Csuja Imre Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész
– ezek mind „csak” kitüntetések, de zseniális személyiségéről és az általa megformált karakterek hitelességéről szinte semmit nem mondanak el. Csuja Imre a kortárs magyar film egyik sokat foglalkoztatott művésze, a mai magyar valóságra jellemző ismerős, kicsit a periférián mozgó embertípusok egyik első-számú megformálója.
A színész 1984-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, és azóta gyakorlatilag ki sem tette a lábát, a próbateremből, a szinkronstúdióból, vagy éppen a filmes díszletből. Csuja az egyik legfoglalkoztatottabb magyar színész, aki mind a képernyőn, mind a teátrumban emberek ezreit szórakoztatja.
Bár szinkronhangját Al Bundyként vagy zsenialitását színpadi színészként sokan ismerték már az Üvegtigris előtt, mégis mondhatjuk, hogy ez hozta meg számára az országos hírnevet.
Nekem ne mondja senki, hogy ne legyek kemény! Anyámmal élek, Babettával járok, macskám van. S ne is legyek kemény?
– hangzik el a legendás film Csokijától a mondat, amelyet valószínűleg minden magyar filmfanatikus ismer és használ a mai napig.
Na, de mennyit változott a film óta?
Külsőre elég, ha megnézzük ezt a fotót:
Fotó: Archívum Story-Best
Ez pedig az Üvegtigirs második részének forgatása utáni bulin készült 2005-ben:
Fotó: Schumy Csaba
„Harmincnégy éve játszom (azóta már 40 – a szerk.), most számoltuk ki. Nyolcvannégyben végeztem el a Színművészeti Főiskolát, akkor huszonnégy éves voltam. Hosszú idő, de belefásulni – azt nekem nem lehet. Persze, van, hogy nehéz elindulni a színházba, mert fáradt meg nyűgös az ember, de ha beértem, akkor már csak a röpülés van. Valószínűleg azért, mert a szakmám a hobbim is egyben, a nap minden percében színész vagyok” – nyilatkozta korábban az nlc-nek a színész.