Történelmi sorozatok, amik remekül kiegészítik a száraz törikönyveket

A legjobb történeteket mindig az élet szüli. Igaz ez a sorozatokra is, hiszen pápák, uralkodók, művészek, vagy bűnözők életéből készülne a legizgalmasabb sorozatok. Egy kis forgatókönyvírói kozmetika, és máris kész a kasszasiker.

Baranyai Enikő

2020. Szeptember 23.

Róma

Nálam még friss az élmény, mert hosszú évekig ellenálltam az HBO sorozatának, aztán egyik hétvégén ledaráltam három nap alatt. Ha az ember átszenvedi magát az első részen, akkor nagy valószínűséggel elkapja a széria, és nem ereszti. A sorozat bemutatja a Római Köztársaság bukását, a császárkorig vezető, gyilkosságokkal és összeesküvésekkel teli utat. Jó kiegészítése, de nem helyettesítője ez a száraz, tananyagoknak, igaz, 18 év alatt senkivel nem nézetném meg. Míg az első évadban Julius Caesar és annak brutális halála került a központba, addig a második szezonra, már Marcus Antonius és a törékeny fiúból rendíthetetlen császárra előlépő Augustus csatáját ismerhetjük meg. Aki mondjuk tömény történelemre számít, az csalódni fog, mert két lefejezés, vagy keresztre feszítés, mérgezés és háború között annyi magánéleti drámát sűrítettek bele, ami még a Grace klinikán edzett gyomrot is megviseli. Oké, nem elvárható egy nem dokusorozattól, hogy miközben Marcus Antonius Kleopátra ágyában festi feketére a szemét, arról beszéljen, hogy Rómában a szenátorok tunikáján található bíborszínű szegélyhez több tízezer tengeri csiga váladékából állították elő a festéket. Ettől függetlenül is erősen ajánlott sorozat a történelem kedvelőinek.

Da Vinci démonai

A fiatalkori da Vinci életét mutatta be, kellő drámával fűszerezve a három évadot megélt sorozat. Leonardóval a legtöbbször szakállás öregemberként találkozhatunk, ám ebben a szériában tabuk nélkül ismerhetjük meg a sokszor kimondottan durva, nyers, de zseniális művész fiatalkorát. Senkinek nem ajánlom, hogy készpénznek vegye a látottakat, ám sok szempontból mégis hiteles a sorozat. Da Vinci például kezdetben valóban jó kapcsolatot ápolt a firenzei Mediciekkel, mondhatni testvéri viszony alakult ki közte és a leghíresebb Medici, Lorenzo de’ Medici között. Ám évekkel később Leonardo elhagyta Firenzét, és onnan Nápolyba, majd Milánóba ment. Később úgy fogalmazott: „Mediciek teremtettek és pusztítottak el engem.” Ahhoz, hogy ezt a mondatot megértsük, érdemes megnézni a valós alapokon nyugvó, történelmi fikciós sorozatot. Néhány évvel ezelőtt készítettünk interjút a főszereplő Tom Riley-val, aki szerint az a sorozat kulcsa, hogy az emberek mindig újabb és újabb legendákat hallanak da Vinciről, akinek egy tökéletes rejtély az élete. „Ha jobban utánanézünk, akkor szinte havonta találnak egy freskót vagy kódot egy templom falán Franciaországban, amit vizsgálni kezdenek, mert kiderül, hogy Leonardo hagyatéka. És ha az, akkor még ott a kérdés: mit akart ezzel üzenni? Da Vinci intelligenciája messze meghaladta a koráét, meg akár a mai emberét is. Emiatt olyan nehéz megfejtenünk őt és amit ránk hagyott. Krisztus után ő a legismertebb személy. De a sorozat nem a hagyományos értelemben jeleníti meg a történelmet. Tele van romantikával, ármánnyal, vicces, drámai, szóval minden előfordul benne. Ja, és egy szereplő sincs biztonságban.” Kell ennél jobb ajánló? Aligha.

Történelmi sorozatok, amik remekül kiegészítik a száraz törikönyveket

Da Vinci démonai (Fotó: Tonto Films And Television)

Medici: Masters of Florence

Maradjunk kicsit Firenzénél. A Netflix sorozatát itthon talán a közmédia adta, így magyar címet is kapott (A Mediciek hatalma), hogy a három évados sorozat miért nem elérhető Magyarországon a Netflixen, az talány. A reneszánsz legnagyobb művészeinek mecénásai, vagyis a Medicik felemelkedését, majd hanyatlását mutatja be a sorozat, melynek első évada igencsak erősre sikerült. Persze húzónév volt a stáblistán Dustin Hoffman, vagy az azóta Golden Globe-díjas Richard Madden is. Hogy miért is bírtak annyira nagy befolyással a Mediciek? Mert a bankárcsaládnak Európa minden pontján voltak fiókjai, de még a pápa vagyonát is Medici-bankok folyósították, ami érthetően egy ponton igencsak terhes lett a Szentatya számára. Ebben a szériában nem állították a középpontba a készítők a da Vinci–Medici kapcsolatot, helyette a pápára és a Pazzi családra fókuszáltak, de mellékesen találkozhatunk Botticellivel, Brunelleschivel vagy Donatellóval is. A sorozat tényleg csak igazi történelmi fanatikusoknak való, akik nem bánják, hogy olyan érzésük támad, mintha már jól ismernék ezt a történetet korábbi szériákból. Ugyanakkor, hogy igazán értsük a reneszánsz Toszkánát, ahhoz érdemes ledarálni. Persze, ha felkerül a Netflixre itthon…

