A jelenlegi brit uralkodói család életét bemutató A korona sorozat, és a néhai Viktória királynő életével foglalkozó Viktória széria sikere után nem meglepő, hogy a németek az osztrákokkal karöltve úgy gondolták, hogy ezt a sikerhullámot bizony ők is meglovagolják. A 2021-es Sisi sorozat azonban inkább lett a Szulejmán és a Tudorok keresztgyereke.
Karácsonykor sokan nézik a Romy Schneider főszereplésével készült három Sissi-filmet, melyek közül a legrégebbi alkotás idén már 66 éves. Bájos, romantikus történet az ifjú, ártatlan bajor hercegnőről, akibe beleszeret a fess, fiatal császár és boldogságukat csak egy csúnya betegség, és persze a gonosz, kibírhatatlan anyós, Zsófia árnyékolja be. A történelmi hitelesség mondjuk itt is sokszor a kukában landolt, mégis sokak kedvence a szirupos love story. Ehhez képest a 2021-es, hat epizódból álló Sisi sorozat – igen, ezt már egy s-sel kell írni – szappanopera, de abból is a pikánsabb fajtából. A szériát beharangozó ajánlók mind úgy fogalmaznak, hogy ez bizony egy történelmi sorozat, amely: „őszintén és hitelesen mutatja be a szépséges osztrák császárné és magyar királyné életét, méghozzá Sisi legfőbb bizalmasai szemszögéből. Az olykor merész, a szexualitásra is nagy hangsúlyt fektető, ugyanakkor ízlésesen és igényesen tálalt történet jóvoltából a nézők betekintést kaphatnak a lenyűgöző uralkodói létbe, és egy sokrétű, elbűvölő királynét ismerhetnek meg.” Életemben olyan 30-40 történelmi sorozatot már ledaráltam a Rómától a Tudorokon keresztül a Borgiákig, szóval felmentem az RTL most+ra és megnéztem a Sisi első három részét.
Forrás: RTL+
A bordélyházba osonó 16 éves Sisi
Hol is kezdjem. Ha valaki őszinte és hiteles tájékoztatást szeretne a császári párról, az vegye meg a levelezéseiket tartalmazó könyveket, de erről majd később. Az viszont vitathatatlan, hogy a szerzők nagy hangsúlyt fektettek a szexualitásra – bejött ez már a Tudorokban is –, hiszen az első perc Sisi hercegnő maszturbálásával kezdődik. Hogy ez a történet, vagy a történelem szempontjából miért fontos, azt nem tudni, mert egy epizóddal később, már egy ártatlan, a testét nem ismerő Sisi kér tanácsot a nővérétől a nászéjszakát illetően. Totális képzavar, ráadásul, aki kicsit is ismeri a történelmet, még kellemetlenül is érezheti magát, és nem ez az egyetlen ilyen alkalom. Miért is mondom ezt? Nos, Sisi 16 éves volt, amikor férjhez ment a császárhoz. Akárhogyan is nézzük – igen, akkor az egy nagyon más világ volt… – még gyerek volt. Ezt a tényt azonban teljesen figyelmen kívül hagyja az új Sisi sorozat, és a hercegnőt úgy ábrázolják, mint akit megcsap a leszbikus testi örömök szele 16 évesen, amikor Ferenc József után lopódzik egy bordélyházba.
Ezernyi dolgot kell itt tisztába tenni, kezdjük az elején. A sorozatban azért ügyeltek arra, hogy Sisit ne egy 16 éves színésznő alakítsa, ha már ilyen jelenetekkel tolták tele a forgatókönyvet, így a 25 éves Dominique Devenport kapta meg a császárné szerepét. A történet szerint a magyarok szívét is elnyerő Erzsébet annyira cseles volt, hogy azt a prostituáltat (Fannyt) vitte magával grófnőnek eladva a bécsi udvarba komornának, aki kielégítette a császárt egy veszekedésük után, s akitől, saját gondolatmenete szerint, ő is sokat tanulhat arról, hogy mi is kell ahhoz, hogy fenntartsa a szerelmet a jövendő házasságában. Persze én sem olvastam el minden könyvet Ferenc József és Sisi kapcsolatáról, de néhányat azért igen. Szinte kétlem, hogy a 16 esztendős Erzsébet ezt tette volna, de évekkel később valóban különös fordulatot vett a császár és a neje kapcsolata, amelybe az is belefért, hogy Sisi szeretőket szerzett a férjének.
