Rába Tímea: „Néha egy fájó mondat adja a legnagyobb erőt, a legerősebb inspirációt”

Két évig éltetek Tenerifén, miért jöttetek haza?

Azért utaztunk el, mert a kisfiunk, Noel kruppos volt. Sokszor és sokat rohantam vele kórházba, de amikor az orvos a szteroidos kezelést javasolta, úgy döntöttünk, hogy megpróbáljuk a tengerparti, tiszta levegő mennyire segítené a kisfiunk gyógyulását. A tengeri levegő miatt Noelnek a két év alatt egy fulladásos rohama sem volt. Jó döntést hoztunk a kiköltözéssel. Jól éreztük magunkat kint, az egy teljesen más világ. Vidámak, barátságosak az emberek, nem rosszindulatúak, és szívesen segítenek egymásnak, illetve másoknak. A gyerekek sokat tanultak, megismertek egy más világot, ami nem annyira felszínes mint a miénk, és az emberi értékek sokkal fontosabbak. Megszerették a spanyol nyelvet és a kultúrát, az ételekről nem is beszélve. A lányom azonban nagyon szeretett volna a szalagavatóján részt venni, és a továbbtanulást, egyetemet is itt képzeli el. A pandémia nekünk sem könnyítette meg az életünket, a terv teljesen más volt. Tenerifén a karantént sokkal szigorúbban vették, mint itthon, se sport, se iskola, se tengerpart. Csak orvoshoz, gyógyszertárba, és boltba lehetett kimozdulni, de oda is csak egyedül. Ezt a bezártságot nehezen viseltük.

Akkor ez volt az igazi indok, amiért visszajöttetek?

Tulajdonképpen igen. Bár, mint említettem, a terv nem ez volt. Abban a bizonytalan helyzetben ez tűnt a legjobb megoldásnak. Nekem nehezebben ment feldolgozni a családom hiányát, annak ellenére, hogy sokszor meglátogattak bennünket. Anyukámra nagyon büszke vagyok, aki hetvenéves múlt és csak úgy röpködött, mint egy világutazó. Nagyon szoros kötelék tartja össze a mi családunkat, négyen vagyunk testvérek, ami nagyon fontos számomra. Ők, akikre mindig számíthatok, akik igazán szeretnek, és tudom, bármit hoz is az élet, mindig mellettem lesznek, akikben soha nem fogok csalódni, de ez nem csak az anyukámra, a testvéreimre vonatkozik, hanem az egész nagy családra, az unokatestvéremre, a keresztanyukámra, a sógoromra és a sógornőmre.

Nem bántátok meg, hogy hazajöttetek?

Erre nehéz válaszolni, most még nem is tudok. Majd pár év múlva kérdezd meg tőlem. Egyelőre jól érezzük magunkat itthon. Főleg a lányom, Nina, akinek elindult a modell pályája is. Több cégnek dolgozott mostanában. Sok csalódás is érte, ami az emberek becsületességét, és tisztességét illeti. Most tanulja a nagy betűs Életet. Nem féltem, mert nem csak szép, de egy nagyon okos, intelligens lány, akit tárt kapukkal várnak a lehetőségek.

A kisfiatok hogy van most, hogy hazajöttetek?

Egyelőre jól, bár allergiagyógyszert néha kell szednie, de ez mégsem szteroid. A doktornő szerint kinövi majd a kruppot, ebben reménykedünk.

Mit csinálsz most, hogy hazajöttetek?

Rengeteg tervem van a jövőre nézve, de egyelőre még mindig a gyerekeim a legfontosabbak. A férjem lehetővé tette a családunk számára, hogy én 0-24 ben a gyerekeim mellett lehetek, értük élhetek. Ez a családmodell sem könnyű, hiszen a férjem rengeteget dolgozott és ebből adódóan sok értékes családi pillanatról maradt le. Én sokat voltam egyedül és aki három gyereket nevel, pontosan tudja, hogy miről beszélek. Ez így volt jó, mindenki hozott áldozatot, és ennek az az eredménye, hogy három csodálatos, kiegyensúlyozott gyerekünk van, akikre nagyon büszkék vagyunk. Boldog vagyok, hogy minden pillanatot velük élhettem meg, ott lehettem az összes előadásukon, nem hagytam ki egy percet sem az életük nagy eseményeiből. Nagyon szoros a kapcsolatom mindhárom gyerekemmel. Nekem ez így jó. Szívesen felkelek reggel hatkor, hogy friss muffinnal kezdhessék a napot, de este is bármikor sütök palacsintát nekik. Nem egyszer főzök négyfélét, mert mindenki mást szeret enni. Ezek teljesen természetes dolgok számomra. Örülök, ha adhatok, ha szerethetek, és persze ha viszont szeretnek. Én így működök, engem ez tesz boldoggá.