Templomosok

Talán da Vinci életénél is több titkot rejt a Templomosok sorsa. Mindez nem véletlen, hiszen hatalmas vagyont, titokzatos kincseket őriztek Akkóban, köztük volt a legenda szerint a Szent Grál is. A Templomosok sorozat a lovagrend és IV. Szép Fülöp francia király kapcsolatát mutatja be a lovagok megérkezésétől, addig, amíg a király és V. Kelemen pápa kéz a kézben lemészároltatták őket a vagyonért. A Templomosok sorozat második évada pont annál az időszaknál ért véget, amely elővezeti annak a tucatnyi templomosnak a történetét, akik túlélték a 14. századi nagy francia vérengzést. Mivel a History Channel elkaszálta a szériát, így folytatás nem várható. Az eddigi részeket itthon az HBO-n lehet megnézni.

Tudorok

13 évvel ezelőtt debütált a Tudorok sorozat, amelynek címszerepét az akkor még vállalhatóan kinéző Jonathan Rhys Meyers kapta. Ezzel elérték, hogy VIII. Henrikre ne egy köpcös, pocakos királyként emlékezzünk. Történelem kevés, szerelem és ármány azonban bőven volt a szériában, de ezt nem nagyon lehet felróni neki, hiszen VIII. Henrik egész élete erről szólt. A csatái helyett a legtöbben arra emlékeznek, hogy hat feleséget is elfogyasztott, közülük kettőt lefejeztetett. Neki köszönhetően alakult az anglikán egyház, hiszen válását az első feleségétől – aki korábban a testvére neje volt – nem hagyta jóvá a pápa, így Henriknek nem maradt más választása, mint elszakadni a katolikus egyháztól, és kikiáltani magát az Anglikán Közösség alapítójának. Ez azonban csak az első évadot fedi le a történetben. Csak ezt követően fejeztették le koholt vádak alapján Boleyn Annát, és akkor még a király negyedik feleségéről, Klevei Annáról, akitől VIII. Henrik azért vált el, mert szerinte az túlságosan csúnya volt, nem is beszéltünk.

Jonathan Rhys Meyers a Tudorok c. sorozatban

Csernobil

Az oroszokon kívül mindenki nagy részben hitelesnek tartja az HBO 2019-es minisorozatát. 34 évvel ezelőtt hatalmas robbanás rázta meg a Szovjetunió tagállamában, Ukrajnában működő csernobili atomerőművet. A radioaktív felhő beterítette Kelet- és Közép-Európát, Skandináviát és egyes nyugat-európai országokat. Ám az orosz vezetés csak azzal volt elfoglalva, hogy holmi „apró üzemzavarnak” állítsa be a katasztrófát, ami még évtizedekkel később is hatással volt az emberek egészségére. Erről szól a Csernobil, ami egyszerre nyomasztó, izgalmas és végtelenül fájdalmas. 2019. decemberére az IMDb olvasóinak értékelése alapján a Csernobil lett minden idők legnépszerűbb tévéműsora.

Érdekesség, hogy a sorozatban látható egyik főszereplő karakter, bizonyos Uljana Komjuk atomfizikus. Ő jön rá, hogy mi történt pontosan a robbanás előtt, és milyen korábbi figyelmeztető jelei voltak a katasztrófának. Uljana azonban csak kitalált karakter, a valóságban nem létezett. A kitalált szereplőt több emberből, egy egész tudóscsoportból hoztak létre, akik megpróbáltak leásni a csernobili események legaljára.

Viktória

A brit ITV 2016-ban kezdte el sugározni a Viktória királynő életéről készült, inkább romantikus, mintsem történelmi sorozatot. Ám, ha szeretnénk beleásni magunkat a 64 évig uralkodó Viktória életébe, akkor még mindig ez az egyik legjobb széria hozzá. A főszereplő Jenna Coleman talán már túlságosan is életszerűen alakítja az olykor nyafogós, szélsőséges hangulatingadozásairól tanúbizonyságot tevő királynőt. Bár mozifilmek tucatjai szólnak arról, hogy mennyire imádta Viktória a férjét, a német származású Albert herceget, ebben a sorozatban abba is bepillantást nyerhetünk, hogy mennyire nehéz volt az uralkodónak bizonyos területen átengednie az irányítást a hercegnek, míg a férfi az örök másodhegedűs szerepben találta meg nehezen a helyét. A sorozatból eddig három évad készült, nagy kérdés, hogy a folytatásban mennyire helyezik előtérbe Viktória és a gyermekei kapcsolatát. A királynő naplóbejegyzéseiből ugyanis egyértelműen kiderült, hogy őrült módjára volt képes rátelepedni saját gyerekeire: irányította őket, nem engedte, hogy saját döntéseket hozzanak. Ez már kevésbé illik bele abba az idealizált, romantikus képbe, amit az ifjú királynőről festettek…

