Meglepett, hogy ilyen hosszú kihagyás után ismét felkértek egy Jurassic-filmre?
Nem panaszkodhatom, elégedett voltam azzal, amit ezekkel a filmekkel korábban elértem, szóval nem volt bennem hiányérzet. Ugyanakkor nem tagadhatom, hogy minden egyes alkalommal, amikor hallottam, hogy új rész készül, vártam arra, hogy majd valaki felhív, hogy szerepeljek benne. Bírtam Chris Pratt és Bryce Dallas Howard karakterét, és tetszett, amit Colin Trevorrow a Jurassic-filmekkel csinált. Örültem, amikor az előző részben meghívtak egy rövid kis cameora. Az azonban meglepett, amikor pár éve Colin azzal keresett meg, hogy a következő részben már nemcsak egy rövid cameo-m lenne, ráadásul nemcsak én térnék vissza, hanem Laura Dern és Sam Neill is.
Milyen volt újra együtt dolgozni Sam Neill-el és Laura Dern-nel?
Leírhatatlanul csodálatos. Kettejüknek fontos szerepe van a kreatív életemben, ráadásul barátok is vagyunk, ezért mindig öröm, ha találkozhatunk. Ha szembe jön egy lehetőség, hogy kettejükkel dolgozhatok, arra nem tudok nemet mondani. Bár legendás trió vagyunk, valójában csak egyszer, az első Jurassic Parkban szerepeltünk hárman együtt, szóval csodás volt a lehetőség, hogy ez most újból megtörténhet. Mindhárman szeretjük a Jurassic-filmeket, szeretünk részesei lenni ennek a világnak. Amikor összejövünk, folyton a régi, szép időkről nosztalgiázunk, le sem lehet lőni bennünket. Remélem, nem nagyon untattuk ezzel a többieket. (nevet) Persze tudom, hogy összejárhatnánk hármasban golfozni vagy teázni is, de az igazi közegünk az, ha ott lehetünk egy Jurassic-film forgatásán. Ráadásul tudtuk, hogy ennek nemcsak mi örülünk, hanem a rajongók is örülni fognak, és ez is feldobott minket.
Jeff Goldblum, Laura Dern és Sam Neill (Fotó: Universal Pictures)
Kollégád, Sam Neill azt nyilatkozta, hogy a legnagyobb félelme a Jurassic World: Világuralom forgatása kapcsán az volt, hogy már nem tud úgy futni, mint harminc évvel ezelőtt. Te bírtad a tempót?
Ó, Sam csak szerénykedik. Az a fickó teli van A-vitaminnal, és fürge, mint egy macska. Bármikor elmehetne atlétika-edzőnek. Mondjuk, én se nagyon panaszkodhatok. Ehhez persze kell az is, hogy minden nap keményen edzek, mértéktartóan eszem és próbálok annyit aludni, amennyire a szervezetemnek szüksége van. Ettől még tisztában vagyok azzal, hogy túl vagyok már a csúcson. A virágok előbb virágzanak, aztán hervadni kezdenek. Én már bőven a hervadási szakaszban vagyok. (nevet) Ettől még – örömmel tudathatom veled – nem szedtem össze semmilyen komolyabb sérülést a forgatáson. Azért az jól jött, hogy a forgatási szünetekben néha megmasszíroztak.
A brit GQ magazin egyszer egy címlapanyagában Hollywood legcoolabb figurájának nevezett, és ezzel nehéz nem egyetérteni. Mit szólsz, amikor egy ilyen jellemzéssel szembesülsz?
