Túladagolás: daganatos betegek kiemelt veszélyben

A vitamintól egészségesebbek leszünk, ami pedig egészséges, azt nem lehet túladagolni – gondolja a fogyasztók jelentős része. Dehogynem. A mondás, miszerint jóból is megárt a sok, itt is érvényes.

Létfontosságú anyagok

„Az emberi szervezetnek alapvető tápanyagokra (fehérjékre, zsírokra, szénhidrátokra), valamint olyan védő és kiegészítő hatású anyagokra van szüksége, melyek segítik az anyagcsere helyes működését. Ebbe a csoportba tartoznak a vitaminok,​ ásványi anyagok, nyomelemek és a rostok” – kezdi el az alapok tisztázását Dr. Biczó Ágota gyógyszerész. „A vitaminok létfontosságú szerves anyagok, minden élettani folyamat fenntartásához szükség van rájuk: segítenek például abban, hogy a táplálékból felépülhessenek a test sejtjei. Ugyanakkor az ember nem képes előállítani ezeket – a vitaminok a növényekben keletkeznek, táplálkozás útján vagy szintetikus úton előállított készítményekkel vihetőek be a szervezetbe.”

Milyen vitaminokat lehet túladagolni?

Ahhoz, hogy a mesterségesen előállított vitaminok túladagolását elkerüljük, először is tisztában kell lennünk azzal, hogy egy naponta milyen mennyiséget érdemes fogyasztani belőlük.

„Nap mint nap sokféle kémiai anyagot juttatunk a szervezetünkbe. Ezek egy része beépül a testbe, vagy energiaforrásként hasznosul, és az is előfordul, hogy felhasználatlanul távozik a szervezetből” – mondja a szakember. „Az, hogy egy vitamin túladagolás esetén fel tud-e halmozódni, attól függ, hogy vízben, vagy zsírban oldódik-e. Az előbbi csoportba tartoznak a B és a C-vitaminok: ezek gyorsan felszívódnak és kiürülnek, így bevitelükre napi szinten szükség van. A B-vitaminok esetén túladagolásról aligha beszélhetünk, mert a fölösleges mennyiség a vizelettel távozik. Egyedül a B6 esetében figyelték meg, hogy hozzászokáshoz vezethet, ha valaki hosszú időn keresztül nagy dózist fogyaszt belőle, de ez a veszély nem jelentős. Napi 4 grammnál több C-vitamin hasmenést okozhat, hosszú távon pedig vesekőképződést eredményezhet.”

Nagyobb a veszély a zsírban oldódó vitaminok (például A, D és E) esetében, mert ezek képesek felhalmozódni a szervezetben, a szükségesnél nagyobb mennyiségű bevitelük így túladagolással járhat. „Az A-vitamin túladagolása csak igen nagy dózis (megközelítőleg 500.000. napi egység) tartós alkalmazása esetén lép fel, tünete a viszkető, száraz bőr, anorexia, szemtünetek, és fejfájás. A terhesség első trimeszterében különösen oda kell figyelni a beszedett mennyiségre, továbbá fontos tudni, hogy a csecsemők, kisgyermekek érzékenysége nagyobb az A-vitaminnal szemben. A túlzásba vitt D- vitamin-fogyasztás magas kalciumszintet okoz, izomgyengeség, hányinger, hányás, hasmenés, fejfájás, fáradtság jelentkezhet. A krónikus, hosszan tartó túladagolás az erek és szövetek elmeszesedéséhez vezethet. Az E vitamint a máj és a zsírszövetek raktározzák el, a túladagolás gyomor és bél problémákat okoz.” Dr. Biczó Ágota szerint ezért a zsírban oldódó vitaminok használata előtt kifejezetten fontos elolvasni a betegtájékoztatót, és betartani az adagolásra vonatkozó előírásokat. Ezeket a szereket csak addig szedjük, míg szükséges, ne pedig folyamatosan, vagy azt csak orvosi felügyelet mellett.

Kiemelt kockázat

A daganattal küzdő emberek speciális helyzetben vannak, mert nekik nem csak a vitaminok mennyiségére és alkalmazási idejére kell odafigyelniük, hanem arra is, hogy konkrétan mit szednek be. A gyógyszerész kiemeli, hogy ezeknek a betegeknek feltétlenül konzultálniuk kell a kezelőorvosukkal arról, hogy milyen vitaminokat használnak, mert ezek a szerek befolyásolhatják a terápia hatékonyságát. „Általános összefüggéseket azért nehéz felállítani, mert minden ráktípus más és más, nagy különbséget jelent az is, hogy milyen stádiumban van a betegség, és hogy milyen terápiát alkalmaznak az orvosok. A jelenlegi ajánlások szerint csak mérsékelt dózisú vitamin használatot javasolt, de a gyógyszertől függ ez is. Van, aki szinte bármilyen készítményt szedhet, mások semmit, még C-vitamint sem. A kifejezetten daganatos betegeknek kifejlesztett vitaminokat sem szabad orvosi ajánlás nélkül szedni.”