Tom Hughes és Jenna Coleman a Viktória c. sorozatban

The Crown

A The Crown, vagyis A korona a Netflix egyik legsikeresebb sorozata, amiről mi is rengeteget írunk. II. Erzsébetről és családjáról még soha nem készült ennyire hiteles, látványos és izgalmas alkotás. Mivel legtöbben egy ősz hajú, idős uralkodóként tekintünk II. Erzsébetre, igazi csemege ez a sorozat, ami gyerekkorától kezdve mutatja be az életét. A koronában figyelemmel kísérhetjük Erzsébet és húga, Margit rivalizálását, a még hercegnőként és ifjú anyukaként Máltán töltött boldog éveket, és soha nem látott mélységben mutatja meg azt a házasságot, ahol a férjnek örökké háttérbe kell szorulnia. Ahogyan telnek az évek, úgy érkeznek az újabb és újabb szereplők. Winston Churchill, Margaret Thatcher, Camilla, aki még Diana előtt Károly barátnője volt, majd persze Diana is bekopogtat a nézőkhöz.

A sorozat készítői a hitelesség miatt úgy döntöttek, hogy más-más színészeket szerződtetnek le az évadokhoz. Ez persze néhány nézőnek nem tetszik, de milyen hiteltelen is lenne a 36 éves Claire Foy, aki az első két évadban alakította a királynőt, ha elmaszkírozva alakítaná a 90 éves uralkodót a hatodik szezonban?! Erre azonban még jócskán kell várni! A The Crown jelenleg a negyedik évadnál jár, amelynek ősszel lesz a bemutatója.

Narcos

Oké, talán a történelemkönyvekbe nem kell bekerülni minden idők egyik legvéreskezűbb drogbárójának, de ettől még a kokain térhódítása, Escobar politikai ambíciója, vagy az emberek lemészárolása a történelmünk része. Ha engem kérdeztek, akkor a Narcosból szigorúan az első három évadot (az első kettő szól Escobarról, a harmadik a Cali karterről) nézitek meg, és a folytatást már elengeditek. A Narcos sorozat sikerének két titka van. Az egyik maga a főszereplő Wagner Moura, aki embertelenül hitelesen alakítja a szocipata Escobart, valamint maga a tény, hogy a Narcos elkészítésében tanácsadóként segédkeztek azok az amerikai zsaruk, akik részt vettek Pablo elfogatásában, és a bürokratikus zsákutcákkal, a politikával legalább annyira megharcoltak, mint a gengszterekkel. A Narcos sikerének azonban hátulütője is van. Mióta újra mindenki Pablóról beszél, boldog-boldogtalan Kolumbiába vándorol, hogy dokusorozatot forgasson a kokainbáró elrejtett pénzéről, házairól, rokonairól… Ezek minősége pedig az olcsóbb bulvárt súrolja. De könyvet írt egykori férjéről Escobar neje is, aki tavaly decemberben adott interjút nekünk.

Borgiák

A sorozat a korrupcióval, gyilkossággal és hatalmi játszmákkal átszőtt Borgia család életéről szól. Ez akár egy fikciós szappanopera beharangozója is lehetne, de nem az. A Borgia nagyon is jól ismert név a történelemben. A sorozat középpontjában a VI. Sándor pápaként trónra kerülő Rodrigo Borgia és családja áll. „Úgy gondoltam, érdekes lesz egy ennyire kettős embert eljátszani; egy embert, aki egyszerre jó és rossz, és állandó konfliktusban áll önmagával… Rodrigo Borgia nagyon intelligens volt, társasági ember, remek társalgó és kiváló szervező. Emellett ravasz, kegyetlen és megbízhatatlan, hatalmas érzéki étvággyal. Imádta a nőket, imádta a jó ételeket, imádta az életet, és mindez támadási felületet adott ellenségei számára” – mondta a főszereplőt alakító Jeremy Irons még 2011-ben. A sorozatnak magyar vonatkozása is volt, hiszen az epizódokat az etyeki Korda Filmstúdiókban készítették, de a külső helyszínek között volt Komárom, a nádasdladányi Nádasdy-kastély és a budapesti Rudas gyógyfürdő is.

VI. Sándor pápának, vagyis Rodrio Borgiának nyolc gyermeke is volt. A nép és az egyház annyira megvetette, hogy halála után nem voltak hajlandóak a holttestének a Szent Péter-bazilikában helyt adni, így Rómában, a Santa Maria di Monserrato-templomba helyezték végső nyugalomra.