Köszönöm, hogy ezt mondod rólam, de valójában fogalmam sincs arról, coolnak számítok-e, vagy számítottam-e valaha. Emilievel (Emilie Livingston, kanadai olimpikon, Jeff Goldblum menyasszonya – a szerző) van két gyerekünk, Charlie és River. Ha őket megkérdeznéd, nem hiszem, hogy azt mondanák, hogy coolnak tartanak. (nevet) Hidd el, van néhány olyan tulajdonságom, ami egyáltalán nem cool. Volt egy színésztanárom, William Esper, akinél 17 évesen jártam először. Ő tanácsolta azt nekem, hogy nincsenek biztos módszerek, ezért ne is keressem azokat, inkább kísérletezzek, próbáljak egész életemben tanulni és soha ne másoljak másokat. Találj valamit önmagadban, ami csak a tiéd! Próbáltam megfogadni a tanácsát, és figyeltem arra, hogy mikor csinálok valami eredetit vagy formabontót, és ha közben még azt is éreztem, hogy élvezem, akkor próbáltam továbbmenni ezen az úton. Lehet, hogy emiatt gondolnak néhányan coolnak, de nem tudom biztosan.
Fotó: Universal Pictures
A filmgyártás rengeteget változott az első Jurassic Park 1993-as bemutatója óta. Össze tudnád hasonlítani, mennyiben volt más ezt a filmet forgatni, mint az első részt?
Közel harminc év telt el, az lenne furcsa, ha semmi nem változott volna. Nyilvánvaló különbség, hogy a Jurassic Parkot még a csodálatos Steven Spielberg készítette, aki elképesztő rendező: mi csak néztük őt, mint diákok a tanárukat az iskolai órán. Csodás volt, hogy megismerhettem Sam-et és Laura-t, akikkel máig fantasztikus a kapcsolatunk. A mostani film rendezője, Colin Trevorrow is csodálatos fickó. Közös bennük Stevennel, hogy mindketten próbálják kitolni a CGI és az animatronikus figurák határait. A ’93-as film a speciális effektusok terén akkora forradalmat hozott a filmiparban, mint amikor az első hangosfilmet bemutatták. A filmesek rájöttek, hogy bármi megvalósítható lett, amit csak el tudnak képzelni. Emlékszem, sokszor beszéltünk zöld háttér előtt teniszlabdákhoz: nagyjából fele-fele arányban volt a CGI és az animatronikus dínófigurák használata. Vicces volt, hogy a dinoszauruszok hangját a forgatáson sokszor maga Spielberg utánozta: hallottuk ezeket a vadállati üvöltéseit… (nevet) Jó móka volt. Colin a mostani filmnél kitalálta, hogy bár számítógépes animáció segítségével már minden őslényt könnyedén meg lehetne teremteni, ő azt tartotta jónak, ha minél több dinoszauruszt megépítünk. Egyrészt ezzel segített nekünk, színészeknek, mert volt mire reagálnunk, másrészt valahogy hihetőbb lett tőle a film. John Nolan és a csapata ehhez a részhez több dínót épített meg, mint bármelyik korábbihoz. Jó volt, hogy ott voltak velünk a felvételeknél, és az is nagy élmény volt, amikor a gyerekeim meglátogattak a forgatáson, és elvihettem őket a lényraktárba, hogy megnézhessék őket.
A karaktered, Dr. Ian Malcolm igazán pesszimista figura. Ezen a tulajdonságán osztozol vele?
Valljuk be, a világban zajló események bőven szolgáltatnak okot arra, hogy valaki pesszimista legyen. Malcolm doktor világában ott vannak a kihalásból visszatérő dinoszauruszok, meg a kapzsi emberek és cégek, amik vissza akarnak élni velük. A mi világunkban egész más dolgok jelentenek veszélyt, de nem nehéz észrevenni az hasonlóságokat. Rengeteg a probléma körülöttünk, ráadásul a nagy részüket elég sürgősen meg kellene oldanunk. Ennek ellenére képtelen vagyok a pesszimizmusra, túl romantikus vagyok hozzá. Egyszerűen hiszek abban, hogy az emberek képesek összefogni, és felfogván a dolgot, hogy a bolygónk a tét, valahogy megmenteni a világot. Ahogy az a filmben is történik. Ha kellően művelt, okos és rátermett emberek jó szándékkal összefognak, az mindig csodákra képes. Hiszek abban, hogy a tudatlanság és a kapzsiság hatalma legyőzhető, szóval a válaszom az, hogy inkább optimista vagyok. Ha az ember színészként dolgozik, ez azt jelenti, hogy egész életében alakíthat, játszhat és tettethet dolgokat, a sok játéktól pedig a lelkünk egy kicsit gyermeki marad. Egy gyermeki, játékos lélekhez pedig az optimizmus áll közelebb. Ráadásul ahhoz vagyunk szokva, hogy folyton új kihívások – hiszen minden film egy új kihívás – elé állítanak bennünket, és valahogy mindig megoldjuk őket, vagyis azt tanuljuk belőle, hogy ugyan talán sok-sok szenvedés árán, de azért valahogy minden probléma megoldható.