És mi a helyzet veled? Mennyi idő jut magadra a család mellett?

Volt mostanában egy nehéz időszakom. Sokat híztam, és bármit csináltam, diéta, edzés, futás, nem tudtam megszabadulni a súlyfeleslegtől. Amikor hazajöttünk Teneriféről, az első utam egy alapos kivizsgálásra vezetett. Kiderült, hogy inzulinrezisztenciám van, ez tette súlyosabbá az életem. De, most már megvan a megoldás kulcsa, a többi már rajtam múlik. Sikerült elindulni az úton, és látom a fényt az alagút végén.

Hogyan étkezel most?

Sok zöldséget és halat eszem. Sok salátát és csak teljes kiőrlésű szénhidrátot fogyasztok. Cukormentes étrendet követek és sok vizet iszom. Rengeteget mozgok továbbra is, főleg kardiózom, ez vált be most a legjobban.

Mennyit foglalkozol a szépségápolással? A képeken mindig ápolt vagy, mint régen.

Az a típusú nő vagyok, aki még otthon is szívesen feldob egy kis sminket. Egy kis szájfény, vagy szempillaspirál és máris jobban érzem magam a bőrömben. Egyébként annyira sokat nem foglalkozom az arcápolással. Megvannak a napi rutinjaim, a krémjeim és ennyi.

Hogy állsz a koroddal? Zavar az idő múlása?

Ez egy jó kérdés. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem zavar az idő múlása, de tanítom magam az elfogadásra, és megélni, megtartani, értékelni a jó pillanatokat. Igazán soha nem voltam magammal megelégedve, még a csúcsidőszakaimban sem, ezzel sem könnyű együtt élni. Talán segít abban, hogy mindig keressem az utat, a megoldást, hogy fejlődjek, hogy előre haladjak. Mindig jobb és jobb akartam lenni, örök maximalista vagyok. A szülés után, amikor az első terhességem alatt harminchárom kilót híztam, sokan azt mondták nekem, hogy vége a modellkarrieremnek. Nekem ez hatalmas erőt, lendületet adott, és két év múlva már fürdőruhakatalógust fotóztam Cipruson. Néha egy fájó mondat adja a legnagyobb erőt, a legerősebb inspirációt. A második terhességem után 27 kilót híztam, mégis utána 36 évesen fotóztam a Playboyt. Azt kell elhinnünk, hogy mindenre képesek vagyunk, amit szeretnénk. Határ a csillagos ég. 

Miért nem voltál soha elégedett magaddal?

Erre tényleg nem tudom a választ. Mindig mindenkit szebbnek, jobbnak láttam, mint magamat. Ezekre az önértékelési problémákra nekem kell megtalálnom a válaszokat, és dolgozom is rajta. Most éppen egy kineziológus segítségét kértem, ő talán tud nekem ebben segíteni.

Mi tenne igazán boldoggá?

Engem a gyerekeim és a családom tesz igazán boldoggá és az, hogy megtapasztalhatom az anyaságot. Minden más számomra másodlagos. Persze nekem is vannak céljaim és terveim, vágyaim, amik csak és kizárólag Rába Tímeát jelentik, de számomra mindig a családom és a gyerekeim lesznek az első helyen, még ha sokak számára ez közhelyesnek is tűnik .

De azért szoktatok kikapcsolódni a férjeddel kettesben?

Igen persze. Szeretünk összeülni a barátainkkal, megvitatni az élet dolgait, vagy csak inni egy pohár bort, és jól érezni magunkat. Ezek is fontos pillanatok.

Sztárinterjúk: 

• Liptai Claudia: „Évek óta jól működik, hogy egyszer Ádám dolgozik többet, egyszer pedig én vagyok távol”
• „Úgy érzem, hogy lehorgonyoztam, révbe értem” – Pintér Tibor és a nők
• Árpa Attila: „Precedenst teremtettem, amikor vállaltam, hogy nárcisztikus szociopata vagyok”