Tényleg elnézte a császár félrelépéseit?
A magyar királyné négy gyermeket szült a monarchiának, ám idővel a korábbi szenvedélyes szerelemből csak szeretet maradt a férje és közte. Ferenc Józsefnek pedig több fiatal szeretője is volt, és bizony feljegyzések és levelezések szerint valamennyiüket jól ismerte a császárné is. Ilyen hölgy volt a teltkarcsú, életvidám, 30 éves Schratt Katalin színésznő, aki 1883-től 1916-ig, Ferenc József haláláig volt az uralkodó szerelme. Amikor a császár és felesége 1887. novemberében Gödöllőn időztek, a férfi ezt írta levelében Katalinnak: „Ma hármasban ebédeltem a császárnéval és Valériával (a pár egyik lánya – szerk.), és nagyon elcsodálkoztam, amikor pezsgőspoharakat pillantottam meg az asztalon, mert mi általában nem szoktuk megengedni magunknak ezt a luxust. A császárné felvilágosított, hogy ő rendelte a pezsgőt, hogy igyunk az Ön egészségére, ami aztán meg is történt. Ez a kedves meglepetés ugyancsak sikerült…” Katalin igencsak megbecsült személy volt Erzsébet szemében, kifejezetten szerette az asszonyt, akire utódjaként is tekintett, abban az esetben, ha ő halna meg korábban. Katalint persze nem vette feleségül Sisi halála után sem az özvegy császár, de élete végéig kitartott mellette. A császár koporsóját azzal a fehér rózsacsokorral helyezték végső helyére, amelyet Katalin tett rá.
Az viszont erősen hiteles a sorozatban, ahogyan az uralkodói pár nászéjszakáját ábrázolják. A néző gyomra görcsbe rándul, ahogyan elnézi, hogyan kellett egy pendelyben végigsétálni a 16 esztendős Sisinek a miniszterekkel, tanácsosokkal, rokonokkal, papokkal, komornákkal és inasokkal teletömött szobákban, hogy végre magukra zárhassák a hálószoba ajtaját a férjével. Ez persze így volt valamennyi uralkodói családban, sőt az sem volt ritka, hogy nem a szobán kívül várakozott az izgatott közönség…
Forrás: RTL+
Az első három részben még egy lázadó, alapvetően vidám Sisivel fog találkozni a néző, mégsem lehetetlen észrevenni, hogy egyfajta 1800-as évekbeli Diana hercegnő szerepbe kényszerítik a forgatókönyvírók. Már abban az értelemben, hogy szegény ifjú hölgy, mindössze szerelemre vágyott, ám a férje már az esküvőjük előtt csoportos orgiát tartott a lakosztályában, de ő hitt, és szeretett, és bízott, mert naiv volt és szerelmes. Ismerős történet, ugye? Diana is tudta, hogy nem ketten állnak az oltár elé, hanem hárman, de ez már egy másik történet.
