Mi áll a vashiány hátterében? Mik a jellemző tünetei?
Ha a különböző élettani feladatok ellátására nem jut elegendő mennyiségű vas a táplálékunkból a szervezetünkbe, akkor a vasat a vasraktárainkból mozgósítjuk. Vashiány esetén ezért először az elraktározott vas mennyisége fogyatkozik meg. Ha a vasraktárak teljesen kimerülnek, azt a vérképzésünk is megsínyli, és idővel már nemcsak egyszerű vashiánnyal, hanem annak súlyosabb formájával, a vashiányos vérszegénységgel állunk szemben.
A vas hiányának hátterében állhat a túl erős menstruáció vagy bármilyen egyéb vérveszteség, továbbá vegetarianizmus, nem megfelelő táplálkozás, terhesség vagy szoptatás, nagy testi fejlődés (serdülőkor), tartós sport vagy izommunka, de felszívódási zavarok, krónikus betegségek is okozhatnak vashiányt. Korai tüneteként jelentkezhet fejfájás, szédülés, sápadtság és fáradékonyság.
Jó hír, hogy ha nincs komolyabb oka a vashiánynak, a vas pótlása egyszerűen megoldható, viszont ne feledjük: hónapokig tarthat, amíg visszaáll a szervezetben a vas optimális szintje!
Fotó: iStock
Hogyan kezeljük a vashiányt?
Vashiány kezelésére érdemes garantált és ellenőrzött minőségű gyógyszert választani, olyat, amelynek hatását klinikai vizsgálatok igazolják. Ha vaspótlásra van szükségünk, akkor feltétlenül ellenőrizzük a készítmény elemi vastartalmát, ami 100 milligramm nagyságrendben ideális.
Tudtad?
Javasolt napi adagolásuk szerint az étrend-kiegészítők kategóriájába tartozó készítmények általában csupán 14 mg vagy ennél is kevesebb vasat tartalmaznak, ezért vashiány esetén a vas pótlására érdemben nem alkalmasak!
A legjobb vasforrás az állati eredetű fehérje, a hús. Természetesen a növények is tartalmaznak az emberi szervezet számára hasznosítható vasat: például a zöld főzeléknövények, salátafélék, vagy a bab, borsó, lencse és a zab. A húsokból azonban sokkalta jobban szívódik fel a vas, mint a zöld növényekből. A vegetáriánusok – amennyiben nem gondoskodnak vaspótlásról – előbb-utóbb vashiányosak lesznek, hiszen a növényi eredetű táplálékok kizárólagos fogyasztásával nem tudjuk biztosítani a vasszükségletünket, minthogy ezekből jóval kevesebb vasat tud hasznosítani az emberi szervezet.
Néhány vasban gazdag élelem:
- búzakorpa
- tökmag
- szezámmag
- hüvelyesek
- lenmag
- quinoa, köles
- pisztácia
- tojássárgája
- rókagomba
Tudtad? Alapesetben egy átlagos felnőtt férfi vasszükséglete naponta 8 milligramm, míg a nőknek – a menstruáció okozta vérveszteség miatt – jelentősebb mennyiségre, nagyjából napi 18 milligramm vasra van szükségük, a terhesség során pedig közel 30 milligrammra.
A vas felszívódását számos étrendi tényező gátolhatja, így például a tejtermékekben található kalcium, vagy a szójafélék fitát- és lektintartalma, a kávéban lévő koffein, valamint a tea tannintartalma.
Fontos! Kialakult vashiányos állapotnál már nem elég az étrend megreformálása! Ilyenkor már szükség van megfelelő mennyiségű elemi vasat tartalmazó gyógyszerkészítmények szedésére, súlyosabb esetben pedig szakember által irányított gyógyszeres kezelésre, ami hosszú hónapokig, akár fél éven át is eltarthat.
(Nyitó kép: iStock)