Emlékszem az első éjszakák döbbenetére, amikor felfogtam, hogy a nem alvás anyaként már a mindennapjaim részévé válik mostantól, dübörögtek a hormonjaim, és fogalmam sem volt róla, mit kell csinálni egy gyerekkel. Ha én mentem boltba az egy szem babámmal, akkor az kabaréjelenetbe illett, ahogy igyekeztem kivergődni a nagy babakocsival az ajtón, rohantam haza, mert szoptatni kellett, vagy csak szimplán ordított a gyermek.
Közben láttam a két-három gyerekes anyukákat, akik olajozottan, jól szervezetten manőverezték a bevásárlókocsit, miközben még gyereket is neveltek, és valahogy hat kezük és nyolc szemük volt, mert mindegyik gyerekről mindig tudták, hogy épp mit művel a boltban. Azon tűnődtem magamban, hogy ők vajon hogy csinálják, elképzelhetetlennek tűnt számomra, hogy több gyerekkel is el lehet bírni egyszerre. Legalábbis nekem biztos nem menne, hittem akkor még.
Aztán tessék, eltelt tizenkét év, és már három kislányom van: 12, 10 és 1,5 évesek.
Ha belegondolok, milyen nehezen vettem az akadályt az első lányomnál, akkor arra jutok magamban, hogy most, 3 gyerekkel sokkal könnyebb a dolgom. Akkoriban valószínűleg körberöhögtem volna azt, aki azt mondja nekem, hogy három gyerekem lesz valaha, most pedig úgy csinálom velük a mindennapokat, hogy nem őrültem bele (csak kicsit). Sok olyan emberrel találkoztam, akik bátornak neveznek azért, mert három csemete nyüzsög körülöttem, vagy azt mondják, hogy nekik aztán nem lenne ehhez türelmük, erejük, kitartásuk. Pedig dehogynem, nem vagyok én sem szupervumen, csak a tapasztalat és a gyakorlat megkönnyítette minden gyerek születésével a dolgomat.
Könnyebb három gyerekkel, mint eggyel, bármennyire is furcsán hangzik. Összeszedtem pár pontban, hogy miért:
1. Már tudod, hogy mit jelent anyának lenni
Az első gyermekeddel sokkoló, mennyi mindennel kell hirtelen megbirkóznod. Egy teljesen új szerepben kell eligazodnod, miközben küzdesz az alvásmegvonással, és nem érted, mi történik a testeddel. Mire megszületik a harmadik gyereked, már jó ideje anya vagy, és kiismered magad ebben a helyzetben. Nagyjából tisztában vagy vele, mi vár rád egy újszülött mellett, és hogy milyen változásokon mész keresztül. Magabiztosabb vagy a saját anyaságodban.
2. Könnyebben kérsz segítséget
Valamiért az első gyereknél ez még olyan nehezen megy. Legalábbis én azt hittem, hogy nekem kell mindent kézben tartanom, egyedül megoldanom, mert ha nem, akkor biztos nem is vagyok jó anya. Most viszont nincsenek már ilyen problémáim, rájöttem rég, hogy egyedül nem megy minden egyszerre, szükségem van a családom, a barátaim segítségére, semmi szégyellnivaló nincs ebben.
3. Harmadjára már minden trükköt ismersz
Persze minden gyereknek mások az igényei, más a személyiségük, de azért rengeteg alapdolgot már a tapasztalataid alapján meg tudsz oldani. Tudod, hogyan kell szoptatni, hogyan kell lefektetni, melyik fajta köhögés jelent rosszat… Tudod, mikor kell orvost hívni, és már a kisujjadból kirázod, hogyan kell megnyugtatni egy kisbabát. Már mindent elolvastál az első két gyereknél az anyaságról, és tudod, melyik nevelési elv illeszkedik hozzád. Az hatalmas erőt ad, hogy tisztában vagy vele, mit akarsz és hogyan akarod véghez vinni.