Ferenc József nem annyira hősszerelmes, mint vezető
A legnagyobb változás a Romy Schneider-féle filmek és a mostani sorozat között maga a császár, és annak anyja, Zsófia személyisége. Míg Ferenc József egy hősszerelmes, talpig lelkiismeretes, mindenkinek csak jót akaró, monogám férfi volt az 1955-es tévéfilmben, addig az RTL Most+-on elérhető sorozatban, hát, finom szólva is nagyon átfazonírozták, és ez vélhetően közelebb áll a valósághoz, mint a korábbi bemutatása. Tény, hogy Ferenc Józsefnek voltak szeretői, az is tény, hogy a személyiségét alapvetően befolyásolta, hogy kiskora óta a trónörökös szerepére trenírozták, kemény katonai kiképzést kapott, és nagyon fiatalon került a trónra, ennek megfelelően mindenkinek is bizonyítania kellett. Ott volt az 1848-49-es magyar szabadságharc, s annak véres leverése, majd a konfliktus az oroszokkal és a lesben álló franciákkal. Itt egy mondat erejéig térjünk is ki III. Napoleon bemutatására, akinek francia mivoltát úgy ábrázolják a készítők, hogy színes, apró, gusztusos süteményt eszik. Ez fájdalmasan közhelyes. Visszatérve a császár karakterére, talán őt sikerült a leghitelesebben elkapniuk a készítőknek, megkockáztatva ezzel azt, hogy sokan fogják dühöngve csapkodni az asztalt a régi filmek rajongói közül. Hát, sajnálom, hölgyek, de Ferenc József sokkal többször volt egy badass, mint egy hősszerelmes Rómeó. Egyvalamit lehetne talán kifogásolni, a már folyamatosan előtérben lévő „magyarságundorát”. A történet szerint nemcsak a császárság elleni lázadás miatt voltunk a bögyében, hanem azért is, mert Aradon járva, egy kivégzett férfi özvegye leköpte, és megátkozta az egész családját. A forgatókönyvírók ezt a szálát hozzák vissza újra és újra a sorozatba, kvázi azt sulykolva a nézőbe, hogy ennek az átoknak köszönheti majd a császár, hogy öngyilkos lesz a trónörökös, és merényletben megölik a nejét. Azért lássuk be, ez erősen szappanopera, már ami az átok részét illeti. Ha politikailag nem is nyűgöztük le a császárt, de igenis képes volt rajongással beszélni a magyarokról és a magyar tájról, ennek azonban a sorozatban nyoma sincs. „A debreceni mező nagyon tetszett nekem. Nagyszerű, ha az ember nem lát se hegyet, se fát, sőt még egy fia szántóföldet se, semmit, csak réteket és mocsarakat, gémeskutakkal és mindenféle sok sast, keselyűt… ezenkívül ökrök, lovak, disznók, juhok sokezres csordái… E tájakon, akárcsak itt, minden mélységesen magyar” – írta egyik magyarországi utazása során az anyjának Ferenc József.
Fotó: RTL+
A másik személy, akit hitelesebben ábrázoltak a mostani sorozatban, mint a 66 évvel korábbi filmekben, az Zsófia. Sisi anyósát valósággal démonizálták a korábbi filmekben, és hát tegyük a szívünkre a kezüket, abban a percben megutáltuk, ahogyan elvette a gyermekeit Erzsébettől és a nevelésüket saját kezébe vette. Ezzel szemben a mostani szériában Zsófia sokkal korrektebb bemutatásban részesült, ami vélhetőleg közelebb áll a valósághoz. Bár a császár anyja most is a monarchia érdekeit nézi, de nem annyira keménykezű Sisivel, sőt, ő az, aki arra kéri a fiát, hogy adjon több időt a 16 éves lánynak belerázódni az uralkodással járó feladatokba. Persze zsarnok, minden lében két kanál szörnyeteget is kapnak a nézők, méghozzá Eszterházy grófné személyében.
Hogy mégis kik nézzék meg a Sisit? Azok, akik vágynak a kosztümös erotikus romantikára, akik nem kapnak sokkot, hogy a történet egy teljesen más szemszögből kerül bemutatásra. Én csak egyet kérek: ne tekintsük se ezt, se a TikTokot elárasztó Szulejmánt történelemkönyvnek. Nem az. Szappanopera.
Ki volt Franziska Feifalik?
A korábban említett Franziska „grófnő” valóban létezett, de nem volt prostituált. Franziska „Fanny” Feifalik fodrászként dolgozott, majd Bécs leghíresebb színházába szegődött, ahol fodrászként és öltöztetőként dolgozott. Munkáját nagyra becsülték a korabeli hírességek. Amikor egyik este Erzsébet császárné ellátogatott a színházba, felfigyelt a főszereplő (Helene Gabillon) gyönyörű, ötletes frizurájára. Azonnal megkérdezte, hogy kinek köszönhető ez a hajkorona, mire bemutatták neki Fannyt. Erzsébet ezután személyes tárgyalásokba kezdett a lánnyal, majd felajánlotta neki, hogy legyen a személyes fodrásza. Fanny megjelenése az udvarban nagy feltűnést keltett. Hamar Sisi bizalmasává vált. Még akkor sem kellett elhagynia az udvart, amikor feleségül ment a banktisztviselő Hugo Feifalikhoz, mert bár a császárnét csak „nem házas” komornák segíthették, Sisi meggyőzte a férjét, hogy Fanny maradhasson. A császárné halála után a hűséges fodrásza elhagyta az udvart és nyugdíjba vonult.