Mit gondolsz, a Jurassic World: Világuralommal véget ér ez a franchise, vagy várható még folytatás?
Tetszik az út, amit Colin Trevorrow és Emily Carmichael kitalált a történethez. Szép ívet ír le ez a hat film, a mi karaktereink is visszatértek a végére. Úgy hagytuk abba- SPOILER!!! – , hogy a dolgok állása épp nem néz ki olyan rosszul, szép lezárást kaptak a karaktereink is, ráadásul úgy fest, hogy a kapzsi és etikátlan cégre végre lecsapnak a hatóságok a kapzsisága és etikátlansága miatt. Ezzel akár abba is lehetne hagyni, de nem hazudok, tényleg beszélgettünk Colinnal arról, hogy amennyiben a rajongók ezt a részt is szeretni fogják, egyáltalán nem zárjuk ki a folytatást. Ha lesz olyan alkotó, akinek lesz egy jó ötlete, én simán el tudom képzelni, hogy – bár biztosan lesznek új karakterek – a karaktereink életében még nyíljanak új fejezetek. De ez nemcsak rám, Sam-re és Laura-ra igaz, hanem a Jurassic World-trilógiában bemutatkozott új karakterekre is. Én lennék az első, aki jegyet vennék rá. Amúgy is kipróbálnám már ezt a 4DX formátumot. Nemrég meséltek nekem róla. Ugye ez az, amiben vizet spriccelnek rád?
Stimmel.
Rám még nem spricceltek vizet a moziban. Bár az igaz, hogy öntöttem már le magam üdítővel a moziszékben ülve. (nevet)
Fotó: Universal Pictures
Amikor épp nem dinoszauruszok elől menekülsz, elismert jazz-zongorista is vagy. A két gyerek és ennyi munka mellett marad még időd zongorázni?
Apám orvos volt, gyerekkoromban pedig rengeteg dolog érdekelt. A suliban jó jegyeim voltak, ráadásul olyan apukám volt, aki minden kérdésemre örömmel válaszolt, amit csak feltettem neki, és bármibe fogtam bele, ő támogatott. Sok mindent kipróbáltam, de két dolog volt csak, ami igazán lekötötte a figyelmemet: a színészkedés és a zene. Voltak otthon jazz lemezek, megtetszett a műfaj. Amikor már tudtam játszani, szereztem egy Arany Oldalakat, és sorra hívtam fel a környék klubjait, hogy keresnek-e zongoristát. A legtöbben persze azonnal leráztak, de voltak, akik érdeklődtek, hogy hány éves vagyok, miket tudnék játszani… Végül munkát vállaltam, bárokban zongoráztam csak a móka kedvéért. A forgatások mellett is játszottam, összejött egy kis bandám is, akikkel időről időre felléptem, még lemezeket is vettünk fel. Máig imádok zongorázni, ha otthon vagyok, akkor nincs olyan nap, hogy ne gyakorolnék egy keveset. Egyszerűen jobb kedvre derít.
Egy ilyen sajtóturné közben is találsz alkalmat játszani?
Volt már rá példa, hogy a hotel lobbyjában találtam egy zongorát és leültem játszani, de ez a turné most olyan tömény, és olyan sűrű a beosztásunk, hogy nem igazán férnek bele az ilyen bohém időtöltések.
Az interjú egy Zoom kerekasztal-beszélgetés formájában készült. A Jurassic World: Világuralom június 9-től látható a magyar mozik műsorán.