Vannak színészek, akiknek mindörökre összeforr a neve egyetlen filmmel. Ez egyrészt áldás, mivel az is óriási teljesítmény, ha egy színész eléri, hogy akár egyetlen filmnek köszönhetően is emlékezzenek rá, másrészt átok, mert ez azt jelenti, hogy nem tudta kihasználni a nagy sikerfilmje nyújtotta népszerűséget, és nem tudott több hasonlóan nagy sikert felmutatni.
Treat Williamsnek ezt a hatalmas sikert a Hair című musical jelentette: Milos Forman rendezésében olyan átütő erejű alakítást nyújtott, hogy éveken át a hippi szó mellé az ő arcképét lehetett volna tenni az értelmező szótárban. Ezután olyan filmekben tűnhetett fel, mint Sergio Leone romantikus gengsztereposza, a Volt egyszer egy Amerika, vagy Sidney Lumet bűnfilmje, A város hercege. Az áttörés azonban elmaradt.
Treat Williams a Hairben (Fotó: Tony Korody/Sygma/Sygma via Getty Images)
A nyolcvanas évek végére Williams lehetőségei elfogytak a filmvásznon, Hollywood elengedte a kezét. Komolyabb szerepet csak hat év kihagyás után, a kilencvenes évek közepén a Leszámolás Denverben című filmben kapott, amit egyfajta Ponyvaregény-utánérzésnek szántak, de sajnos meg se közelítette Tarantino filmjének sikerét. Williams nem kapott olyan új esélyt a karrierje újraindítására, mint jó barátja, John Travolta egy évvel korábban. Treat Williams soha többé nem lett nagy sztár, viszont egyike lett Hollywood legszorgosabban dolgozó karakterszínészeinek, és az évtizedek alatt több mint 130 filmben és tévésorozatban tűnt fel.
Egy be nem váltott ígéret
De miért hagyta magára a filmszakma éppen a csúcson? Rossz filmeket választott? Egyszerűen csak pechje volt? A kérdésre maga Treat Williams adta meg a legautentikusabb választ: fél Hollywoodhoz hasonlóan végigkokainozta a nyolcvanas éveket.
Hat éven keresztül legalább heti három alkalommal kokainoztam. A kokain elterelte a figyelmem mindenről. Sokkal jobban érdekelt a partizás annál, mint hogy a munkámra fókuszáljak.
Mikor az évtized végére ismét tiszta életet élt, már késő volt. „Már nem kellettem senkinek. Sajnos csak túl későn jössz rá, hogy a hírnév milyen törékeny dolog Hollywoodban.”
Tanya Tucker és Treat Williams (középen) egy partin a Studio 54 nevű klubban, a Kis ország a nagyvárosban című Broadway előadás bemutatója után, 1979-ben (Fotó: Bettmann/Getty Images)
Persze a színész hazudhatta volna azt is, hogy egyszerűen csak rosszul választott szerepeket, de Treat Williams mindig is az őszinteség híve volt.
Elcsesztem, ez az igazság. És ha ezt nem vallod be magad és mások előtt, akkor képtelen leszel továbblépni
– mesélte erről az időszakáról.
A kokain teljesen behálózta az iparágat a nyolcvanas években, és Williams mázlistának tartja magát, hogy sok színésztársával ellentétben időben ki tudott lépni a csapdájából, mielőtt teljesen tönkrement volna az élete. Elvonókúrán sosem járt, a drogokkal kapcsolatos gondjait a pszichológusával beszélte meg. Máig úgy látja, hogy a sikeres pszichoanalízisnek köszönheti, hogy képes volt újrakezdeni. Ez kellett ahhoz, hogy megtalálja a boldogságot felesége, Pamela és két közös gyermekük oldalán.
Treat Williams (Fotó: Robin Platzer/Getty Images)
A vermonti idill
Williams már csak azért is szeretett nyíltan beszélni a problémáról, mert úgy gondolta, hogy apaként csak így mondhatja hitelesen a gyerekeinek, hogy a drog veszélyes, és sokat árthat a karrierednek. Korábban Vermont államba csak síelni járt, de annyira beleszeretett a hegyekkel tarkított környékbe, hogy a feleségével úgy döntöttek, ott vesznek házat, mert ideális helynek tartották ahhoz, hogy felneveljék a gyermekeiket a festői környéken, ahol végül az élete teljes második felét töltötte.
Mindennap hálás vagyok a kilátásért, amit a hálószobánk ablakából látok. Hálás vagyok azért, hogy itt élek. Azt hiszem, kevés az olyan szerencsés ember, mint én, aki azt mondja: szeretem, ahol élek. Nincsenek fantáziáim arról, hogy valahol máshol legyek. Mindenem megvan Vermontban, amit akarok és amire szükségem van. A világ minden táján jártam már, és még soha nem láttam olyan gyönyörű helyet, mint Vermont.
Williams élete másból sem állt, mint ingázásból. Járta a világot, forgatott, színpadon játszott, de mindig a vermonti otthonába tért haza, hogy kicsit elvonulhasson a világ zajától, élvezhesse az erdő csendjét és a családja szeretetét. Az élete azt a hat kokainban és partizásban gazdag évet leszámítva botránymentesen, idillben telt, sőt még egy újabb nagy sikert is adott neki a sors, amikor szerepet kapott az Everwood című sorozatban.