A szakértő azt magyarázza, hogy mivel a különböző vitamin készítmények befolyásolhatják a gyógyszerek felszívódását, lebomlását és kiürülését, kiszámíthatatlanná tehetik azok hatásait és mellékhatásait. „A kemoterápia és a sugárkezelés hatékonyságát csökkenti a nagy dózisú C-vitamin és az olyan antioxidáns hatású készítmények, mint például az E-vitamin. Egyértelműen nem ajánlottak a kezelés során, mert emelhetik a kockázatokat, ráadásul az E-vitaminnál kimutatták, hogy növelheti a második rák (áttét, kiújulás) kialakulásának esélyét. A B-vitaminok és a folsav azért nem javasolt a terápia alatt, mert fontos szerepet játszanak a sejtosztódásban, és ezzel a daganatképződést is elősegíthetik. A vitaminok, a gyógynövények és a természetgyógyászati készítmények nem feltétlenül önmagukban véve károsak, hanem az orvos által előírt készítményekkel együtt okozhatnak problémákat. Csökkentik a kezelés hatását, vagy éppen túlzottan megemelik a kemoterápiás gyógyszerek szintjét a vérben – ilyen hatása van például az orbáncfűnek –, mindezek mellett a mellékhatásokat is súlyosbíthatják.” A betegeket nemcsak erre kell figyelmeztetni dr. Biczó Ágota tapasztalata szerint, hanem arra is, hogy a vitamin- és ásványi anyagok nem helyettesítik az orvos által felírt gyógyszereket.

A sárgarépából sosem lesz sok

Jogosan merül fel a kérdés, hogy a tabletták mellett vajon a táplálkozással túl lehet-e adagolni a vitaminokat – a szakértő megnyugtató válasza erre az, hogy ez igen valószínűtlen. A hírhedt kivételt ez alól a jegesmedve mája jelenti, melynek A-vitamin-szintje olyan magas, hogy az mérgezést okozhat – ezzel azonban az átlagember aligha találkozik.

„Normál táplálkozás mellett a szükséges napi vitaminmennyiség biztosított. Kevés olyan betegség van, amelynek létrejöttében, megelőzésében, illetve kezelésében a táplálkozás ne játszana szerepet, ezért fontos a változatos, nyers zöldségben és gyümölcsben gazdag étkezés.” A változatos táplálkozásból nyerhető vitaminokat tehát nem érdemes bolti készítményekkel kiváltani, a vitaminszedés önmagában véve még nem vezet egészséges élethez.

A magas vitamintartalom ellenére bizonyos típusú élelmiszerek esetében nem árt a mértékletesség, mert túlzott fogyasztásuk például súlygyarapodáshoz vezethet. Dr. Biczó Ágota szerint az optimális táplálkozás biztosítása érdekében érdemes a piramis elméletet alkalmazni:

• a csúcson a cukrok, zsírok állnak – ezek a leginkább veszélyesek az egészségre, fogyasztásukat érdemes korlátozni
• középen a nem zsíros húsok, tej, tejtermékek, tojás, tészta vannak – ezek esetében is oda kell figyelni a mennyiségekre
• alul a bőségesen fogyasztható élelmiszerek vannak: gyümölcs, zöldség, főzelékek, hal és barna kenyér.

Odafigyelésből sosem elég: a zöldségek és gyümölcsök közül ugyanis a hazai, szezonális termékeket érdemes vásárolni, mert ezeknek a vitaminszintje a legmagasabb.

A másik véglet: vitaminhiány

„Ez az állapot akkor alakul ki, ha a szervezet vitaminigénye nagyobb, mint a bevitel. Ez nem csak akkor fordulhat elő, ha kevés vitamin jut a szervezetbe, hanem hosszabb-rövidebb felszívódási zavar esetén is. A teljes vitaminhiány nagyon ritka” – mondja Dr. Biczó Ágota. Hozzáteszi, vannak olyan esetek, amikor eleve több vitaminra van szükség: a növekedés korszakában, terhesség, láz, illetve elhúzódó betegség esetén. Vannak gyógyszerek, melyek ellentmondásos hatást váltanak ki: a fogamzásgátlók például egyrészt megnövelik a szervezet B6-igényét, viszont emelik az A-vitamin-szintet. „A vitaminhiány gyorsan és eredményesen megszüntethető. Az enyhe esetek kezelésére és megelőzésére elsősorban vitaminkombinációkat érdemes alkalmazni. A ma forgalomban lévő kombinációs készítmények, a multivitaminok jó megoldást jelentenek, hiszen a vitaminok mellett ásványi anyagokat is tartalmaznak.”