2018. január 25-én Duhaj Ádám, a kakucsi focicsapat edzőmeccsének vége felé jelezte, hogy cserét kér, nem érzi jól magát. Az öltözőbe azonban már nem ért be a 16 éves focista. Amikor összeesett, azonnal látszódott, hogy nagy a baj, az edzők, az egyik játékostárs és egy szabadnapos orvos is a segítségére sietett, és próbálták életben tartani, amíg megérkeznek a mentők.
Ádámot tizenegyszer élesztették újra (Fotó: Thinkstock)
Ádámot tizenegyszer kellett újraéleszteni, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikára került, ahol dr. Merkely Béla professzor és csapata egy összetett szívműtéttel mentette meg a fiú életét. Ádám három héttel később saját lábán hagyta el a kórházat, azóta – szigorú orvosi felügyelet mellett – újra edzésbe állt.
A fiatal focistánál, annak ellenére, hogy érvényes sportorvosi engedélye volt, egy veleszületett koszorúér-rendellenessége, a hirtelen szívhalál hátterében. Ezek alapján felmerül a kérdés, hogyan lehet, hogy a sportorvosi vizsgálaton nem derült ki, hogy baj lehet?
Dr. Sydó Nóra, a Városmajor Szív-és Érgyógyászati Klinika sportkardiológiában jártas szakorvosjelöltje, azt mondja, a kötelező, érvényben lévő rutin sportorvosi szűrővizsgálat része egy részletes kérdőív a sportoló kórelőzményére vonatkozóan, az elektrokardiogramm (EKG) és a fizikális vizsgálat.
„A Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinikán ehhez képest mi egy kiterjesztett sportkardiológiai szűrést végzünk, amelynek része az alapvizsgálatokon felül a vérvétel, a szívultrahang és a spiroergometriás vizsgálat is. Ez utóbbi egy légzésfunkciós vizsgálattal egybekötött terheléses EKG. A vizsgálatoknak szerepe van a kóros eltérések kiszűrésében. Ha felfedezünk betegséget, akkor azt lehetőség szerint kezeljük és utánkövetjük, ez bizonyos esetekben akár a sporttevékenység korlátozásával is járhat.”
Magyar sportolók, akik már nincsenek közöttünk (Forrás: Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika)
Bár Magyarországon egyre több sportorvos van, a vizsgálatokra még sokszor csak több hetes előjegyzéssel lehet bejutni. Egy 2017-es kormányrendelet igyekezett a sportorvoshiányt megoldani úgy, hogy a háziorvosok és házi gyermekorvosok is elvégezhetik a körzetükbe bejelentkezett amatőr sportolók sportorvosi vizsgálatát.
A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a részletes kivizsgálásra nagyobb hangsúlyt kellene fektetni. Sydó doktornő szerint élsportolóknál legalább évente egyszer mindenképpen szükséges a részletes sportkardiológiai kivizsgálás. Fontos, hogy a vizsgálatokat sportolókkal rendszeresen foglalkozó tapasztalt személy végezze, hiszen például egy egyszerű, minden orvos által alkalmazott EKG vizsgálatnál is „ismerni kell a sporttevékenységgel kapcsolatos fiziológiás eltéréseket és el kell tudni különíteni a sporttevékenységgel nem összefüggő, kóros EKG eltérésektől. Már az egyszerű EKG vizsgálat utalhat olyan betegségekre, amelyek intenzív sporttevékenység esetén veszélyeztethetik a sportoló életét.”
A legfőbb okok
A 35 év alatti sportolóknál a strukturális szívbetegségek a hirtelen szívhalál leggyakoribb okai. Ilyen a hipertrófiás kardiomiopátia és az aritmogén jobb kamrai kardiomiopátia. Amerikában az előbbi, Európában az utóbbi a gyakoribb. Ezen betegségek akár már egy rutin EKG vizsgálat során is felvetődhetnek, mely alapján további részletes kivizsgálás indikálható
A 35 év feletti sportolóknál egyértelműen a koszorúér betegség, a szívinfarktus a vezető halálok. Különösen veszélyeztetettek a master vagy időskorú sportolók, akik mintegy ötszázszor nagyobb veszélynek vannak kitéve a fiatalabbakhoz képest. Náluk már megjelennek az idősebb korban fennálló rizikófaktorok: magas vérnyomás, cukorbetegség, elhízás.
Egyre többen sportolnak, indulnak futóversenyeken, szerencsére sokan járnak rendszeres vizsgálatokra. Sydó doktornő szerint legalább egyszer mindenkinek aki aktív sporttevékenységet végez vagy szeretne végezni ki kell vizsgáltatnia magát, melynek része kell, hogy legyen a sportkardiológiai szűrés. „Élsportolóknál évente, 18 év alatt félévente kötelező a sportorvosi vizsgálat.” Amatőröknél is érdemes a sportolás megkezdése előtt egy szűrővizsgálatot végezni. Utána pedig az eredményektől és rizikófaktoroktól függően érdemes bizonyos időközönként megismételni a vizsgálatokat.”
Számít a kor és a táv
Fiatal sportolók körében 1:100 ezer és 1:300 ezer között szóródik ez az arány, míg 30 év felett 1 haláleset esik 15-18 ezer kocogóra és 50 ezer maratont futóra. (Forrás: szeretemazeletem.hu)
Bár az amatőr és a master sportoláshoz nem minden esetben szükséges sportorvosi engedély, náluk is kiemelt jelentőségű a szűrővizsgálat. Fontos a betegségek és rizikófaktorok kezelése. „A magas vérnyomást be kell állítani vérnyomáscsökkentő gyógyszerrel az intenzív sportolás megkezdése előtt. A mozgás az életmódterápia része, rendszeres orvosi kontroll mellett a magas vérnyomással élő betegek esetében is fontos, hiszen például a fogyás is köztudottan csökkenti a vérnyomást ” – figyelmeztet Sydó Nóra.
Vannak, akiket túlsúlyok gátol abban, hogy neki merjenek kezdeni a mozgásnak, de a szakember szerint mindenre van megoldás. Aki túlsúllyal kezd mozogni, azoknál a fokozatosság nagyon fontos. Ne rögtön tíz kilométer futással kezdjünk, mert tönkreteszi az ízületeket, hanem inkább többször rövidebb távokat tűzzünk ki célnak. Heti 3-5 alkalommal fél-egy óra, alacsony-közepes intenzitású mozgással, sétával vagy lassú kocogással érdemes kezdeni. Fontos, hogy olyan mozgásformát válasszon, ami a fizikai adottságainak megfelelő és jókedvvel tudja végezni.
Akinek korábban problémája volt a szívével, azoknak érdemesebb a statikus sportok helyett a dinamikus sportokat választani, mint a kocogás, futás, úszás, esetleg a kerékpározás. A napjainkban gyakran használt pulzusmérő órák segítségével a terhelés alatti pulzus pontosan követhető, így folyamatosan kontrollálható.
A fizikai inaktivitás az egyik legerősebb rizikófaktor a dohányzás mellett, mindenképp mozogni kell!