Tizenhat évvel ezelőtt hallottunk rólad először, azóta sok minden történt veled, például a Megasztár óta kevesebbet foglalkozol az énekléssel.
Azóta is színházzal foglalkozom, és állandóan szinkronizálok. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, sok más kollégámmal ellentétben, hogy a karantén idején is rengeteg munkám volt. Volt, hogy otthonról dolgoztam, volt, hogy a stúdióból megfelelő óvintézkedés mellett. Ezáltal nem éreztem annyira a bezárást, és megvolt az anyagi hátterem is, hiszen a szinkron egész heti elfoglaltságot jelentett és jelent a mai napig. Emellett nagy Tik-Tok gyártó lettem, videókat készítek nap mint nap. Egy narrátori munkát tettem fel először és meglepően több százan elkezdtek követni, ma már ez a szám hetvenezer körül jár.
Pedig te kerülöd a nyilvánosságot.
Igen, de ez egy más világ. Megszerettem és vannak terveim is a jövőre, amiről még nem beszélhetek, de ezzel kapcsolatos.
Visszatértetek már a próbákhoz?
Igen, már tavasszal a Veres 1 Színházban elkezdtük a próbákat, és terveztünk is egy bemutatót áprilisra, de ez elmaradt a lezárások miatt. Most szabadtéri előadásokra készülünk nagy erőkkel.
Ha nem kezdődtek volna el az előadások, lett volna B terved?
Épp a koronavírus előtt nyitottam egy kis reggelizőhelyet, szerettem volna kipróbálni magam valami másban. Ám szeptemberben be kellett zárnom, ezért az már nem lehet B terv. A konyha világa érdekel, sokat főztem otthon a bezárások idején.
Mi volt a specialitásod?
A paprikás krumpli. Tudom, hogy nem nagy dolog, de én azon is elbíbelődöm és szépen lassan készítem el, hogy nagyon ízletes legyen.
Figyelsz az étkezésedre?
Pár évvel ezelőtt húsz kilót leadtam Tomán Szabina diétájával. Ezt szeretném újra próbálni, mert az elmúlt időszakban ezek a kilók visszacsurogtak rám. Nem foglalkoznék a súlyommal, ha nem lennék színpadi ember. Fontos, hogy ne hízzam ki a ruháimat, és persze a megjelenés is számít a közönség előtt. Nagyon elhivatott vagyok és kitartó, ha valamit elkezdek, azt be is fejezem. Most is csak a megfelelő időpontot várom, hogy elkezdhessem a diétát és meg sem állok újra a mínusz húsz kilóig. Az tart csak vissza, hogy rengeteg szervezést igényel az életmódváltás, hiszen folyton úton vagyok, ezért előre kell elkészítenem az ételeket. Nem ehetek meg bármit, akkor szabályok szerint kell étkeznem. De már várom, hogy újra elkezdhessem, szerintem néhány hét és belevágok ismét.
Van egy nagy fiad is, ő már kamasz, ha jól számolom.
Martin tizenöt éves. Hároméves volt, amikor külön váltunk az édesanyjával, de azóta is nagyon jó a kapcsolatunk. Nem vagyok hétvégi apuka, nem szeretem a vasárnapi apuka kifejezést. Bármikor jöhet hozzám Martin, itt vagyok, amikor szüksége van rám. Bár most éppen abban a korban van, amikor nem érdekli semmi, csak a számítógép világa. De nem haragszom érte, szerintem olyan szakmát választ majd, ami az informatikával lesz kapcsolatos.
Nem akart soha színész lenni?
Nem, és egy kicsit örültem is neki. Nem azért, mert nem szeretem, nekem az életem a színjátszás, de bizonytalan a színházi szakma és nagyon sok évnek kell eltelnie ahhoz, hogy valakit elismerjenek, hívjanak. Óriási munka áll mögötte. Egyszer-egyszer megemlítette, hogy érdekli a szinkronizálás, de amikor elvittem és megmutattam neki, hogy mit is csinálok pontosan, már láttam az arcán, hogy ez nem az ő útja. Mostanában mondogatja azt is, hogy külföldre is vágyik, szerintem még nem tudja eldönteni, mit szeretne pontosan.
A kiskamaszkor nem egyszerű.
Valóban. Igyekszem persze Martinnal mindig mindent megbeszélni. Ha valami történik például a világban, és fontos hír, azt megosztom vele. A napokban például a melegellenes törvény kapcsán volt egy beszélgetésünk. Sajnos a világban a pedofíliát összekapcsolták a homoszexualitással, ami nagyon nagy probléma. Veszélyesnek tartom összemosni egy kiskorú elleni bűncselekményt a nemi identitással. Remélem, hogy felnő majd egy olyan generáció, akiket ez nem fog érdekelni. Egy felvilágosult ember nem úgy gondolkodik, hogy összekeveri a kettőt. Ha az én gyerekem bejelenti, hogy nem lányt, hanem fiút szeret, akkor is az én fiam lenne és ugyanúgy szeretném, mint korábban. Persze, úgy tűnik, nálunk ez nem fordulhat elő. Azt fontosnak tartom, hogy beszélni kell mindenről a gyerekeinkkel, ez a titka annak, hogy jó felnőtt váljon belőlük.
Szigorú apa vagy?
Szerintem igen, de következetes. Mindent próbálok megadni a gyermekemnek. Azokat a dolgokat, amiket én nem kaphattam meg kisfiú koromban, azokat főleg. De azt tudja, hogy nem fán terem a pénz, hogy ezért meg kell dolgoznom. Szóval tisztában van mindennel és ez így van jól.
Van most párkapcsolatod?
Anno a gyerekem születésekor fogalmazódott meg bennem, hogy a magánéletemről, azaz a párkapcsolatomról nem szeretnék beszélni a nyilvánosság előtt. Ezt most is tartom, annyit elárulok, hogy boldog vagyok és rendben van körülöttem minden.
Velük is beszélgettünk:
- Karsai Zita: “Ha nem jön Géza, nem vállaltam volna gyereket!”
- Juhos József, a Mestercukrász zsűritagja: „Nagyon tartottam Claudiától”
- Harsányi Levente: „14 éves koromig gyermekpszichológushoz jártam, miután édesanyám otthagyott bennünket”