Kovács Patrícia: „Nincs olyan, hogy otthon ülök és sajnálom magam”

nlc | 2019. Szeptember 27.
A NőComment következő adásában Kovács Patrícia történetéből kiderül, hogy belőle bizony a legjobbat hozza ki hű társa.

Adta magát a NőComment felvételén a téma, hogy a házi kedvencekről beszéljenek, hiszen Kovács Patrícia a kutyájával együtt lépett a stúdióba. Ahogy a SpektrumHome csatornán vasárnap este látható lesz, Ábel Anita hamar rátér arra, hogyan kezelik a beszélgetőtársak például a kutya-gyerek kapcsolatot. Konkrétan azt akarta tudni, elgondolkodott-e azon az ott ülők közül valaki a babavárás idején, hogy az ebnek mennie kell az újszülött miatt, hiszen sokan vannak, akik ilyenkor elajándékozzák a házi kedvencet, vagy csak egyszerűen megszabadulnak tőle. Dobó Kata felvállalta, hogy ő a macskáját bizony szerető gazdikra bízta, amikor nyolc évvel ezelőtt várandós volt, Hadas Krisztáéknál a kisebbik gyerek már úgy jött, hogy akkor már megvolt a nagylányuk kutyája, Ábel Anita és Kovács Patrícia pedig egyetértettek abban, hogy a gyerek náluk a családi felállásban a falka új tagja volt, éppen ezért bennük fel sem merült, hogy megszabaduljanak a kutyájuktól.

Kovács Patrícia a NőComment felvételén

„Én ezt egyáltalán nem tudom megérteni. Nem akarok ítélkezni senki felett, de ez egy nagyon rossz döntés. Mert az, hogy az én gyerekem kutyával nő fel, annyi mindent ad neki, hogy az elképzelhetetlen. Eleve megérkezik a világba, és nem ő van egyedül, ez sokat számít” – kezdte magyarázni a színésznő, aki Osvárt Andrea megjegyzésére, miszerint az ő életvitelébe nem fér bele a kutya, meglepően válaszolt. 

„Azt gondolom, hogy igen, nagyon fontos, hogy vannak ezek a nehézségek, de engem például nagyon egyben tart a kutyám, mindig is egyben tartott. Egy kutya mellett nincs olyan, hogy otthon ülök, és sajnáltatom magamat. Le kell vinnem sétálni, ha már lementem, akkor süt a nap, akkor szembe jön valaki, és mosolyog, tehát érnek olyan dolgok, amikkel az ember így kirángatja magát. Meg hát haza kell érni. Nekem, amikor a gyerekem jött, az hogy én nem vagyok ura a saját időmnek, egyáltalán nem volt probléma, mert egy mindig lakásban élő kutyával megtanulod a felelősséget. És például én ezért szoktam le a babakocsiról és kötöttem magamra a gyereket, hogy mehessünk sétálni.”

Exit mobile version