hogy a folyamatosan vándorlásnak volt-e köszönhető az, hogy viszonylag gyengén teljesített az iskolákban, nem tudni, mindenesetre az ifjú Géza falta a könyveket. 1876-ban a budapesti Calvin téri református gimnáziumba kezdte meg középoskolai tanulmányait. Ott kötött életre szóló barátságot, Pekár Gyulával, de ott találkozott az első diákkori szerelmével is. A főiskolát már az Egri Érseki Tanítóképzőn kezdte el. Ám olyan megpróbáltatásokkal kellett szembenéznie Gárdonyinak, amelyekre egyáltalán nem volt felkészülve. Bár kapott ösztöndíjat, nagyon rossz anyagi körülmények között tengődött. Volt, hogy egy fáskamrában kapott szállást. De az anyagi nehézségeknél jobban nyomasztotta az a teher, hogy 1879-ben elhunyt az édesapja. A főiskolás Géza nehezen találta a helyét a választott szakirányán, ha mással nem, hát ezzel sok egyetemista tudna ma is azonosulni. Nem nagyon látta a jövőjét tanítóként, erről pedig így írt: „Kedv, hajlam… majd megjön az is, csak diploma legyen!” 

Ellenzéki gondolkodása miatt eltanácsolták

Végül csak megszerezte a diplomát, melybe az „elégségesen képesített” minősítést vésték. Na, nem rohant ki vele mosogatni Londonba, akkoriban még nem ez volt a trend. Karádon vállalt segédtanári állást, innen Devecserre, majd Sárvárra szerződött. Onnan azért menesztették, mert „ellenzéki magatartásra” ösztönözte a tanítványait. Így esett meg, hogy diákja az egyik ünnepségen, miután a himnusz elhangzott, a Gárdonyi által betanított Jaj, de huncut a német, hogy a fene enné meg kezdetű nótába kezdtek bele. Gárdonyi már akkoriban is rendszeresen írt különböző újságokba, sőt egy-egy helyen, ahol tanítóként megfordult, még saját lapot is indított, ám azok rendre befuccsoltak. Boldogságát Dabronyban találta meg. Szolgálati lakást is kapott a tanítói állás mellé, ahová odaköltöztette anyját és öccsét is. Akkoriban lett állandó külsős munkatárs a Dunántúl című lapnál, és rátalált a szerelem is. Miután házasságot kötött az akkor tizenhat éves Csányi Máriával, Győrbe költözött a nejével. Ott indult el komolyabb újságírói munkássága is.

Az egri parasztház és Gárdonyi Géza válásának története

Idővel Budapestre költöztek, négy gyermekük is született, Gárdonyi Géza mégis megint eltévelyedett az életében. Bár főszerkesztőként is alkalmazták, sokszor érezte azt, hogy túl sokat követelnek tőle, és belefullad a munkába. A fővárosi újságírást elanyagiasodott világnak látta, akkoriban, vagyis az 1890-as évek közepén gondolkodott el azon, hogy az Egyesült Államokba vándorol. Nem akármilyen tervet dédelgetett: saját fejlesztésű vízibiciklijével akart dollármilliárdos lenni.

A tengerentúli utazás végül elmaradt, de Egerbe visszatért, vásárolt egy parasztházat, melynek tornácáról rálátott a várra. Házassága akkorra megromlott, neje nem is költözött vele vidékre, idős édesanyja és két idősebb fia azonban vele tartott. József nevű fia későbbi beszámolójában úgy fogalmazott, hogy szülei soha nem szerették egymást igazán, és az író leginkább az ígért hozomány reményében lépett frigyre Máriával. Gárdonyi alig 9 hónappal az esküvője után így írt naplójában a házasságáról:

Az író mindig gondját viselte gyermekeinek, még a legkisebbnek is, aki 10 hónappal azután jött a világra, hogy nejével külön mentek, és sok feltételezés szerint nem ő volt az apja. Egyetlen lányát az egri kórházban helyeztette el, miután idegbetegséget diagnosztizáltak nála, Gizella itt élt le egész hátralévő életét.

Végakaratát méltatlannak tartották Gárdonyihoz

Az egri remete írótársainak mindig örömmel nyitotta ki az ajtót, de az őt zargató újságírókat már elzavarta a háza elől. Korának egyik ünnepelt szerzője volt, akit Eger városának vezetői és lakossága is egekbe emelt, de nem szerette és nem is tűrte a hízelgést vagy az ünneplést. Ennek fényében nem meglepő, hogy Gárdonyi külön kérése volt utolsó éveiben, hogy szűk, családi körben temessék el. A sokat panaszkodó író 1922. október 14-e után nem mozdult ágyából, október 30-án, egri otthonában pedig végleg elaludt. Az 59 éves író végakaratát azonban nem fogadta el a város vezetése, úgy érezték, ez méltatlan lenne tehetséges szerzőjükhöz, így bronzkoporsóban ravatalozták fel, egykori főiskolájának aulájában. Az Egri csillagok írója egész életében kereste a boldogságot, a megnyugvást, de talán pont akkor vált a leginkább bizonytalanná, és pont akkor érezte a leginkább sivárnak a saját életét, amikor elért oda.

Az Egri csillagok szereplői sokban hasonlítanak a Harry Potter hőseihez

Leszögezhetjük, hogy ha Gárdonyi Géza ma élne, akkor legalább annyi újságcikk jelenne meg a magánéletéről, mint bármelyik elismert mai hírességről. Ha az Instagramra kiposztolná, mit lát a háza tornácáról, özönlenének a lájkok, vagy ha mondjuk elmondaná, hogy már kitalálta, hogyan alakul a főhősei élete az Egri csillagokban. Ugyanannyira szurkolnánk annak, hogy Vicuska és Gergő története végül happy end legyen, mint Harry Potternek és a szerelmének. 

Bár az Egri csillagokat tanító-nevelő célzatú regénynek mondják, ami önmagában rémisztően hangzik, az igazság az, hogy egy jó módja annak, hogyan tegyük élővé a történelemórák száraz tananyagát. Itt jegyeznénk meg érdekességnek, hogy egy indiai jogi egyetem a Harry Pottert használja fel, hogy a hallgatóknak megdolgoztassa a fantáziáját: párhuzamokat hoznak a könyvben a rabszolgasorban élő házi manók, valamint a kirekesztett vérfarkasok és az indiai társadalom jogrendjével, de vizsgálják Sirius Black ártatlanságát is. A tanár szerint mindez lendít a végzős hallgatók kombinációs készségén, hogy a tanultakat megtanulják összekombinálni, új megvilágításba helyezni. És bármilyen vicces is, de éppen a kitalált szereplők  révén élővé teszi a tananyagot, amire a gyakorlatban nagy szükség van. Ráadásul jobban is rögzülnek a tanultak ezzel a módszerrel. Gárdonyi Géza éppen ugyanilyen szerepet tölt be a magyar történelem tanulásában és megértésében.