Treat Williams és családja Disneylandben, 2004-ben (Fotó: Gregg DeGuire/WireImage)
Kis híján sportoló
Treat Williams privilegizált helyzetből vághatott neki a színészi karriernek: jómódú és szerető családjától minden létező támogatást megkapott. Eleinte úgy tűnhetett, hogy sportoló lesz belőle. Az iskola amerikai focicsapatában jeleskedett, ráadásul az edzőjével olyan jó kapcsolatot épített ki, hogy mellette kezdett el pilótának tanulni. Azonban más is történt vele az iskolában: felléphetett egy színdarabban, és borzasztóan élvezte, hogy az emberek a színpadon rajta nevettek. Előtte sosem gondolta magát különösebben humoros srácnak, és élvezte a szituációt. Rájött, hogy ez az ő valódi szívszerelme, és elmondta az edzőjének, hogy a színészkedést választja a foci helyett.
A színpadi sikerek előbb találták meg, mint a filmesek. Komoly hírnévre tett szert, amikor megkapta a Broadway-n Danny Zuko szerepét a Grease-ben, azt a szerepet, amit a filmváltozatban John Travolta játszott. Ők ketten egyébként egészen kiváló barátok voltak: ha hihetünk a legendának, akkor Travoltát épp Treat Williams vitte el az első körre, és fertőzte meg a repülés feelingjével: mindketten megszereztek minden létező pilótaigazolványt. A Hair sztárja az élete során több mint tízezer órát töltött az égben pilótaként.
A Broadway-szerep azonban nem hozta magával az azonnali ismertséget. Miután többen tanácsolták neki, hogy próbáljon szerencsét a filmvásznon, New Yorkból Los Angelesbe költözött, de csak fél évig bírta. Állítása szerint nem neki való volt az a fajta életmód, amiben azzal kell töltenie a napjait, hogy castingról castingra jár, másfél órákat várakozik egy folyosón, majd újra meg újra bizonyítania kell, hogy ő a legalkalmasabb a szerepre. Csalódottan tért vissza New Yorkba, hogy tovább játssza a Grease-t a Broadwayn.
Fotó: Lars Niki/Getty Images for The Academy Of Motion Picture Arts & Sciences
A Hair-faktor
Amikor kiderült, hogy Milos Forman filmet forgat a Hairből, Treat Williams azonnal tudta, hogy neki ebben szerepet kell szereznie. A válogatás New Yorkban is folyt, így adta magát, hogy jelentkezzen. Hosszadalmas folyamat volt, amire Williams így emlékezett vissza egy interjúban:
Be kellett bizonyítanom, hogy készen állok a szerepre. Nem csak a rendezőnek, Milos Formannak kellett bizonyítanom. Bizonyítanom kellett a zenei igazgatónak, és Galt McDermotnak (aki írta a zenét), valamint Gerome Ragninak és Jim Radónak. Mindegyiküknek más volt a véleménye arról, kit akarnak és mit keresnek. Végül még a koreográfusnak, Twyla Tharpnak is bizonyítanom kellett. A meghallgatásom végére teljesen kimerültem, de tudtam, hogy amennyiben bebizonyítom neki, hogy olyan a munkamorálom, amivel tud dolgozni, akkor van esélyem, mert amúgy nem vagyok képzett vagy rutinos táncos. A Hair utolsó meghallgatása különösen furcsa volt. Az volt a tizenkettedik meghallgatásom. Meg kellett csinálnom a monológot a színházi változatból, mert a filmben nem volt monológ. Megtanultam a szöveget, így magabiztosan mentem be a meghallgatásra. Ahogy elkezdtem a monológot, apránként ledobtam magamról az összes ruhámat. A monológ végén meztelenül álltam előttük. Miután befejeztem, megtapsoltak, én pedig azt mondtam nekik: »Ez minden, amim van, nem tudom, mit adhatnék még.« Milos odajött hozzám, miután kisétáltam, és közölte, hogy nekem adja a szerepet. Ez volt az utolsó meghallgatás, és végre megkaptam a szerepet.
Magát a forgatást már imádta. Reggelente csak felkapott egy cowboycsizmát és egy farmert, és lesétált forgatni a Central Parkba. Persze rengeteg volt az ének- és táncpróba, de az egész folyamatra mindig egy óriási mókaként emlékezett vissza, csupa jó emléket dédelgetett magában róla.
A Hair főszerepében Williams olyan karizmát, olyan férfiasságot és olyan sebezhetőséget sugárzott magából, hogy pillanatokon belül óriási rajongótáborra tett szert. A rajongóit a színész mindig nagyra becsülte és értékelte a szeretetüket, ezért nem csoda, hogy a családja a halálos motorbaleset után rájuk is kitért a közleményükben:
Üzenjük minden rajongójának, hogy Treat mindannyiótokat nagyra értékelt. Továbbra is tartsátok meg őt a szívetekben és az imáitokban.