Öt hónappal a kisebbik fia halála után időnként már mosolyogni is tud L.L. Junior egykori párja, gyerekeinek édesanyja. Hopp Csilla – reményei szerint erőt adva és példát mutatva sorstársainak – először és utoljára a Story magazin főszerkesztőjének, Kolossváry Balázsnak mesélte el, hogyan élte túl a tragédiát.
„Három hónapig szinte minden pillanatban lepergett a szemem előtt a baleset, a legapróbb részletekig újrajátszódott az egész, mintha csak egyfolytában valami szörnyű filmet néznék. Két külön életet éltem. Miközben beszélgettem valakivel, dolgoztam, vagy bármivel igyekeztem elterelni a gondolataimat, a másik énem folyamatosan látta a jelenetet. Érdekes, rémálmaim viszont nem voltak, ha nagy nehezen sikerült elaludni, akkor már nem jött elő mindez. Dávidkával azóta talán ha háromszor álmodtam, de nem a balesetről, hanem arról, hogy boldogan ölel, puszil, mosolyog rám a hatalmas szeretetével. És amikor felébredtem, azt hittem, ez a valóság, és az ébrenlét, az elveszítése az álom… Biztosan azért van ez, mert nekem olyan, mintha itt lenne velem, és ez mindig így is lesz, minden pillanatban az életem része lesz. ”
Lacika szinte mindennap beszél a testvéréről, mindig mindenről eszébe jut, állandóan mondogatja, hogy éppen mit csinálna az öccse, ha ott lenne. A lakásban még mindig kint vannak a közös fotók, és maradnak is, Dávidka ruháit, játékait azonban Csilla már elpakolta, éppen a nagyobbik fia miatt.
„Soha nem átkozódtam, nem hibáztattam a sorsot, a Jóistent, a sofőrt, mindig csak magamat okoltam, és ez már így is marad. De meg kellett tanulnom ezzel együtt élni, mert ha nem viselem el, akkor a gyász fájdalma magával ránt a mélybe. Lacikáért álltam talpra, miatta élek.”
Csilla úgy fogalmaz, hogy szerinte ilyen esetekben három út létezik, az öngyilkosság, a gyógyszer- vagy alkoholfüggőség, de a 27 éves édesanya a harmadikat választotta: feláll, belekapaszkodik a szeretetbe, amit a gyermeke iránt érez, és megtanul együtt élni azzal, amivel a legnehezebb ezen a földön.
„Egyfolytában csak azt mondogattam magamban, hogy ennél rosszabb már nem jöhet, én már sebezhetetlen vagyok, mert Lacikát fel kell nevelnem, úgy, hogy büszke legyen rám. Neki kell bizonyítanom. A saját életünkben főszereplők vagyunk, de én már nem vagyok az, valahogy úgy érzem magam, hogy a fiam életének lettem egy mellékszereplője, érte kell mindent csinálnom.”
Hopp Csilla mesélt arról, kik segítettek neki talpra állni, és ilyen helyzetben hova lehet fordulni. A gyász feldolgozása mellett kiderült az is, hogyan rendezték a kapcsolatukat L. L. Juniorral, szó esik sok mindenről, ami vele történt az elmúlt öt hónapban, és a jövőbeni terveiről. Minderről kizárólag a Story magazin közölt részleteket.