4. Már beletörődtél, hogy nem alszol
Hallottam már én is történeteket olyan babákról, akik születésüktől kezdve átaludták az éjszakát, de nekem egyik gyerekem sem volt ilyen. Az első babámnál túlélőtáborban éreztem magam, ahol az a bevett kínzási forma, hogy 2-3 óránként felébresztenek. Konkrétan rákerestem a Google-ban, hogy “meg lehet halni az alvásmegvonástól?”. Volt, hogy hajnali kettőkor a babámmal a kezemben zokogtam, mert olyan iszonyatosan fáradt voltam. A harmadik gyereknél már jóval kevésbé volt stresszes a nem alvós időszak, megadtam magam a sorsomnak, tettem, amit kellett, mert tudtam magamról, hogy milyen kevés alvással is képes vagyok egész jól működni. Úgy gondoltam rá, hogy ez az én szuperhőserőm.
5. Nem egyedül kell szórakoztatnod a gyerekeket
Tökéletesen elszórakoztatják egymást. A nagy korkülönbség ebben az esetben az én malmomra hajtja a vizet, mert egy 10 és 12 évest már nyugodtan meg lehet rá kérni, hogy üljön le legózni a legkisebbel. Vagy hogy hintáztassák kicsit, bohóckodjanak vele, amíg én elvégzem például a szükséges házi munkákat vagy megírom a cikkemet. Nem én vagyok egy személyben a szórakoztatókomplexum és háztartási robot, mint az első gyermekemnél. Ráadásul a testvérek sokkal viccesebbek egymásnak, mint anya. És csupa hasznos dologra tanítják a kicsit, mint például, hogyan tudja megnyalni a könyökét – sehogy –, vagy hogyan firkálja össze a kezét filctollal.
6. Beépített segítségeid vannak
Nemcsak a kicsi szórakoztatásában, de a gondozásban is lehet számítani a nagy testvérekre. Olyan kis részfeladatokat, mint hogy engedjék meg a fürdővizet, keverjenek tápszert, hozzák oda a pelenkát, remekül lehet delegálni nekik. Amikor a harmadik lányomat vártam, villámgyorsan megtanítottam a nagyokat arra is, hogyan kell elmosogatni maguk után, hogyan készítsenek szendvicset, és egyáltalán: hogyan legyenek minél inkább önellátóak.
Nálunk a nagyok imádják öltöztetni a húgit, megetetik, arra tanítják, hogy a kaki és pisi majd a vécébe való, rengeteg területen segítenek, sok időt megspórolnak nekem. A legnagyobb lányom büszke rá, hogy ha majd ő lesz anyuka, már mindent tudni fog egy baba gondozásáról. Nem mellesleg pedig közelebb is kerülnek ezáltal a kistestvérükhöz.
7. Tudod, hogy nem tart örökké
Azt hiszem, az egyik legnagyobb különbség egy és három gyerek között, hogy a harmadiknál már mindig emlékezteted magad, hogy a nehéz időszakok nem tartanak örökké. Már tudod, hogy vége lesz a kialvatlanságnak, a szopisztrájknak, a dackorszaknak, biztos vagy benne, hogy úgyis megtanul járni, és minden foga kijön egyszer csak.
Az első gyereknél még úgy érezheted, hogy beleragadtatok egy-egy fázisba, türelmetlen vagy, azt gondolod, hogy SOHA többé nem alszol, most már ÖRÖKKÉ ordítani fog a hasfájástól és MINDIG hozzád fogja vágni a borsópürét. Harmadjára már megtanulsz nem olyan végletesen gondolkodni. Ismered a különböző mérföldköveket, nagyjából el tudod helyezni időben, mikor mi vár rád a babád mellett, és sokkal rugalmasabbá válsz. Amikor már mindenki károg körülötted, hogy ez a gyerek miért nem mászik/jár/eszik túrórudin kívül mást, akkor tudsz legyinteni, hogy majd elmúlik ez is.
Úgyhogy mindenkinek, akinek egy gyereke van, üzenném, hogy mi, többgyerekesek nem vagyunk bátrabbak vagy ügyesebbek. Vannak persze kihívások abban, hogy több gyermeket nevelünk, de sok szempontból nekünk könnyebb dolgunk van.
Olvass többet az anyaságról:
- Az anyaság az, amikor megtalálod a brokkolit a kanapé mögé tömködve
- Könnyebbé válik az anyaság, ahogy nőnek a gyerekek?
- A 100 legjobb dolog az anyaságban